nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Új tudományos eredmények
Abszolút hallás felnőttkorban?

Ön szedne gyógyszert azért, hogy abszolút hallása lehessen? Mint az epilepsziával élők évtizedek óta tudják, a valproátsavnak kellemetlen mellékhatásai is lehetnek... A most általunk bemutatott kísérlet arra kínál példát, hogy az agy felnőttkorban is alakítható. De megéri?

Takács Boglárka | 2014. február 26.
|  

A világsajtót a közelmúltban bejárta egy igen érdekes kísérlet, ami az abszolút hallás felnőttkori elsajátításával foglalkozott. Miért fontos ez a kutatóknak, és hogyan kapcsolódik a téma a nyelvtanuláshoz? A tudományos publikáció vezető szerzője a Franciaországban dolgozó magyar pszicholingvista, Gervain Judit!

Fúvós zenészek. Kisgyermekkorban kezdték?
Fúvós zenészek. Kisgyermekkorban kezdték?
(Forrás: Wikimedia Commons / SSG Chris Branagan, TUSAB Public Affairs / CC BY 2.0)

Felnőttek feladhatják?

A kísérlet során arról szereztek a tudósok adatokat, hogy a valproátsav szedése javítja a teljesítményt egy olyan feladatban, aminek a végrehajtásához abszolút hallásra van szükség. (Ennek a hiányában a teljesítmény a véletlen találgatás szintjén mozog.) Az abszolút hallással rendelkező emberek meg tudják mondani, hogy egy általuk hallott hang a zenei skálán hol helyezkedik el – tehát például C vagy D. A legtöbb ember erre nem képes, a különböző hangmagasságokat csak egymáshoz tudja viszonyítani.

Zenei E hangot adó hangvilla
Zenei E hangot adó hangvilla
(Forrás: Wikimedia Commons)

A tudósok jelenleg úgy gondolják, hogy az abszolút hallást felnőttkorban nem lehet elsajátítani. Az a kritikus periódus, amikor erre az agy képes, nagyjából kilencéves kor körül zárul le. A neuroplaszticitás, az idegrendszernek az a képessége, hogy rugalmasan alakítani tudja magát új feladatokhoz, felnőttkorban jelentősen lecsökken.

Azt korábbi vizsgálatokból már tudjuk, hogy a valproátsav megnöveli a neuroplaszticitást. A valproátsav Magyarországon Depakine néven vényköteles gyógyszer, epilepsziás görcsrohamok előfordulásának csökkentésére használják, ezen kívül hangulatjavító hatása is van. Kínálkozott az ötlet, hogy adjanak valproátsavat egészséges embereknek, és mérjék, újranyílik-e a már lezárult kritikus periódus!

Epilepsziás görcskészséget csökkentő gyógyszerek
Epilepsziás görcskészséget csökkentő gyógyszerek
(Forrás: Wikimedia Commons)

Jimmy, a zenei A hang

A kísérletben egészséges, jobbkezes, egynyelvű, angolul beszélő férfiak vettek részt. (Azért csak férfiak, mert a valproátsav szedése nem ajánlott terhesség esetén, és azért csak egynyelvű angol beszélők, mert az abszolút hallás képessége a tonális nyelvek anyanyelvi beszélői körében gyakoribb.) Tizennyolcan vettek részt a kísérlet mindkét szakaszában – ez nem túl sok, de mint látni fogjuk, a mérés így is eredményes volt.

A résztvevőknek zenei hangmagasságokat kellett társítaniuk személynevekkel (például Jimmy vagy Leo). Azért nem a bevett neveikkel (például gisz vagy G), hogy ne zavarjon be az esetleges zenei előképzettség. Így is csak olyan résztvevőket vettek be a vizsgálatba, akiknek kicsi vagy semmilyen zenei előképzettsége sem volt, illetve ha volt is, az is csak felnőttkorban.

A kettős vak, placebókontrollos kísérletnek két fázisa volt, közöttük 2-4 hetes szünettel. A résztvevők fele az első fázisban kapta a valproátsavat és a másodikban a placebót, a másik fele épp fordítva. Így mindenki kapott gyógyszert és placebót is. Egy hétnyi tablettaszedés után tanították meg nekik a tudósok a kísérleti feladatot, és még egy hét múlva kellett végrehajtaniuk. Ez az idő bőven elég volt ahhoz, hogy a gyógyszer hasson; a szünet pedig ahhoz, hogy kiürüljön a szervezetből.

Kicsi a bors, de erős?

Habár a vizsgálatban csak két sorozat mérés volt, két darab szignifikanciaszinttel, a kutatók így is – nagyon helyesen – korrigálták a többszörös összehasonlításokból adódó torzítást. Erről a témáról korábban külön cikket is írtunk – a kutatók épp az ott is említett Bonferroni-korrekciót használták.

Ebben a fajta kísérleti elrendezésben egyáltalán nem várható az, hogy a teljesítményben javulás következzen be. A felnőttek nem fejlesztenek ki abszolút hallást, és kész. Így már a kicsi, de szignifikáns különbség is annak lehet a jele, hogy a valproátsav befolyásolta a teljesítményt. Valóban ezt is találták: a teljesítmény szignifikánsan javult, de a hatás mértéke nem volt túl nagy. Az első fázisban a valproátsavat szedők átlagosan 5,09 helyes választ adtak, míg a placebót szedők 3,5-öt. (A p-érték 0,002 volt – arról már korábban írtunk, mit jelent ez a szám és hogyan kell értelmezni.) A második kísérleti fázisban nem adódott szignifikáns különbség, de a kettőt összegezve elmondhatjuk, hogy volt hatás. (Lásd az oldaldobozt!)

Lehet-e abszolút hallásunk?

Sajnos azonban nem minden tökéletes... A valproátsavnak számos mellékhatása is van. A kísérleti személyeket a kutatók felkérték arra, tippeljék meg, mikor kapták a gyógyszert és mikor a placebót – egy kivétellel mindenki eltalálta. A résztvevők javarészt arra hivatkoztak, hogy álmosságot vagy szédülést éreztek. Kérdéses, hogy megéri-e ilyen kis teljesítményjavulás a gyakorlatban ezeket a mellékhatásokat, annál is inkább, mivel a valproátsav hosszabb távú szedése májkárosodást okozhat. (A résztvevők májfunkcióját folyamatosan ellenőrizték és nem lett semmi bajuk.)

Valproátsav-tabletták Japánból. Vény nélkül soha
Valproátsav-tabletták Japánból. Vény nélkül soha
(Forrás: Wikimedia Commons / MaksimTack /CC BY-SA 3.0)

A kutatásnak azonban nem is ez volt a lényege. Ez a vizsgálat csak azt demonstrálja, hogy elméletileg lehetséges az idegrendszerben a már lezárult kritikus periódusokat újranyitni. Az abszolút hallás azért különösen alkalmas hasonló demonstrációkra, mert könnyen mérhető. De hasonló kritikus szakaszok léteznek például az anyanyelvi nyelvelsajátításban is, vagy az érzékszervek működésében. Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy ha már valamilyen állapot rögzült ezeknek a szakaszoknak a végére az idegrendszerben, akkor azon onnantól nem lehet változtatni. Akihez nem beszéltek kicsi korában, az később sem fog tudni megtanulni beszélni; aki nem tanult zenét gyerekként, annak nem lesz abszolút hallása; és így tovább. A mostani adatok arra mutatnak, hogy mégiscsak lehetséges mesterséges behatással változtatni a már kialakult helyzeten.

Ahhoz azonban, hogy abszolút hallásunk vagy éppen idegen nyelven anyanyelvi nyelvismeretünk lehessen, még sok-sok hasonló mérésre lesz szükség. A cikkünkben ismertetett eredmények csak azt jelentik, mindez úgy tűnik, legalábbis nem elméleti lehetetlenség. Viszont míg egy hasonló alapkutatásból piacra dobott termék lesz, a tapasztalatok szerint hosszú időnek kell eltelnie... És addig még további, előre nem látott nehézségek is adódhatnak. Mi mindenesetre szurkolunk, annak pedig különösen örülünk, hogy magyar kutatók is részt vesznek a munkában!

Felhasznált irodalom

Gervain, J. et al. (2013): Valproate reopens critical-period learning of absolute pitch. In: Frontiers in Systems Neuroscience, 7: 102.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 El Vaquero 2014. február 26. 12:28

Mondjuk ez az abszolút hallás agyonreklámozott dolog. Maximum vonós, vagy beosztás nélküli hangszerhez jön jó, a többihez egyáltalán nem kell, és nagyon előnyt sem jelent. Ma már mindenkinek van számítógépe, esetleg okostelefonja, táblagépe. Szépen feltelepít rá egy hangszerkesztőt, vagy lejátszót, amiben van hangszínkép-elemzés (szép ősi magyar nevén spektrogram), és a színképről le lehet olvasni, hogy milyen hangok szólnak benne, meg hamis-e, szóval abszolút halláshoz jutunk. Esetleg van kifejezetten erre zenészeknek szoftver, pl. Seventh String Transcribe! azzal még könnyebb kikottázni, kapható online boltokban és torrentvirágboltok akciós osztályain. Szóba jön még a hangológép is. Én azt a hülyét valproátsavaznám be, aki ezt az idióta kísérletet kitalálta.

2 Sultanus Constantinus 2014. február 26. 12:42

"(Azért csak férfiak, mert a valproátsav szedése nem ajánlott terhesség esetén, és azért csak egynyelvű angol beszélők, mert az abszolút hallás képessége a tonális nyelvek anyanyelvi beszélői körében gyakoribb.)"

Értem. Tehát az angolon kívül a világ összes nyelve tonális, és minden nő terhes. (Ennyit a tudományosságról...)

3 El Vaquero 2014. február 26. 12:57

@Sultanus Constantinus: a bolha meg megsüketül, ha kiműtjük az összes lábát, hiába mondjuk neki, hogy ugorjon.

4 Sigmoid 2014. február 26. 13:37

@El Vaquero: Arról nem is beszélve, hogy akit abszolút hallásra képeztek, az be van szorítva egyetlen hangolási rendszerbe, egyetlen sztenderd A-ra, és nem ritka hogy tengeribetegséget kap, ha más hangolást használó zenekart hallgat - és a sztenderd A egyáltalán nem olyan sztenderd mint a legtöbben hiszik.

5 Sigmoid 2014. február 26. 13:41

A neuroplaszticitást meg a tDCS is növeli. :) (google it)

6 El Vaquero 2014. február 26. 14:06

@Sigmoid: akit képeznek, az lehet, de vannak emberek, akiknek alapból van abszolút hallásuk, és ők azt is meg tudják mondani, ha egy hang két standard félhang közé esik. A nem sztenderd skálájú, nem 440hz-es alaphangú skálát használó zenéktől én is agybajt kapok. Pedig nekem nincs abszolút hallásom, vagy csak olyan értelemben, hogy lófaszt sem hallok, csak azt, hogy szól egy hang, de nekem hallás után mind egyforma.

 

@El Vaquero: "és a színképről le lehet olvasni, hogy milyen hangok szólnak benne"

Hülyén írtam le, mármint hogy milyen hangok vannak a _hangfelvételen_, Nyilván, az ilyen számítógépes hangszínképelemzéshez fel kell venni a zenét, digitalizálni kell.

7 Sigmoid 2014. február 26. 16:15

@El Vaquero: Abszolút hallással nem születik senki. Az abszolút hallásra való KÉPESSÉGGEL lehet születni. Ha az ilyen ember rendszeresen ki van téve A=440Hz-re hangolt zenének, pl. mert zenésznek tanul, akkor kialakul az abszolút hallás.

Magában a 440Hz-ben semmi speciális nincs, az csak megszokás. Ha az abszolút hallású ember A=449-en nőne fel, akkor arra állna be a "belső hangvillája".

A te képességeddel kapcsolatban meg gratulálok, abszolút hallásod van. Érdemes lenne többet gyakorolnod. :P

8 pind 2014. február 26. 16:22

Az abszolút hallásra nekem saját, dilettáns elméletem van, saját tapasztalat alapján. Én néha eltalálom a C-T, néha nem. Én úgy érzem, hogy az abszolút hallás sokszor csak relatív hallás, melynek a viszonyítási pontja a külvilág zaja, melynek mindig van valami magassága, ami nagyjából állandó (pl. légkondi zúgása).

A másik fontos dolog az az emlékezés. Hogy egy dallam (ami mondjuk C-n kezdődik) meddig "zsong" a füledben magassághelyesen. A legtöbb ember egy-két percig simán tud emlékezni egy adott hangmagasságra. Van akinél ez sokkal hosszabb idő, mondjuk napokban mérhető, és ez egy zenész esetében, aki naponta kerül zeneközelbe, már "újrakalibrálódik". De egy lakatlan szigetre kerülve hónapok alatt szerintem leépülne bárki abszolút hallása. Persze lehet, hogy tévedek...

9 El Vaquero 2014. február 26. 17:40

@pind: egyáltalán nem. Tévedsz. Amit leírsz, azt nem hívják sehogy, talán relatív hallásnak lehetne nevezni. Az abszolút hallású embernek nem kell semmihez hasonlítani a hangot, hanem megismeri, mint egy átlag ember az ismerőse arcát.

10 nudniq 2014. február 27. 00:05

@El Vaquero: Relatív hallásnak azt hívják,h ha megadok neked egy hangot, meg egy másikat, akkor meg tudod mondani a hangközüket. Ezzel a képességgel emberek tömegei rendelkeznek, (és úgy tudom, tanulható).

Az abszolút hallást jól mondod, az az,h minden referencia nélkül ráismerek,h "jé, de hát ez a hang nem más, mint a jó öreg egyvonalas gisz, két szintonikus kommával feljebb a szokásosnál."

Van még a relatív-abszolút hallás, ami a neve alapján akár az is lenne, amiről pind beszél, de tudtommal mást jelent: azt, hogy nem minden hangra emlékszel, mint régi jó ismerősre, hanem egy konkrét referenciahangra, és azt belül bármikor tudod reprodukálni, és ahhoz képest relatív hallással ismered fel a hallott hangokat.

Ennek a relatív-abszolút hallásnak lehet egy másik esete az, amiről pind beszél,h nem "örökre" emlékezik a referenciahangra, hanem csak jó hosszú ideig, de ez át is tud kalibrálódni. (Én inkább azt tapasztalom, hogy vonósok a saját hangszerüket be tudják hangolni "vakon", mert emlékeznek arra, hogy az "a" húr milyen hangszínnel szól az adott hangszeren, ha pont 440Hz-re van hangolva, azaz ez egyfajta különösen képzett relatív hallás, ami a hegedű sajtátfrekvenciáit kihallja a hangszínből, és ahhoz mint referenciához viszonyít.)

11 nudniq 2014. február 27. 00:10

@pind: lehet,h abban igazad van,h nagyon sok embernek, akiről azt hisszük,h abszolút hallása van, valójában csak az van, amit írsz. De szerintem lehetnek (lehet,h nem is kevesen) igazi abszolút hallással rendelkezők is. Ezt talán vizsgálták is már. Azért ez egy eléggé régóta kutatott téma. (De sajnos semmit sem tudok róla.)

12 nudniq 2014. február 27. 00:15

@Sultanus Constantinus: "Értem. Tehát az angolon kívül a világ összes nyelve tonális, és minden nő terhes." hát, rosszul érted:

Az angol nyelv ezekszerint biztosan nem tonális (így ha csak egynyelvű angolokat veszünk be, nem kell torzító hatástól tartanunk), és a férfiak biztosan nem lehetnek terhesek (így ezt a rizikót nem kell külön ellenőrizni folyamatosan a kísérlet alatt). ;)

13 Sultanus Constantinus 2014. február 27. 09:43

@nudniq: Világos, csak éppen a cikkben lévő megfogalmazás így nem indoklás, hanem egy zagyvaság. Azt kellett volna leírni pontosan, amit te írtál az imént, máskülönben úgy érteni, ahogy én írtam. ;)

14 El Vaquero 2014. február 27. 11:14

@nudniq: így van, vannak _tényleg_ abszolút hallással rendelkezők, nekik pont azért abszolút a hallásuk, mert semmilyen összehasonlítást, és hangközviszonyítást nem végeznek, nincs rá szükségük. Egyszerűen csak megismerik, felismerik a hangokat egymagukban, nincs semmi trükkjük, mint mondjuk a hasbeszélőknek vagy a cirkuszi mutatványosoknak, bűvészeknek. Hiába állítják egyesek, hogy az abszolút hallású emberek csak a fülzgásos sípolásukhoz mérik hangköztávolságot, ez egyértelműen cáfolható, mivel erősen zajos környezetben is felismerik a hangokat.

 

Visszavonom, amit az abszolút hallásról, és vonós/beosztás nélküli hangszerekről írtam. Ez utóbbiakhoz sem kell abszolút hallás, mert egy relatív hallással sem rendelkező ember is meg tudja mondani, ha valami hamis, azaz nem 440Hz-es A-n alapuló kromatikus skálára illeszkedik. Azt nem tudja megmondani, hogy felfelé vagy lefelé van-e hangolva, vagy hogy mennyivel, de azt meg tudja mondani, hogy nem stimmel az elvárthoz képest. Ennyit pont elég egy zenésznek tudni, pláne, ha csak nyugati zenét játszik. Ez az abszolút hallás puszta mutatvány, hiába nincs trükkje, csak arra jó, hogy egy-két kiváltságos ember ezzel janizzon a nagy tömegek felé. Amúgy kb. annyi értelme van, mint mikor Fekete Laci a fogával húz el egy több tonnás kamiont.

15 nudniq 2014. február 27. 14:51

@Sultanus Constantinus: én meg visszavonom az "angol biztosan nem tonális ezért nem torzít a kísérlet" állításomat.

Mert persze nem tonális abban az értelemben, ahogy a kínai az.

De azt elhinném egy nyelvésznek, ha azt állítaná,h bár jelentésmegkülönböztető szerepe nincs, de az angol mondatok intonálásánál mégiscsak fontosabb szerepet tölt be a dallam, míg mondjuk a magyar mondatoknál ez a fontosság megoszlik a dallam és a ritmus között. (Nem tudom, lehet,h nem így van, de nem lepne meg ha ez lenne az igazság.)

És ekkor máris lehetne torzító hatása annak, ha az egyik kísérleti alany egynyelvű angol, a másik meg egynyelvű magyar. Hiába két nemtonális nyelvet beszélnek...

16 El Vaquero 2014. február 27. 15:07

@nudniq: ebben igazad van, egy magyar egynyelvű lenne a legjobb tesztalany az ilyesmire, a magyar nyelv, főleg, a köznyelv elég dallamtalan és monoton. Minket aztán nem érhet az a vád, hogy tonális elemeket is használunk. Szépen valproátsavazzanak csak minket, nehogy már mi maradjunk ki a mókából! Persze csak a magyar férfiakra gondolok itt, a magyar nők mind terhesen lennének épp úgy, mint az amerikai nők :D

17 Sultanus Constantinus 2014. február 27. 15:29

@nudniq: Lehet, hogy kevered a tonalitást a zenei hangsúllyal. A tonális csak azt jelenti, amilyen a kínai vagy pl. a jukaték-maja: önmagában is jelentésmegkülönböztető szerepe van, hogy a szótagot milyen hanglejtéssel ejted. Míg a zenei hangsúly az, amikor ugyan nem jelentésmegkülönböztető a hanglejtés, de a hangsúly legfontosabb jellemzője, hogy eltérő hanglejtéssel ejted a hangsúlyos szótagot. Ilyen a spanyol is. A mondatban megint teljesen más, ott természetesen egy nem tonális nyelvnél is lehet megkülönböztető szerepű a hanglejtés (ez viszont így van a magyarban és a spanyolban is, illetve valószínűleg akkor az angolban is, bár ahhoz nem nagyon értek).

18 Sultanus Constantinus 2014. február 27. 15:31

@El Vaquero: Szerintem épp a semleges médianyelv a monoton és dallamtalan (szó végi hangsúlyokkal!), a magyar köznyelv sokkal dallamosabb és kifejezőbb.

19 nudniq 2014. február 27. 15:57

@Sultanus Constantinus: igen, végülis kevertem két dolgot. A kínaiban (meg ezek szerint akkor a majában) maguknak az egyes szótagoknak is van saját hangmagasságuk, sőt, dallamuk, és ez ugyanolyak fontos különbségeket tud hordozni, mint mondjuk a magyarban a tár és a tér szótagok különbsége.

Míg a hangsúly nemtonális nyelvekben is jelentheti a hangerősség helyett a szótag dallamának a különbözőségét. (Azt hiszem, a délszláv nyelvekben is inkább dallammal hangsúlyoznak, mint hangerősséggel.)

De alapvetően arra akartam célozni,h éppen ezért még nemtonális nyelvekben is van "zenéje" a beszédnek, és ezek között a nemtonálisok között is lehet különbség abban,h ez a zeneiség mennyire fontos szerepet tölt be a nyelvben, és így kisgyermekkori anyanyelvtanulásnál mennyire edzi az abszolút hallást. Nyilván egy tonális nyelv különösen jól idomítja az arra hajlamos gyerekeket az abszolút hallásra, de nüansznyi különbségek lehetnek a nemtonális angol és a nemtonális magyar között is.

20 Sultanus Constantinus 2014. február 27. 16:10

@nudniq: Igen, pontosan. Alapvetően ezért mondják egyes nyelvekre, hogy dallamosak. Pl. a magyarban és a spanyolban sokszor a kijelentő és a kérdőmondatokat kizárólag a hanglejtés különbözteti meg, így nagyon nem mindegy, hogy ugyanazt a hangsort milyen dallammal ejted. Viszont az angolban a szórend is megkülönbözteti a kérdést a kijelentéstől (hozzáteszem, az irodalmi, sztenderd angolban), tehát ott elvileg nem olyan nagy probléma, ha nem találod el a megfelelő dallamot.

Információ
X