"A sétához kapcsolódó jelenségeket ugyanis séta- (és nem sétáló-!) előtagú összetételekkel alkotjuk:"

Sétálóutca? Sétálókörzet?

"A sétához kapcsolódó jelenségeket ugyanis séta- (és nem sétáló-!) előtagú összetételekkel alkotjuk:"

Sétálóhíd 28 000-nél több találat.

Kínos az ilyen hiba egy olyan cikkben, ami a nyelvművelőket épp azért marasztalja el, mert nem ismerik eléggé a saját anyanyelvüket.

@Grant kapitány: Nem kardoskodás céljából, de én nem érzem kínosnak. Lehet, hogy a 'sétáló*' előtagú szavainknak más közös tulajdonsága van, például (és ez tök béna lesz) valamilyen helyrajzi jellemzőre, amin a cselekvést végezhetjük stb., a 'séta*' végűek pedig túlnyomórészt eszközök.

Szóval az, hogy léteznek 'sétáló' előtagú szavaink, nem feltétlenül legitimálja a tévedést. Én inkább nevezném "nem teljesen kifejtett gondolatmenetnek".

Kínosabb és erőszakosabb nyelvművelés, mint amit a hivatalos nyelvészet csinál, még sose volt.

@Grant kapitány: A sétálóutca valóban kivételnek tűnik. Ugyanakkor nem kifejezetten a sétához kötődik, mert a sétálóutca elsősorban nem arra utal, hogy oda sétálni járunk (szemben mondjuk a sétatérrel), hanem arra, hogy le van zárva a gépjárműforgalom elől. Pl. a Váci utca sétálóutca, de sétálni inkább a párhuzamos korzóra járunk.

@Grant kapitány:

„Sétálóhíd 28 000-nél több találat.

Kínos az ilyen hiba egy olyan cikkben, ami a nyelvművelőket épp azért marasztalja el, mert nem ismerik eléggé a saját anyanyelvüket.”

www.google.hu/search?q=s%C3%A9t%C3%A1l%C3%B3h%C3%ADd#q=s%C3%A9t%C3%A

Igen kínos hiba egy olyan cikk alatt, mely külön figyelmeztet: „A Google az első oldalon általában téves, túlzottan magas előfordulási számot ad meg, de néhány lapozás után kiderül, hogy a valós előfordulási arány jóval kisebb. ”

@Fejes László (nyest.hu): "Ugyanakkor nem kifejezetten a sétához kötődik, mert a sétálóutca elsősorban nem arra utal, hogy oda sétálni járunk"

"Meghatározás:

Budapest tele van gyönyörű sétálóutcákkal. Ezeken békésen lehet korzózni, miközben szemrevételezhetjük a szebbnél szebb kirakatokat."

budapestisetaloutca.lap.hu/

Te olyan tájékozatlan vagy a világ dolgaiban, mint egy nyelvművelő.

@Fejes László (nyest.hu): "kínos hiba egy olyan cikk alatt, mely külön figyelmeztet: „A Google az első oldalon általában téves, túlzottan magas előfordulási számot ad meg"

Sétálóhíd vs. sétahíd: 28 200 vs. 796 találat. Ez szerinted mire utal? Melyik az elterjedt megnevezése annak a hídnak, amin sétálni lehet?

@Grant kapitány: Ërdekes, nekem az első oldalon sétálóhíd 2510, sétahíd 1420, az utolsón viszont sétálóhíd 77, sétahíd 72.

@Grant kapitány:

"Meghatározás:

Budapest tele van gyönyörű sétálóutcákkal. Ezeken békésen lehet korzózni, miközben szemrevételezhetjük a szebbnél szebb kirakatokat."

Hát bizony, én eléggé tájékozatlan lehetek. Például egy ilyen megfogalmazásról ki nem találnám, hogy „meghatározás” akar lenni. :)

„budapestisetaloutca.lap.hu/”

Komoly, tekintélyes forrás...

„Sétálóhíd vs. sétahíd: 28 200 vs. 796 találat. Ez szerinted mire utal?”

Szerintem arra, hogy nem tudod értelmezni az alábbi mondatot:

„A Google az első oldalon általában téves, túlzottan magas előfordulási számot ad meg, de néhány lapozás után kiderül, hogy a valós előfordulási arány jóval kisebb.”

@szigetva: Ezzel szemben gyaloghíd közel 29e...

A technikai szavak magyarítása örökzöld téma. Szerintem az állomány ósdi, 80-as évekbeli könyvekben találkozni vele (esetleg a 90-es évek elején előfordul), akárcsak a könyvtárral. Azóta mindenhol fájlnak és mappának magyarítják. A kompjúter is elavult, de talán a PC sem olyan gyakori már nem informatikus körökben, jó ideje számítógép már szinte mindenhol. Érdekes viszont, hogy a vincseszter, winchester népszerű maradt, talán azért, mert sokan a merevlemezről régebben a kemény burkolatú kisfloppyra asszociáltak. Informatikai körökben azért a merevlemez is használatos, sőt, a HDD (Hard Disk Drive) is, talán az SSD-vel (Solid State Drive - szilárdtest meghajtót senki sem használja), és ODD-vel (Optical Disk Drive) való párhuzam miatt. A floppy(lemez)-t sem magyarították, pedig jó poénforrás lehetne. A CD, DVD sem kapott magyar megfelelőt, de a Blu-ray lemezt már nem rövidítve használják, talán csak én hívom BD-nek, bédének (Blu-ray Disk), a másik angol rövidítést, az BR-t (Blu-Ray) viszont senki sem használja a magyarok közül. Itt felhívom egyfajta nyelvművelésként a figyelmet, hogy nincs benne "e", nem *Blue-ray, hanem Blu-ray, 100 magyar emberből 99 mégis félreírja.

Hasonló rövidítésként kezd terjedni a CRT (hagyományos képcsöves monitor és tévé), LCD, TFT, LED, újabban AMOLED, míg a plazma az csak plazma, és nem PDP (Plasma Display Panel).

A honlap szóhasználat elavult (az angolul szintén elavult homepage tükörfordítása, ma már teaszlapálóék is website-ot mondanak). 90-es évekbeli magyarítási próbálkozás, ma már csak oldal, internetes oldal, vagy weblap, és nincs ilyen mennyiségi összefüggés, amit a cikk említ, hogy egy oldalnál az egyik, oldalak összességénél a másik. Ma már úgy sincsenek nagyon egy oldalból álló weblapok.

A hivatkozás nem avult el, de informatikai és internetes körökben inkább a link, linkelés terjedt el jobban a hivatkozás, hivatkozás beszúrása helyett, esetleg még használatos az URL.

A www magyarítása nem a vévévé, az csak a kiejtése. A magyarítása a web/veb. Viszont a www-nélküli, és a ww2-es oldalakat sehogy sem magyarítottuk.

A szupermarket magyarítás, mert sem a német, sem az angol kiejtésnek, írásnak nem felel meg. Ha ~zúpermárket vagy ~szúpörmar-két/köt lenne, akkor más lenne a helyzet. Ilyen alapon szerintem magyarítás a vókmen is, az eredeti ~vókmön helyett.

Annak viszont örülök, hogy nem lett sürgöny az ímélből. Az -öny képző szerintem nagyon régiesnek és erőltetettnek hangzik. A drótposta kicsit furcsa lenne egy vezeték nélküli eszköznél.

A mobil régen nem csak mobiltelefon, hanem bunkofon is volt. Azóta csak mobil, a telefont oda sem teszik. A pendrive/pendrájvra viszont van egy kedvencem: tollhajtány :D Érdekes még, hogy az Enter, Esc billentyűket sem magyarították, míg a Tab tabulátor lett, a Space szóköz. Az egérrel viszont újabban nem csak kattintani lehet, hanem klikkelni is. A görgetés helyett azonban senki sem szkrollozik, bezzeg a lapolvasó inkább maradt szkenner, amin szkennelnek, és szkeneket hoznak létre, míg a printer nyomtató lett, talán a német Drücker hatására. Sőt, szerintem a német Rechner hatásának tudható be, hogy a számítógép nem lett kompjúter.

@Fejes László (nyest.hu): Engem tkp. nem a számok érdekelnének, hanem ennek a radikális eltérésnek az oka: Grant 28200:796 vs én 2510:1420 elsőoldalas találat.

@El Vaquero: A kiejtés magyarítása még nem magyarosítás (ld. szupermarket), ez csak a te überprecíz világodban számít annak.

BG „védelmében” azért annyit említsünk meg, hogy 2005-ben még nem volt otthon netje: „Hogy nem azonnal és kimerítően válaszolok, annak az az oka, hogy nincs otthon internetem, feladataim elvégzése után, szabadidőmben válaszolgatok. ” web.unideb.hu/~tkis/e-nyelv_forum/viewtopic5a50.html?t=13#88

@El Vaquero: „A mobil régen nem csak mobiltelefon, hanem bunkofon is volt. Azóta csak mobil, a telefont oda sem teszik.”

Itt azt akartam írni, hogy régen nem csak _maroktelefon_ volt.

@szigetva: megtisztelő vádak. Lehet igazad van, bár én nem überprecíznek hívom, hanem csak egyszerűen hitelesebb kiejtésnek titulálnám, emellett igyekszem a Hunglish kerülni, mert az angoltanulásra nézve elég káros berögződéseket eredményez, magamon is megfigyeltem. Magyaros átírásnál eléggé oximoron precizitást emlegetni, akármilyen szinten.

@El Vaquero: „német Drücker” Ezt elcsesztem, az Drucker lesz.

@El Vaquero:

Azért az állomány nem olyan ritka:

www.google.hu/search?q=adat%C3%A1llom%C3%A1ny

www.google.hu/search?q=%22sz%C3%B6veges+%C3%A1llom%C3%A1ny%22

(Pusztán az állományra keresve nehéz megítélni, mert sok jelentése van, de nekem az elején elsősorban számítástechnikai tananyagok jönnek elő.)

A könyvtárat a windows magyarítása miatt váltotta fel a mappa (gondolom, az ikonhoz nem ment a könyvtár név), de azt messze nem állíthatjuk, hogy a könyvtár kiszorult volna:

www.google.hu/search?#q=fájl+könyvtár

A floppyt magyarították: www.google.hu/webhp#q=hajl%C3%A9konylemez

„A honlap szóhasználat elavult” Nem tom, ezt honnan veszed, az én környezetemben nap mint nap használják (én is). A nemrég indult 444-en több száz találta van rá: www.google.hu/webhp#q=honlap+site:444.hu

„A mobil régen nem csak mobiltelefon, hanem bunkofon is volt.” Ez semmiképpen sem megfelelője a mobiltelefonnak, hiszen pejoratív értelmű kifejezés.

A tabulátor és a szóköz korábbi, mint a számítástechnika, hiszen az írógépen is megvolt.

„A görgetés helyett azonban senki sem szkrollozik” Én pl. szoktam szkrollozni.

@szigetva:

Nálam:

www.google.hu/search?&q=s%C3%A9t%C3%A1l%C3%B3h%C3%ADd 2550

www.google.hu/search?&q=s%C3%A9tah%C3%ADd 1450

@szigetva: A net csak egy támpont a nyelvhasználati szokások felmérésének. Valamilyen módszerrel viszont dolgoznia kellene. Nekem pl. nagyon furcsa az a multisport/naturatlon, nagyon kíváncsi lennék, hol és mikor használták bármelyiket is a gyakorlatban.

@El Vaquero: A németben nem mindenhol zöngés a szókezdő s, ha jól emlékszem, pl. a bécsiben sem az.

@Fejes László (nyest.hu): Az a helyzet, hogy ha ráklikkelek a linkjeidre, akkor az én számaimat kapom. Ezt nem értem. (Szerintem korábban nem kerestem ilyesmire, de ha igen, annak is csak a sorrenden kéne változtatnia, nem?)

@El Vaquero: A fájl vs. állomány használata erősen iskoalfüggő. Lehet, hogy az öregek használják inkább az állományt, de valamilyen iskolázottságot mutat. Különben ebbe a folyamatba nagyon erősen beleavatkozott a Microsoft, amikor az Office-alkalmazások honosításakor az első menü fölé a Fájl szót írta.

Az állomány=fájl/mappa megállapítás tévedés, a mappa a korábbi szóhasználatban a könyvtár volt. Ennek a leváltása jogos, hiszen a magyar könbyvtár szó három angol kifejezéssel is megfeleltethet: directory, library és folder. Ebből a mai szaknyelv elsősorban a directory értelemben használja.

A honlap és a homepage vs. website azért tévedés, mert nem ugyanazt jelentik. A homepage-honlap a website első oldala, amelyre a hivatkozások mutatnak. A website helyett meglehetősen elterjedt a weblap.

Baláézs Géza védelmére vagy terhére mondjuk el, hogy az általa leírt magyarítások nagy mértékben emlékeztetenek Molnos Angéla Magyarító könyvecskéjének javaslataira. Ezt tanulmányozva észrevehetjük, hogy valójában nem magyarítások, hanem magyarázatok, mert MA-t teljesen hidegen kívül hagyja, hogy a javaslatai agrammatikusak. A másik hiba az, hogy bár pontos a megfeleltetés, de nem tölti ki az idegen szó teljes jelentéskörét (vagy még inkább használati körét), így nem alkalmas annak leváltására.

Pl.:

"dokumentum

hiteles tárgyi bizonyíték (irat, fénykép); okirat, hivatalos írás; bizonyság, tanújel; ~film ténymozi, esetmozi, igazmozi; hiteles anyagra támaszkodó, megtörtént eseményeket, tényeket bemutató mozi"

Itt azt látjuk, hogy egyrészt túl sok a megfeleltetés, ezek jeletős része hamis. A dokumentumfilm magyarítása puszta próbálgatás, a két utolsó jelentés nem szó, hanem magyarázat.

Ugyanakkor egyszerűen kiamard belőle a szó most legelterjedtebb jelentése, az, ami a Worben készül.

Én 2 dolgot szólnék hozzá:

1. Szerintem attól, hogy egy angol szót a magyar kiejtés szabályai szerint írunk le, még nem lesz magyarosítva. Vagy legalábbis én nem ezt értem a magyarosítás alatt, esetleg lehetne ezt is máshogyan megfogalmazni vagy más szót használni rá, ami egyértelművé teszi, hogy az adott angol szóra a magyar nyelvben MÁR LÉTEZŐ szót keresünk. Pl. a link - hivatkozás remek példa erre. Az amúgy hülyeség, hogy csak a link szót használják! Én gyakran találkozom a hivatkozás kifejezéssel is.

2. Az újrahasznosításos részhez fűznék hozzá pár dolgot. . A hulladékgazdálkodásban létezik egy (angolból átvett) fogalom, a "3R" -> reuse, recycling, reduce. A "reuse"-t szoktak újraHASZNÁLATnak és újrahasznosításnak is fordítani, szerintem az első kifejezőbb. Azt jelenti, hogy ha pl. a boltban veszel egy nejlonzacskót, akkor másnap ugyanazzal vásárolsz, azaz ismét használod. A "recycling" szót hol újrahasznosításnak, hol újraFELDOLGOZÁSnak fordítják, de szerintem utóbbi jobb kifejezés, mert így nem keveredik össze a 'reuse" szó egyik magyar változatával sem. Tipikus példája a szelektíven begyűjtött hulladékok feldolgozása, pl. a fémdobozok beolvasztás és új (esetleg ugyanaz a) termék előállítása. A harmadik "reduce" pedig MEGELŐZÉSnek fordítható (habár szó szerint csökkentést jelent). A lényege, hogy gyártás előtt cselekszünk, pl. vékonyabb falú dobozt állítunk elő, így kevesebb lesz az anyaghasználat, így a keletkező hulladék mennyisége is.

@csillagdóra: Az idegen szavak átírására elvileg van szabály: akkor elfogadható az átírás, ha az idegen hangalak meghonosodott és minden bizonnyal meg is marad a magyarban (még ha van magyar szinonímája is). A fájl esetében ezt már egy 1971-ben megjekent szótár megelőlegezte, mondván, hogy e helyett sosem lesz magyar szó.

Fontos gondolat, hogy ez a jelenség gyakran egybeesik egy már korábban meghonosodott szóról eredő jelentésátvitellel, még akkor is, ha az nem teljesn azonos alak. Jó példa a Dóra idézte link, de ilyen pl. a rekord (számítástechnikában "bejegyzés"), melyet ráadásul a precízek 'rikord'-nak ejtenek. De ilyen a digitális, amelynek meghonosodásában nyilván szerepe van a gyöngyvirágnak, vagy a port, amelyet a porta miatt fogadtunk szívesen.

@AdamK: Nem vagyok biztos, hogy a porthoz kell-e a porta (nekem nem is jutna eszembe), a port szót ismerjük városnevekből, az airportból, transzportból, teleportból, stb. A linkhez se kell szerintem, hogy legyen pont ilyen hangalakú másik szó, pláne ha annak annyira eltér a jelentése, elég, hogy van cink, mink, pink.

@AdamK: ezt írtam én is, hogy mappa=könyvtár, fájl=állomány. Nem értem, hogy miért javítod ki a jót. Az állomány semmilyen iskolázottságot nem mutat, egyszerűen elavult. Nem csak MS programokban magyarítják fájlnak, hanem gyakorlatilag minden programban. Talán ennek az is az oka, hogy legtöbbször a Alt vagy Ctrl+F billentyűkombinációval lehet elérni az eredeti menüt is, és talán ennek akartak megfelelni, hogy ne kelljen a gyorsbillentyűket is átszabni.

A directory angolul is érdekes, mert inkább DOS alatt volt használatos, most meg ortodox, kétpaneles fájlmenedzserekben, a grafikus felületű operációs rendszerek miatt a folder vette át a szerepét angol nyelvterületen is.

A recordot a precízek addig fogják rikordnak mondani, míg le nem verem érte a körmüket. Mivel főnév, ezért rekördnek kellene ejteni, ha hitelesen akarjuk. Az újraindítás is sokszor rezet, mikor azt riszetnek lehetne legrosszabb esetben mondani. Bár a "rezet" szerintem meghonosodott ahogy a "szupport" is.

A homepage, akármi esetén egyáltalán nincs már ilyen, hogy csak a kezdőoldalra, meg amarra vonatkozik, ez is egy olyan megkülönböztetés, amit utólag akarnak egyesek belelátni. Nem volt ezen a téren jelentéshasadás.

Dokumentum meg nem csak Wordben készülhet.

@Fejes László (nyest.hu): igen, ezt mondom én is, hogy az állomány inkább csak tananyagokban található, mint hivatalosabb forma, de a való életben, még az informatikusok is, a fájlt használják.

@Fejes László (nyest.hu): "A sétálóutca valóban kivételnek tűnik. Ugyanakkor nem kifejezetten a sétához kötődik, mert a sétálóutca elsősorban nem arra utal, hogy oda sétálni járunk"

Nem tudom, hogy te merre jársz sétálni, feltehetően arrafelé, ahol egy eléggé elszigetelt nyelvváltozatot beszélnek az emberek, mert a köznyelvben a sétálóutca és a korzó elég sok kontextusban felcserélhető. Pl. Nyíregyházán a Korzó bevásárlóközpont a sétálóutca elején van:

www.nyiregyhaza.hu/nyiregyhazae-lett-a-setalo-utca

Nem mondasz igazat, amikor azt állítod, hogy a gépjárműforgalom elől lezárt terület az csak sétálóutca de nem nevezhető korzónak, vagyis nem a sétálási lehetőség miatt hívják így - a cikk címe: legyen e sétálóutca az Andrássy:

"A Budapest Korzó civil csoport Petíciójában szorgalmazza a rendszeres Vasárnapi Korzók intézményének bevezetését, amelynek keretében tavasztól őszig minden vasárnap számos budapesti út kerülne lezárásra a gépjármű-forgalom elől."

urbanista.blog.hu/2011/01/03/legyen_e_setaloutca_az_andrassy_legalab

@szigetva: Hát, szerintem ilyen minimális eltérések lehetnek. Ez ahhoz képest nem meglepő, hogy azalatt is változbnak a számok, hogy az ember lapoz...

@AdamK: „A homepage-honlap a website első oldala” Ez valamikor bizonyára így volt...

@El Vaquero: Az, hogy az állomány stilisztikailag jelölt, hivatalos forma, egészen más, mint az, hogy már nem használják. Márpedig te ezt írtad: „Szerintem az állomány ósdi, 80-as évekbeli könyvekben találkozni vele (esetleg a 90-es évek elején előfordul)”

@Grant kapitány: „Nyíregyházán a Korzó bevásárlóközpont a sétálóutca elején van” Az ilyenek és a többi példáid egyáltalán nem bizonyítják, hogy a korzó és a sétálóutca ugyanaz. Egy sétálóutca nem feltétlenül korzó, és fordítva sem igaz: lehet egy korzó pl. egy széles járda a folyóparton, és mellette lehet gépjárműforgalom. Persze sokszor egybeesik a kettő, de ettől a jelentése még nem lesz ugyanaz.

@Fejes László (nyest.hu): én az írásbeli használatot nem tekintem használatnak, főleg úgy nem, hogy még a szakmai életben sem használják olyanok sem az állományt, akiknek ez a foglalkozása. Egész egyszerűen az állomány a kompjúter és a honlap sorsára jut. Azzal nem kell foglalkozni, hogy még van pár álműveltkedő töketlen, aki azzal akar stilizálni, hogy ilyen formákat erőltet. Majd ha túl sokan röhögik ki őket, akkor leszoknak róla.

Visszatérve még az állomány és könyvtár kérdésére: technikailag a könyvtár is egy állomány egyébként, DOS/Windows alatt is, meg a unix-szerű rendszereknek (MacOS, Linux, akármilyenBSD, stb.) eleve alapfilozófiája, hogy minden adategység állománynak tekinthető/kezelhető, a könyvtárak, partíciót, eszközök is, sőt rekurzív módon maga a fájlrendszer is.

Egyébként meg ebben a témában a klasszikusok királya Vágási Feri a Szomszédokból, aki beszállt az internetbe, Jutka 10 ezer forintos dugipénzén megvette a mikroszoft vindóz 95 programot, és művelt vele sok csodát, csak állandóan lefagyott neki:

www.youtube.com/watch?v=ddEC4QQrR9U

Ezen röhög még 20 év múltán is az egész internet.

@El Vaquero: „én az írásbeli használatot nem tekintem használatnak” Hja, hát úgy könnyű. Ill. úgy nem könnyű semmi biztosat mondani.

Technikailag azok is bitek és bájtok, amiket a képernyőn látsz, de ez adott esetben lényegtelen.

Szerintem kétféle ember van, az egyik görcsösen mindenáron magyar vagy magyarnak vélt kifejezést akar használni, minden olyan szóra ami az ő fülének idegenül hat.

A másik direkt hasznmálja az idegen kifehejzést, mert úgy gondolja hogy attól lesz menő. Esetleg az idegen szavak használatával próbálja leplezni a szakmai nemtudását. Az már szerintem a véleltlenen múlik, hogy mikor melyik honosodik meg.

Pl hallottam már a hálószem, ugrópont kifejezést erőltetni a webes linkre. Ebben a körben pl a telefon is idegen, mivel a távbeszélő a magyar neve, stb.

Egy példa a másik végletre: a JPEG-re azt mondják, hogy dzsípeg... mert azt úgy menő. És amikor felvilágosítom őket, hogy dzséjpeg, akkor furcsán néznek. Ha GPEG lenne, akkor lehetne dzsípegnek ejteni, miért nem mondják magyarul jépegnek?

A lájkolás meg annyira gyorsan robbant be a köztudatba, hogy esély sem volt megfelelő magyar szót találni helyette. Még ma is amikor már a facebook is tetsziket ír ki, mindenki lájkolásnak mondja. Talán hozzájárul az is hogy a magyar tetszik nem igazán rakható felszólító módba.

Lájkold - Tetszikezd? Tessd?.

Az oldalamat 6000-es lájkolták. Az oldalamat 6000-en tetszikezték?

vagy az oldalam 6000 embernek tetszik? Ez meg egészen mást jelent.

@Janika: „Szerintem kétféle ember van” Te melyik csoportba tartozol?

@szigetva: jogos a kérdés :-) a semleges csoport annyira triviális volt (bocsánat, nyilvánvaló), hogy már nem is számoltam vele.

@Janika: a lájkolást diszlájkolom. A GPEG kiejtést még nem hallottam, de elképzelhető, mert a JVC-t is GVC-nek szokták ejteni.

"A kötet egyik fő érve a nyelvművelés védelmében, hogy a nyelvművelés bírálói által felhánytorgatott hibák valójában nem a hivatásos nyelvművelőkre"

Hivatalos nyelvművelő? Hát ez elég érdekes. Milyen jogszabály írja elő, hogy ki a "hivatalos nyelvművelő"? :D

@Sultanus Constantinus: gondolom arra gondoltak, aki hivatalosan tölt be valami nyelvészeti posztot, valamelyik intézményben, és onnan nyelvművel, szembeállítandó az 1.0 állampolgárral, akinek ez legfeljebb nem fizetett hobbija.

"Tab tabulátor lett, a Space szóköz"

Nálunk nem :)

"vókmen"

Nem akarok akadékoskodni, de miért írjuk át W-ről V-re? Elég gyakran hallom w-vel ejtve, ráadásul a w a magyar ábécé tagja, ergo azt már nem kell "magyarítani"

"JPEG-re azt mondják, hogy dzsípeg" :) Nálunk viccből mindent magyarosan mondunk, tehát az ['j(ə)peg].

@El Vaquero:

A fájl/mappa ügyben valóban tévedtem, de hogy ne tévedjek, ehhez igencsak fel kellett volna kötni... Ugyanis ezt írtad:

"A technikai szavak magyarítása örökzöld téma. Szerintem az állomány ósdi, 80-as évekbeli könyvekben találkozni vele (esetleg a 90-es évek elején előfordul), akárcsak a könyvtárral. Azóta mindenhol fájlnak és mappának magyarítják" Hát, azt a kissé szervetlen közbevetést ("akárcsak a könyvtárat") könnyű nem észrevenni.

Állomány ügyben kicsit határozott az álláspontod, mondani valóban nem mondanak mást, de írásban előfordul, és én nem minősíteném azokat, akik használják. Az kétségtelen, hogy kevéssé produktív, a származékok inkább a fájlból vannak.

A directoryval az a helyzet, hogy az angol terminológia létrehozói eredetileg tévedtek, a (spontán) magyarítók viszont helyesen jártak el, csak a struktúra ment ki alóluk. Egyébként a fájl és a forlder/mappa szemléletileg inkább összetartoznak, azzal együtt, hogy a file (nem reszelő!) jelentette eszköznek magyarul nemigen van elterjedt neve (leginkább zsebnek vagy tasaknak mondják). A vicc az, hogy van egy olyan érzésem, hogy a jó öreg manuális adatfeldolgozási világban a file-ban volt a folder.

A homepage esetében amit írtam, az mindenképpen jogos etimológia. Ugyanakkor az a tapasztalatom, hogy komoly szakmai szövegekben a honlapot/homepage-t nem használják, hanem a website-ot, weblapot.

@szigetva: Te nagyon elkötelezett angolos vagy. Azonban, ha valakit megkérsz, hogy magyarázzal el a szó eredetét, nagy valószínűséggel a porta fog az eszébe jutni, és nem a kikötőcölöp.

@El Vaquero: @Sultanus Constantinus:

Mindjárt megjelenik itt az ördög képében Balázs Géza, és kikéri magának, hogy itt olyanok kritizálják, akik nem képesek megkülönböztetni a hivatásos és a hivatalos szót, nyilván nem értik... :-)

Különösen egy ilyen felvezetés után:

" 2 Grant kapitány 2014. március 28. 06:27

...

Kínos az ilyen hiba egy olyan cikkben, ami a nyelvművelőket épp azért marasztalja el, mert nem ismerik eléggé a saját anyanyelvüket."

:DDD

@Nem tudtam jó nevet kitalálni: Nálatok nem tabulátor lett a tabulator (a Tab rövidítés), és nem szóköz(billentyű) a Space?

Hol a z a nálunk?

A dolog úgy néz ki, hogy a tabulátor (Tab) az írógéptechnikából öröklődött, ezt az eszkoözt, funkciót és billenytűt az írógépeken is így nevezték, de a szóközbillenytűnek az írógépen nem volt külön neve, és én nem emlékszem rá, hogy akkoriban space-nak nevezték volna, annál is inkább, mert a magyar írógépekbek nem volt angolos a terminológiája: a Shift 'váltó' volt, a Caps lock pedig 'váltózár'. A 'szóköz' nyomdai terminus, és az adott körben közismert. Senki nem nevezi space-nak. Ami egyértelműen szpész, az az ASCII 32.

@mondoga: Nana, nem bizyos, hogy tévedés. Hivatásos az, aki pénzért csinálja, de mostantól, mivel van nyeélvművelő hivatal, van hivatalos nyelvmávelő is. Egy hivatásos nyelvművelő tévedhet, egy hivatalos per definitionem nem tévedhet.

@AdamK: "...a file (nem reszelő!) jelentette eszköznek magyarul nemigen van elterjedt neve (leginkább zsebnek vagy tasaknak mondják)."

Te még nem láttad az X-akták (X-files) c. sorozatot?

Akták, amelyeket mappákba rakosgatnak. :-)

@AdamK: Nem azt állítottam, hogy egy hivatalos személy nem lehet hivatásos, hanem csak arra hívtam volna fel a figyelmet, hogy a kettő nem ugyanaz.

@mondoga: De ezt az urak nyilván tudják, csak benézték...

@AdamK: Nem értem miért lennék elkötelezett angolos (azt se pontosan értem, hogy ez mit jelent). Magyar anyanyelvű vagyok és a portról nem jut eszembe a porta. De a Budapest Airportról azért elég sokan hallanak. A teleport és a transzport sem ismeretlen a magyar fülnek. (De most már ismétlem magam.) Kéne egy felmérést csinálni, kíváncsi volnék az eredményére.

@mondoga: Ezt tényleg benéztem, de még így sincs értelme. Olyan szakképesítés nincs, hogy "nyelvművelő", ha lenne, akkor lehetne hivatásos nyelvművelőkről beszélni. Ettől kezdve pedig Balázs Géza kritikája sem állja meg a helyét. Nyelvműveléssel bárki foglalkozhat, ahhoz nem kell végzettség.

@szigetva: Bocs, én úgy tudtam, hogy az angol nyelv a szakmád. Kétségtelen, hogy számosm összetételben ismerheti a magyar a port szót, de az asszociáció indfokát kellene kiokoskodni. Az Airport ok, de azért ember legyen a talpán, ha a számítógép csatlakozópontját valaki a traszporttal. pláne a teleporttal hozza össze. Az eredeti összefüggés is a kikötőoszlop.

"A dolog úgy néz ki, hogy ... a szóközbillenytűnek az írógépen nem volt külön neve, és én nem emlékszem rá, hogy akkoriban space-nak nevezték volna, annál is inkább, mert a magyar írógépekbek nem volt angolos a terminológiája: a Shift 'váltó' volt, a Caps lock pedig 'váltózár'. A 'szóköz' nyomdai terminus, és az adott körben közismert. Senki nem nevezi space-nak. Ami egyértelműen szpész, az az ASCII 32."

1) Az írógépeken volt a szóköz létrehozására szolgáló billentyű, úgy hívták: közbillentyű. (Én még tanultam gépírást! :D De ha nekem nem hiszed, akkor nézd meg itt: konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2008/Kis_Adam_dissertation.pdf )

2) Mintha keveredne a hozzászólásodban a billentyű és a karakter.

A szóköz billentyűje írógépeken a közbillentyű (lásd fentebb), a szgépek billentyűzetén a 'space bar', amit létrehoz, az a szóköz v. space.

Igaz, a hétköznapi nyelvben a space bar gyakran rövidül és csak space lesz a billentyű neve is.

@mondoga: Az X-akták nem volt igazán a kedvencem. Azonban az máre egy eléggé kései termék. A file alapvetően azt a papírtasakot jeletette, amelyet egy mély fiókba süllyesztettek bele. És ha visszamész a régiségbe, akkor bizony az akta a dosszié - ha valamit ad acta tettek, az annyit jelent, hogy elrakták az irattárba.

@mondoga: Lehet, hogy félreérthető voltam, és akkor mea cukpa: a közbillenytűre nem volt ráírva semmi. Én erre utaltam. Úgyhogy az ügyes és igen autentikus hivatkozás egy remekműre nem teljesen idevaló.

Ami a 2)-t illeti, alighanem a harmadik jelenséget hagytad figyelmen kívül:

1. Space bar - közbillenytű

2. Space - szóköz, nyomdászati szakszó, szakmai zsargonban spácium (vö. "a dokumentum terjedelme szóközökkel vagy szóközök nélkül")

3. ASCII 32 - azt hiszem,ezt ennél jobban nem lehet megnagyarázni.

@mondoga: mivel az elkövető helyesbített, nem mondok ellent, de azért, amit írtam, mélyértelmű volt.

@Sultanus Constantinus: Csak hogy elszörnyűlködhess: :-)

7. tétel:

A mai magyar nyelvművelés alapkérdései

Érettségi szóbeli tételek

–

Nyelvtan

A nyelv folyamatosan változik, sosem állandó.

A nyelvművelés a nyelvünk mai állapotát, működését, használatát vizsgálja.

A nyelvművelés célja:

- Az emberek minél jobban ismerjék a nyelv használati szabályait, és ennek megfelelően beszéljenek és írjanak

- A nyelv minél alkalmasabb legyen a nyelvhasználók igényeire és a világos közlésre.

Két csoportja van a nyelvművelőknek

- naiv nyelvművelők: bárki lehet, aki fontosnak érzi, hogy mások helyesen használják a nyelvet (pl. amikor anyuka mondja a gyereknek, hogy „hát”-tal nem kezdünk mondatot, stb.)

- szakértő nyelvművelők (végzett nyelvészek, akik tudományosan, törvényileg és kulturálisan is próbálnak tenni valamit a helyes nyelvhasználat érdekében. Pl. Grétsy László)

:DDD

@Sultanus Constantinus: Kuruzslóképzés sincs

@AdamK: Tényleg nem kötözködésből, de az angol nyelv az nem egy szakma. Én pl. nyelvész vagyok.

Nem tudom, miért hangsúlyozod ezt az oszlopot, a port nem kikötőoszlop, hanem kikötő, a latin portus is kikötő, bejárat, átjáró, összefügg a per 'át', és a görög porosz 'út' szavakkal, oszlopról nincs szó.

@AdamK: Ha már etimologizálunk, az acta annyit jelent, hogy elintézett dolgok. Ad acta tenni tehát az elintézett dolgok közé tenni. Azért a jelentése ennek mára megváltozott.

>> Érdekes még, hogy az Enter, Esc billentyűket sem magyarították, míg a Tab tabulátor lett, a Space szóköz. <<

Mint már leírták, a digitális korszak előtti írógépen volt [szó]közbillentyű is és tabulátor is, enter és escape viszont nem. Mechanikusan kellett az „enter" funkciót végrehajtani. Amit nem írtak le, de érdekes: idősebbek még emlékezhetnek a PC-k őskorából a miszteriózus „carriage return and linefeed", azaz „kocsi vissza és soremelés" utasításra, ami szintén az írógépek korszakából szállt át. „Ebből" lett az Enter.

Janika:

vitatkoznék, ugyanis az én körömben a lájkolni magyarul tetszikelni. Szerintem semmi baj nincs vele. „Már 200-an tetszikelték az oldalamat." Sőt a lájkoltam = betetszikeltem. Urambocsá, ebből visszamenőleg is: belájkoltam. Mert a magyar nyelv ilyenekre is képes.

Érdekesebb viszont, hogy a dislike-ból mi lehetett volna a magyarban, ha még ma is lenne olyan a FB-on. Ha lájkolunk, azaz betetszikelünk egy oldalt, de mégis leiratkozunk, akkor az is dislike/diszlájk, vagyis lehetett volna a magyarban „kitetszikelés" is. Ha viszont csak beírást (hozzászólást/állapotot) diszlájkolt valaki, az pl. nemtetszikelés lehetett volna („nem tetszik" volt a dislike fordítása).

A .JPG (.JPEG) nálam bizony jépégé! :)

Az a vicces, hogy a sok elítélt „idegen" szó általában a magyart gazdagítja. Lásd a fociban (labdarúgásban!): passz = átadás. Lepasszolta vagy átadta a labdát. Mindkettő meghonosodott. Biztos, hogy millió ilyen példát lehetne találni.

@Fejes László (nyest.hu): "Egy sétálóutca nem feltétlenül korzó"

Na látod ez az, amiben tévedsz. Ebben az irányban igaz az összefüggés. Minden sétálóutca korzó, csak épp vannak olyanok, amiket általában nem így hívnak, de attól még azok, és simán hívhatnák őket annak.

Ehhez hasonló jelenség pl., hogy a földalattit sem emlegetik általában metróként, de azért mégiscsak az, ami pl. abból látható be, hogy a vonalát M1-nek nevezik ("M1-es metró", a bkk.hu szerint).

Itt tehát tévedsz, de más vonatkozásokban gyakran elhallgatsz dolgokat. Megjelent itt a nyest-en nemrég egy írás, amiből feltehetően te tanultad az érveléstechnikát. Idézek belőle:

"Nem kell olyan dolgokat állítanunk, amelyek ellentétben állnak az igazsággal – elég, ha csak az igazság felét mondjuk ki."

www.nyest.hu/hirek/hogyan-hazudjunk-felinformaciokkal

@mondoga:Végzett nyelvészek LoL. BG végzett folklorista. Pálinkából doktorált.

@szigetva: Az angolt csak azért mondtam, mert másképp értékel valamit az, akinek kézenfekvő egy nyelv, és az, akinek nem. Ami a porto illeti, most nem tudom felidézni, honnan vettem, de úgy emlékezten, hogy elsősorban az oszlopot jelenti.De ez úgy látszik, tévesen élt bennem.

Az ad acta jelentése arra megy vissza, hogy több iratköteg lehetett, ezek közül az egyik az elintézetteké. Ezért az akta szó jeklentésátvitellel kerülhetet magára az iratra.

@Pesta: Egyszer az információtörténeti kurzusomra bevittem egy öreg mechanikus Remingtont, és minden hallgatónak le kellett vele pötyögnie a nevét (sajnos, a szalag be volt száradva). Az egyik hallgató megkérdezte, hol van ezen az Enter. Viszont a villanyírógépeken már volt ennek megfelelő billenytű, de ha jól emlékszem, ennek Return volt a neve, mint a Commodore billenytűzeteken is.

@AdamK: www.nyest.hu/hirek/enter-es-return

@El Vaquero: "Azóta mindenhol fájlnak és mappának magyarítják." Ez abszolút nincs így, az, hogy ki nevezi mappának, ki könyvtárnak a foldert valójában kulturális kérdés, a Windows felhasználók mappát mondanak :D az igazi emberek viszont (Linux) a mai napig könyvtárat :D

A magyar nyelv szavai közé keveredő SZAKSZAVAK NEM MAGYAR SZAVAK, helló!

Kém-fiz tanárként és vegyészként legkevesebb 15.000 szakszót használtam. Ebből egyetlen egy sem vált magyarrá, sem a 16 millió magyar, sem az én szememben.

MA (kb. 20 éve) a világban általánossá vált, hogy a saját nyelvünkön kívül van egy (gyakran az anyanyelvünk szókincsével vetekedő tömegű) szakmai adathalmazunk is. Ez egy hatalmas, de SZERVETLEN, aegyik nyelvhez nem tartozó fogalomtár.

Ezt téveszti össze a MAGYAR hivatalos nyelvészet az anyanyelvvel. S itt már nem csalásról, hanem butaságról van szó. (A csalókat sokkal jobban szeretem, mert azoknak van eszük és ezért lehet velük tárgyalni:-)

Milyen alapon tévesztheti össze és tévesztheti meg önmagát is a magyar nyelvészet? Azon az alapon, hogy a közös proto-nyelv, a szláv-magyar szavait jövevényszavaknak,

a kárpátnyelv késői (10-20.000 évvel ezelőtti) elvándorlóinak szavait: manysi-vanysi, iráni, mongol, uráli, török, meg a kutyagumi... szintén jövevényeknek,

a MINDENT megelőző legészakibb finnes nyelveket pedig a magyar volt alapnyelvének tekintik. Csakhz utóbbiak, a "finnesek" azért nem lehettek a magyar "alapnyelve", mert egy jégkorszakkal korábban váltal már le mitőlünk. Tehát csak a távoli nyomaikat szaglászhatjuk azóta is.

A fentiek szerint (SZÉGYEN) a magyar nyelv sokmilliós szókincse nem is létezik. Ilyen alapon csúszunk mind mélyebben a gödöbe, hogy a 10-15 éve először hallott internetes és SZAKSZAVAKAT - az MTI nyelvészei - örömmel fogadják be "magyar szavaknak". Jé, nahát, mennyire igazunk van: a magyar nyelv is folyton változik.

Pedig az angol-internetes, de az összes szakmai szavak sem magyar, hanem éppen csak olyan szavak, mint a matekben a parciális differenciál, biológiában a taxon, az evolúció, a fényképezésben az a hülye SELFI. Nahát, idáig süllyedt(etek).

@Kormos: jó, de nézd meg, hogy az embereknek hány százaléka használ olyan OS-t, ami nem Windows. PC-n igen kevesen, 1-2% körül, de inkább kevesebb, itt a nyesten is talán csak El Pedro. Ráadásul az a kevés ember is részben folderezik.

@szigetva: Kösz, ezt annio nem láttam. A billenytűk azonosságáról és különbözőségéről tudni lehet, hogy minden billentyűhöz külön, úgynevezett scan code tartozik, és a funkciót a számítógép szoftverje rendeli az egyes kódokhoz. Ha két billentyűnek azonos a funkciója, akkor történetesen így programozták. Ajobboldali shift cikkben említett külön finkciója is ezzel függ össze. Ilyen is vam "Press both ⇧ Shift keys - Inactivates StickyKeys if it is activated". (Wikipedia). Ez a Wiki-cikk több olyan funkciót is leír, amelyek csak meghatározott (pl. bal) Shift-tel működnek. A bal Shitf scancode-ja 12, a jobbé 59.

www.keelog.com/images/scancodes.gif

@Kormos: Arról, hogy kik az igaz emberek, még viccelve sem nyilatkoznék, azonban azt tanúsíthatom, hogy az a 2012-ben kiadott Linux programozás könyv, amelyet a BME VIK oktatói írtak, (és oktatják is, így biztosítják a terminológia generációs öröklődését) a könyvtár szót használják (pedig fogalmilag a tartalomjegyzék jobb lenne).

Mellesleg ugyanez a könyv következetesen az állományt használja a fájl helyett, ami az e szóval kapcsolatos sommás szkepszist is cáfolja.

@Krizsa: mi a farnc az a prot-nyelv? Ugyanolyan zöldség, mint ez az egész hozzászólás?

@El Vaquero: Kedves El Vaquero, ez nem statisztikai kérdés. Ami van, az van. A nyelvben nem érvényesül a többségi elv. A szakmának az a szegmense, amelyik nem windowsos (mondjuk kb. 10%), más terminológiát használ.. Ezek valóságos szaknyelvi regiszterek. Az emlegetett Linux könyv egyik szerzője MS-környezetben is dolgozik és publikál, ott mappát használ (és talán fájkt, de ez nem biztos).

@AdamK: maradjunk 1-2%-ban, és még azok közül a linuxosok közül is néhányan a fájl/mappa vagy file/folder elnevezéseket használják (és nem a file/directoryt). Én sem szeretem, de sajnos az IT = Windows már vagy 2-3 évtizede. Az asztali otthoni és irodai PC-ket, és az irodai vállalati szervereket a MS torony magasan uralja monopóliumként. Linux inkább power useröknél, szabadabb szellemű egyetemeken, kutatóintézetekben képviselteti magát, illetve szuperszámítógépeken, de utóbbiakon is csak azért, mert egyrészt azokon jelentős lenne a licencköltség (processzoronként, és felhasználónként, kliensenként), másrészt olyan architektúrákon futnak, hogy a Windows Server nem támogatja őket (2012 R2-től kezdve már csak az x64 támogatott). Talán az Android hosszú távon változást hoz, meglátja az átlagember, hogy van élet a Windowson túl is. Meg mondjuk a MS is lőtt egy csúnya öngólt a Windows 8.x és Server 2012/R2 frontján ezzel a gyalázatos Metro/ModernUI felülettel (Serveren főleg nagyon kínos az ilyen), igaz kikapcsolható, meg a Start Menü pótolható, de sokat rontott a Windows megítélésén.

A nyelv pedig kő keményen statisztika. Az van, amit a többség használ. Márpedig a többség egy ECDL szintet sem üt meg, és csak a Windowst ismeri, meg a fájl/mappa kifejezéseket, könyvtárról azt hihetik, hogy oda be kell iratkozni.

@El Vaquero: A webusereknél: Linux 5%, Mac 10% www.w3schools.com/browsers/browsers_os.asp (nem 1-2). Ha a szervereket nézzük, akkor a Windows alapúak jóval 10% alatt vannak: trends.builtwith.com/server

@szigetva: igen, a w3schoolszon, ahová leginkább webprogramozók járnak, nem az átlagember. Webszerverek dobják még meg nagyon a szerverstatisztikát, ott licencköltség miatt is ki szokott lenni zárva a Windows Server, plusz az IIS egy nagy rakás barna valami, szóval ilyen célra nem a legjobb alternatíva. Én a vállalati szerverekről beszéltem. Meg a szervereknek nem sok köze van a mindennapok állampolgári informatikai világához, sem a nyelvi trendek befolyásolásához. A Linux meg desktopon nem nagyon fog még győzedelmeskedni egy jó darabig. Az a Mac sem 10%, egyedül csak Usákiában erősek.

@El Vaquero: Szigetvat kiegészítve rögzítsük azt is, hogy nemcsak Windows- és Linux-platform létezik. Igaz, hogy a tömeg ezeknél koncentrálódik, de a szaknyelv vonatkozásában minden szóbajön, amit leírnak, publikálnak.

A nyelv statisztika voltát úgy értelmezni, hogy ami kisebbségben van, az nincs, egyszerűen szamárság. Az biztos, hogy valamennyi számosság kell ahhoz, hogy valami legyen, de pusztán egy terminus létezését nem érinti, hogy ritkán vagy kevesenn haszálják. A számítástecgnikai terminológiában egy ilyen versenyre emlékszem. (Ezzel reflektálok egy korábbi, talán tőleg származó megjegyzésre, hogy a 'computer' elavult.) A 70-es években versenyzett a számítógép a számológéppel. Az előbbi főleg a hardveresek szóhasználatából terjedt, az utóbbi a Kalmár-iskola szóhasználata volt. No, ez a verseny nyilván statisztikai alapon dőlt el. (A computer szóba se jött, az akkori Élet és Tudomány egy szerkesztője javasolta a 'komputer'-t, szemmel látható sikerrel.)

@AdamK: jó, szándékosan voltam pongyola, linux alatt értsünk nem csak linuxot, hanem minden unix-szerű OS-t.

Azt nem mondtam, hogy ami kisebbségben van, az nem létezik, csak azt, hogy nem csinál trendet, és a szerepe elenyésző, vagy csak nagyon szűk szakmai körben hat.