-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..A nyelvészet célja elsősorban az, hogy megtudjuk, mi az a nyelv..." Talán ne...2026. 01. 18, 17:39 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Miért látható, hogy nem volt alapnyelv? Mert valójában voltak ilyenek,...2026. 01. 18, 10:21 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Az internetről idézek: "Őslakos nyelvek: Ausztráliában több mint 200 őslakos ny...2026. 01. 18, 08:56 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor? A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Hemzseghetnek az utak az autóktól? Vagy csak az autók hemzseghetnek az utakon? Szakértőnk újabb munkahelyi vita végére tesz pontot.
Nagyon érdekes, valószínűleg minden nyelvben megfigyelhető jelenség a metonímiának az a sajátos esete, amikor egy minket körülvevő hang- vagy fényjelenséget nyelvileg nem a hang vagy a fény valóságos forrásának, hanem magának a környezetnek tulajdonítunk, magát a hang- vagy fényforrást pedig a jelenség okaként ábrázoljuk. Például azt mondjuk, hogy az erdő harsog a szarvasbőgéstől vagy a szarvasoktól), pedig maga az erdő – ha a harsogást kifejezetten hangadásként értelmezzük – nem harsog, hanem a szarvasok adják ki a hangot, illetve a bőgésük maga a hang. Vagy hasonlóképpen fényjelenségekkel: a tér csillogott-villogott a vizes esernyőktől – mondjuk, pedig csak maguk az esernyők csillogtak. Persze lehetne úgy is fogalmazni, hogy a hangadásra vagy fényjelenségre utaló igék alanya lehet a hang, illetve a fény forrása, vagy az a környezet, amelyet a hang-, illetve fényjelenség jellemez, áthat. De a két megfogalmazás szerintem egyenértékű, mindegy, hogy melyiket választjuk.
(Forrás: Umberto Salvagnin / flickr / CC BY 2.0))
Az viszont érdekes, hogy ez a fajta metonímia csak hang- és fényjelenségeket kifejező igékkel figyelhető meg. Például nemigen mondunk magyarul olyat, hogy a folyosó nyüzsgött a diákoktól, bár persze megértjük a beszélő szándékát. És talán még el is hangozhat ez a mondat, de bennem azt a benyomást váltaná ki, hogy a beszélő a nyüzsgött igével inkább a hang- vagy látványbeli hatást próbálja megragadni, mint a diákok mozgását.
Mint mondtam, más nyelvekben is használják ugyanezt a fajta metonímiát, bár nem mindenütt ugyanúgy, mint a magyarban. Angolul például a hang- vagy fényjelenség okát jelölő kifejezésnek withelöljárósnak kell lennie: Bees were swarming in the garden 'Méhek zümmögtek a kertben', de The garden was swarming with bees 'A kert zümmögött a méhektől'. Ez a példa azért is érdekes, mert az angol swarm ige elsődlegesen azt jelenti, hogy 'rajzik', tehát nem hangadásra utal, akárcsak a magyar nyüzsög, mégis használják ebben a szerkezetben – és ahogy a fordításomban érzékeltettem, ilyenkor nem is a méhek mozgására, hanem a jellegzetes hanghatásra utalnak vele.
Azt hiszem, Zsigmond nevű olvasónk kérdésének is ez a kulcsa:
Egy kollégámmal nyelvi vitánk támadt, és kikötöttük, hogy a nyest állásfoglalását elfogadjuk mérvadónak. A kollégám egy fordítást pellengérre állított a nyilvánosság előtt mint különös bizonyítékát a fordítók felkészületlenségének, illetve műveletlenségének. A mondat így hangzott: "...most meg hemzsegnek az utak az autóktól..." Szerinte csakis fordítva jó ez a szerkezet, vagyis az autók hemzsegnek az utakon. Én azt mondom, hogy nincs semmi baj ezzel sem, nézőpont kérdése, mit lát az ember hemzsegni. Önöknek mi a véleménye erről?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Először is: hemzseg <valami> <valamitől> kétségtelenül nagyon gyakori kifejezés, a Nyest hasábjain is rengetegszer előfordult már, azt hiszem, hogy a magyar beszélők döntő többsége semmi kivetnivalót nem talál benne, és szó sincs arról, hogy ez bárkinek a „műveletlenségét” jelezné.
Másrészt viszont: hemzseg vajon hang- vagy fényjelenségre utal? Azt hiszem, nem, hiszen csak annyit jelent, hogy valaminek se szeri, se száma. Ha valakinek a szövege hemzseg a helyesírási hibáktól, az csak azt jelenti, hogy egymást érik benne a helyesírási tévesztések. Ezért el tudom képzelni, hogy Zsigmond kollégája azok közé tartozik, akiknek a nyelvérzéke egyáltalán nem ismeri annak a fajta metonímiának, amiről beszéltem, a kiterjesztését a hang- és fényjelenségeken túl bármilyen területre. De attól, hogy mást diktál a nyelvérzéke, mint Zsigmondé (vagy az enyém), azt nem mondhatom, hogy „rosszul tudja” vagy hogy „ő tudja jól”. Egyik állításnak sem lenne értelme.