nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A kutya- és csecsemőelme hasonlóságai
A kutyák felismerik gazdáik kommunikációs szándékát

A kutyák amellett, hogy gyakran megtanulják bizonyos szavak jelentését, felismerik gazdáik kommunikációs szándékát is – mutatták ki új, műszeres vizsgálattal a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének és az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói, akiknek tanulmánya csütörtökön jelent meg a Current Biology című szakfolyóiratban.

MTI | 2012. január 7.
|  

A kutatók szerint a kutyák és a néhány hónapos csecsemők meglepően hasonló érzékenységgel rendelkeznek az emberi kommunikációt illetően. Az eredmény segít megmagyarázni, hogy miért kezeli sok ember a kutyáját gyerekként.

„Évek óta kutatásaink fő iránya, hogy keressük azokat a funkcionális hasonlóságokat a kutyaelme és a csecsemőelme működésében, amelyek a laikus emberben is azt a benyomást keltik, hogy a kutya úgy viselkedik, mint egy gyerek” – idézte fel az MTI-nek Topál József kutatásvezető, a MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének munkatársa.

A kutatókat elsősorban az evolúciós háttér érdekli, az, hogy egy ragadozóból néhány tízezer év alatt kialakult egy emberi csecsemőhöz hasonlatosan működő állat. „Holott a ragadozó elméje biológiailag nagyon messze áll az emberi elmétől. Egészen más biológiai alapokból a hasonló környezet hasonló kihívásai – hogy meg kell értenie az emberi kommunikációt – előállítottak egy olyan mesterséges állatot, amelyik szimulálja az emberi viselkedést” – magyarázta Topál.

Kutatásaikban mindig azokat a helyzeteket, jelenségeket keresik, ahol összevetést tudnak tenni a csecsemő és a kutya teljesítménye között. Ennek megismerésével közelebb jutunk a saját elmeműködésünk megértéséhez is.

„A kutyák és a 6-24 hónapos gyerekek szocio-kognitív képességeit vizsgáló kísérletek eredményei nagymértékű hasonlóságot mutatnak. A ráutaló kommunikációs jelzések felismerése és kiaknázása egyike ezeknek a közös tulajdonságoknak. Ilyen jelzés például a megszólítás, illetve a szemkontaktus felvétele, ugyanakkor nem tudjuk, vajon a jelzések feldolgozását végző elmeműködés is hasonló módon zajlik-e”.

Topál József és munkatársai családi kutyáknak mutattak videofelvételt, amelyen egy személy látható, aki fejét a tőle balra illetve jobbra található tárgyak valamelyike felé fordítja. A kommunikációs szándékot kifejező videón, a fejfordítást megelőzve a személy egyenesen a kutyára néz, és figyelemkeltő, magas hangon megszólítja („Szia kutya!”). A nem kommunikációs videón a személy szemkontaktus nélkül, semleges, mély hangon szól a kutyához. A teszt közben úgynevezett szemmozgáskövető berendezés (eye tracker) segítségével követték a kutyák nézési irányát. A kommunikációs szándékot kifejező videó esetében a kutyák sokkal gyakrabban néztek arra a tárgyra, amely felé a személy fordult.

Az eredmények látszólag azt erősítik meg, amit a gazdák és a kiképzők gyakorlati tapasztalatok alapján már rég tudnak a kutyákról. Ugyanakkor ez az első tanulmány, amely az ember esetében már régebben alkalmazott szemmozgáskövető módszerrel vizsgálta a kutyák szociális képességeit.

Mint Topál elmondta, a kutya az egyik típusú feladatban – például a tekintetkövetés megértésében – az 5 hónapos gyerek szintjének felel meg, míg más típusú feladatnál – például mutatásnál – bőven megfelel a teljesítménye a 18 hónapos gyerekének. A társas, kommunikációs képességeknek sokféle megnyilvánulása van, a csecsemő is különböző életkorokban tesz szert az egyes képességekre. A csecsemő például már 5-6 hónaposan felismeri a tekintetkövetés jelentőségét, de a ráutaló jelzések, így a mutatás kifinomult megértése jóval később jelenik meg.

A kutatócsoport az egyes kutyafajták kommunikációs képességeit közvetlenül nem hasonlította össze. A kritérium csak arra terjedt ki, hogy a vizsgálatba olyan felnőtt, családi kutyák kerüljenek be, amelyeket nem tréningeztek előre a feladatra. „Elvárható ugyanakkor, hogy van különbség az egyes fajták teljesítménye között. Valószínű, hogy azok a fajták, amelyek az emberrel való együttélésre szelektálódtak, jobb teljesítményt mutatnak” – véli a kutatásvezető.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Pesta 2012. január 7. 12:09

Atyaúristen. Tehát az emberi csecsemő működik. Fogna kezet Darwinnal ez is.

2 El Mexicano 2012. január 7. 12:23

Ez olyan dolog szerintem, hogy sok mindent meg lehetne ugyanígy sok más egyéb állatfajtáról is állapítani, ha azokon is végeznének hasonló kutatásokat. Én a kutyákat – elnézést a kutyatartóktól – egyáltalán nem tartom a legintelligensebb állatoknak, sőt (az eddigi tapasztalataim alapján egyáltalán nem azok – és ahogy a cikk is írja, hogy a ragadozók elméje nagyon távol áll az emberi elmétől, ez látszik is náluk –, ami a nagy átlagot illeti, más kérdés, hogy vannak fajok, amelyeket be lehet idomítani egész különleges képességekre). Számomra a kutya (persze nyilván nem a chihuahua vagy a palotapincsi) éppúgy egy, az emberre veszélyes (legalábbis kockázatot jelentő) vadállat, mint az összes többi nagytestű ragadozó – tisztelet a kivételnek.

Ha a kutya valóban olyan intelligens lenne, akkor nem szedne szét gyerekeket, nem támadná meg a saját gazdáját, nem ugatná meg a szomszédot még 10 év múlva is, amikor ott megy el mellette minden nap az utcában, stb. stb.

3 tkis 2012. január 7. 15:46

Aki ilyen -- már megbocsáss -- hülyeségeket ír a kutyáról (ami még a farkasokra se igaz, vö. www.termeszetfilm.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=14), az nemcsak azt árulja el, hogy sohase volt kutyája, és egyéb fóbiáit a kutyákon éli ki, illetve hogy irodalmi műveltségéből hiányzik Déry Nikije vagy Zolnay Vilmos Láthatatlan póráza, hanem azt is, hogy tökéletesen tájékozatlan a magyar tudományosság egyik legjelentősebb vonulatának, a Csányi Vilmos megalapozta magyarországi etológiának, ezen belül a méltán világhírű kutyakutatásnak a kérdéseiben. Ezt lehet pótolni, mert a világ legelismertebb kutatói közé tartozó magyar kutyaetológusok (kutyaetologia.elte.hu/) igyekszenek tartani a kapcsolatot az érdeklődőkkel, van rendszeres hírlevelük beszámolókkal az újabb kutatásokról (kutyaetologia.elte.hu/hirlevel.html), ismeretterjesztő blogjuk (kutyakutatas.blogspot.com/ és sites.google.com/site/newcaninestudies/), olvasható -- apránként a neten is -- Csányi Vilmos szenziós kutyás könyve, a Bukfenc és Jeromos (kutyakutatas.blogspot.com/p/csanyi-vilmos-bukfenc-es-jeromos.html), vagy épp Miklósi Ádám nemzetközi elismerést aratott könyve immár magyarul is elérhető (bookline.hu/product/home!execute.action?id=97452&type=22&_v=Miklosi_).

És akkor a tudományos publikációk rengetegébe még bele se merültünk (kutyaetologia.elte.hu/publikaciok.html), és azt se néztük meg, hogy a kutyák és gazdáik képzésében mindez hogy hasznosul, akár a szórakozással egybekötve (vimeo.com/21945899, kutyahirek.hu/index.php?aid=90f114b39cdd8b03c4bb1de), mi a helyzet a segítőkutyákkal stb. stb.

Nem lehet azonban szó nélkül elmenni amellett, hogy az ember (Homo sapiens sapiens) szempontjából a kutyák jóval fontosabbak, mint azt korábban hihette bárki: nagyon úgy néz ki, Csányi Vilmosnak igaza van abban, hogy az ember és a kutya evolúciója koevolúció volt (azaz mi emberek részben azért voltunk sikeresek az evolúcióban, mert voltak a környezetünkben kutyafélék), és ami egy nyelvészeti ismertetterjesztő oldalon még izgalmasabb lehet: az emberi kommunikáció evolúciójának megértésében rengeteget segíthetnek a kutyák, ugyanis kiválóan modellezik azokat az erős társas kapcsolatot ápoló előemberi kisközösségeket, amelyekben már bőven volt kommunikáció, de még nem volt mai értelemben vett nyelv (mnytud.arts.klte.hu/tananyag/etoltsz.htm#kutya).

Aki csak kicsit is ismeri a sajtóból olvasható, hallható kutyás ismeretterjesztő infókat, az különösebb tudományos felkészültség nélkül is tudja, hogy egyetlen itt közzétett, kutyákra vonatkozó kijelentésed sem fedi a valóságot.

4 El Mexicano 2012. január 7. 15:54

@tkis: Igen? Hát nézd, véleményem szerint meg nem kell semmiféle tudományos kutatás ahhoz, hogy tudjam és lássam, hogy mit művelnek a kutyák itt az utcában, ahol lakom...

5 Roland2 2012. január 7. 16:06

@Pesta: Isten ments,h. nyelvvédőnek tűnjek,de ide valóban inkább a "viselkedik" szó illet volna,szerencsésebb lett volna : többnyire dolgokra,szerkezetekre vagy folyamatokra értjük a "működik" kifejezést,nem élőlényekre vagy emberekre ,illetve esetleg akkor,ha valaki munkát vagy tevékenységet végez (pl. "ügyvédként működött"),egy csecsemő azonban nem képes ilyesmikre.Természetesen teljesen érthető,hogy a cikkíró mire gondolt,csak így itt kissé furának hathat ez a megfogalmazás.

(de például nem egyszer hallottam olyat is,mikor valakit "intézménynek" neveznek )

6 Roland2 2012. január 7. 16:15

@El Mexicano: A kutyák között is vannak többfélék,mindegyiknek más egyénisége van,nem lehet mind1ikre általánosítani.

Egyébként múltkor az {origo}-n olvastam,h. egyes kutatások bizonyították,hogy már a kisgyerekek fel tudják ismerni a kutya hangulatát az ugatás alapján.

7 Roland2 2012. január 7. 16:18

@Roland2: Mármint olyanok is, akiknek nem volt még kutyája.

8 hegyaljai 2012. január 7. 20:50

Az emberi történelem során a szaglás jelentősége csökkent, a látás és a beszéd helyettesíteni tudta az orrot az információszerzés során. Ezt részben az tette lehetővé, hogy a 6 millió szaglósejttel rendelkező ember maga mellé vette a 220 millió szaglósejttel rendelkező kutyát. A kutya agyának sokkal nagyobb részét foglalja el a szagok feldolgozása, mint az emberét. Tudjuk, hogy a kutya az emberi izzadság szagából megtudja állapítani, hogy az fél, cukorbeteg, vagy tüdőrákja van. No most ezek a csoda etológusoknak olyan a szaglásuk, mint a kutyáké? Olyan mértékben gyengült a színlátásuk mint a kutyáké? Ennyire kell őket komolyan venni.

9 sweeney todd 2013. július 25. 14:01

@El Mexicano: Úristen! Te nem vagy valami nagyon okos, ami nem baj, csak ne osztanád az észt!

Ha én Vas megye 60 fős kis porfészek falujában egy halom szétivott agyú alkoholistájába botlom, akkor megállapíthatom, hogy az emberek nem intelligensek, a te logikád alapján. A falusi kutya, aki őrjöngő kerti dísz meg nyilván halál reprezentatív felmérés szerinted. Csak aztán nehogy összefuss, egy segítő, vadászó, dolgozó, munkakutyával, aki önállóan old meg problémákat, feladatokat, játszik és tanul. Amelyik kutyával foglalkoznak, azt el nem tudod képzelni, hogy mire képes, de nyugodtan érezd csak magad az evolúció csúcsának, nem kell tudomást szerezned, informálódnod a környezettedről!

10 Sigmoid 2013. július 25. 14:08

@El Mexicano: Javaslom hogy keress professzionális segítséget, manapság a fóbiák már igen hamar gyógyíthatók...

Ami a kutyát illeti, mivel nagytestű ragadozóról beszélünk, valóban lehet veszélyes - de ez nem módosítja azt a tényt, hogy az emberre legveszélyesebb állat a másik ember.

Ugyanakkor a kutya az emberi evolúció szerves eleme, és már emberré válásunk előtt szimbiózisban éltünk. Egyes kutatók szerint az ember egyenesen a kutyától tanult meg társadalomban élni - az ember társas élete ugyanis sokkal inkább a kutyák, farkasokéhoz áll közel, mint a főemlősökéhez.

11 Sultanus Constantinus 2013. július 25. 15:06

@sweeney todd: Szintén nem lehet túl okos az, aki hülyének néz valakit csak azért, mert eltérő tapasztalai vannak valamiről, mint egy másiknak. Főleg, ha azt sem veszi észre, hogy másfél éves témáról van szó. Ennyit mások sértegetéséről.

(Az pedig egyértelműen a szerkesztőség felelőssége, hogy a személyeskedő kommenteket nem távolítja el.)

12 sweeney todd 2013. július 25. 15:19

@Antiszociális Nyelvészkedő: Az hogy a szomszéd kutyája kerti dísz és ugat és ebből levonni egy egész fajra a következtetéseket ostoba dolog.

Nem tudom miért kéne kiszedni bármilyen kommentet is, nincs anyázás, ez netkultúra szinten teljesen visszafogott hozzászólás volt.

Akkor írok egy cikkhez véleményt, amikor csak szeretnék, főleg, hogy érintett voltam benne.

13 sweeney todd 2013. július 25. 15:20

@Antiszociális Nyelvészkedő: A szomszéd két kutyája hülye, ezért egy egész fajta buta, az nem eltérő tapasztalat, hanem korlátoltság.

14 sweeney todd 2013. július 25. 15:31

El Mexicanonak ezt a linket tudom ajánlani, ez kicsit túlmutat azon, hogy megtanulnak néhány trükköt, nem?

www.nyest.hu/hirek/szenzacio-moszkvaban-tomegkozlekedo-kutyak

15 Fejes László (nyest.hu) 2013. július 25. 16:15

@Antiszociális Nyelvészkedő: „(Az pedig egyértelműen a szerkesztőség felelőssége, hogy a személyeskedő kommenteket nem távolítja el.)”

Szerintem ennél sokkal durvább, ha valaki kutatók munkáját, azok érdekességét, hasznosságát származásuk vagy állampolgárságuk alapján értékeli. Pl. így:

„Egyrészt örülök annak, hogy végre nem "brit tudósok"-ról és "amerikai kutatók"-ról olvasok cikket.”

16 sweeney todd 2013. július 25. 16:17

@Fejes László (nyest.hu): egyetértek. be lehet sétálni az ELTE-re, mi is voltunk ott teszten kuttyal, nagyon komoly munkát végeznek, érdekesek a kísérletek, némelyik egészen egyedülálló.

17 El Vaquero 2013. július 25. 17:10

Ha, micsoda El Paraguayo-gyapáról maradtam le :D

18 Sultanus Constantinus 2013. július 25. 18:22

@Fejes László (nyest.hu): Kedves Fejes úr, szerintem félreérted. Egyrészt, szabad véleménynyilvánítás van, ha jól emlékszem. Másrészt, az idézett szöveggel nem a kutatók munkáját kritizáltam (bár azt is megérdemelnék bizonyos esetekben), hanem azt a pozitív diszkriminációt, amiben a magyar sajtó (beleértve ezt az oldalt is!) a brit és az amerikai kutatók munkáját részesíti.

Információ
X