A szövegben benne van, hogy írástudatlan. Karinthy Ferenc Epepe című kisregénye jutott az eszembe.

@lcsaszar: A minap "A szerk." figyelmeztette az egyik hozzászólót, hogy a cikket nem árt az elejétől a végéig elolvasni.

Valamiért az volt az érzésem, hogy ez a fegyelmező figyelmeztetés minden hozzászólónak szólt.

A szerk. a gyevi bíró. :D

"A kínairól többek között azért szokás mint egy nyelvről beszélni, mert ha szóban nem is, írásban megértik egymást."

Ilyen alapon még sok más, különbözőnek tartott nyelvről is lehetne egy nyelvként beszélni, pl. az újlatin nyelvek (a román kivételével).

Erről jut eszembe egy történet, amit olvastam valahol. Egy csereprogramban különböző nemzetiségű diákok vették részt, köztük magyarok, románok és spanyolok is. A kommunikáció nyelve természetesen az angol volt -- egyedül a spanyolok nem tudtak angolul. Aztán a románok egyszer csak rájöttek, hogy megértik egymást a spanyolokkal. Onnantól kezdve ők tolmácsoltak a többieknek. :)

"A kínairól többek között azért szokás mint egy nyelvről beszélni, mert ha szóban nem is, írásban megértik egymást"

Pár hete láttam egy olyan tajvani nyelvkönyvet, ami egyszerre tanítja a pǔtōnghuà-t és a Tâi-oân-oē-t. Mindkét nyelv példamondatai kínai írással szerepeltek, de köszönőviszonyban sem voltak egymással.

@elhe taifin: Ugyanígy pl. angolul is, magyarul is, oroszul is "2015", de a kiejtése ennek a számnak ezeken a nyelveken köszönőviszonyban sincs egymással ☺

@szigetva: :)

A példa inkább így lenne jobb:

2015 és २01۵ :)

(de pl a kantoniban is vannak olyan írásjegyek, amit a pǔtōnghuàban nem használnak, így nem is érthető olyannak, aki nem ismeri a kantonit)

@elhe taifin: Akkor vessük össze a 6÷2, 6:2, 6/2 formulákat, vagy a 2·3 és 2×3-at?

@lcsaszar: @mondoga: Jogos.

@Sultanus Constantinus: „Ilyen alapon még sok más, különbözőnek tartott nyelvről is lehetne egy nyelvként beszélni, pl. az újlatin nyelvek (a román kivételével).”

Szó sincs róla. Itt arról van szó, hogy a jelek leginkább ideogrammáknak tekinthetők, ezért kvázi függetlenek a kiejtéstől.

@elhe taifin: Jó, de Tajvanon a hagyományos írásmódot használják, míg Kínában az egyszerűsítettet, nem? De mondjuk kínán belül már nincs különbség.

@Fejes László (nyest.hu): Szerintem a történeti helyesírásra ez éppúgy igaz. Pl. a portugál és a spanyol írásban majdnem ugyanaz, beszédben nem feltétlenül értik meg egymást. Ebből a szempontból pedig mindegy, hogy az írás éppen minek az ábrázolásán alapszik.

@Sultanus Constantinus: Mi az a „történeti helyesírás”?

Abban ugye egyetérthetünk, hogy az alábbi két szöveg azonos jelentésű részei is különböznek, még akkor is, ha (némi gyakorlattal) fel lehet ismerni az azonos elemeket?

Nova Iorque ou Nova York (em inglês: New York) é a cidade mais populosa dos Estados Unidos e o centro da Região Metropolitana de Nova Iorque, uma das áreas metropolitanas mais populosas do mundo.

Nueva York1 (en inglés y oficialmente, New York) es la ciudad más poblada del estado homónimo, y de los Estados Unidos de América, y la segunda mayor concentración urbana del continente americano, después de la Ciudad de México. La ciudad de Nueva York está entre las aglomeraciones urbanas más grandes y más pobladas del mundo.

Tehát írásban sem ugyanazok. Ha pedig tök más szó van a szövegben, akkor tök más lesz írásban is. Sőt, azonos ejtésű szavak írásképe is lehet eltérő. Ezzel szemben a kínaiban egészen más ejtésű szavakhoz is azonos íráskép tartozik.

@szigetva: Az amazonon volt pár mintaoldal, úgyhogy jöjjön egy példa.

(az) iskolában

tâi-oân-oē : 佇咧學校

pǔtōnghuà : 在學校.

Egyedül az iskola (學校) a közös, a többi nem. Jao rendőr Pekingben az első példából nem nagyon fog rájönni, hogy most mi is van az iskolával.

@Fejes László (nyest.hu): Vannak regionális írásjegyek, pl kantoni, szecsuáni stb.

@Fejes László (nyest.hu):

"A kínaiknak sem segít, ha nekik is kínaiul van"

Nem "kínaiaknak"....?

Nekem ez az egész kínaiul van. Megyek is, eszem egy mandarint :-)

@lcsaszar: ami a cikkben van, jelentheti azt is, hogy csak a saját nyelvjárása jeleit tudta. Egyébként is, az egész cikk hülyeség. Ha bemegy egy rendőrörsre, és nem értik, akkor kerítenek tolmácsot, illetve ha kajára volt pénze, akkor nethez is hozzáfért volna. Illetve hasonló helyzetekben az is jól jön, ha az ember fia tud egy kicsit inglisül.

@Fejes László (nyest.hu):

"... végül írásban kommunikáltak. Az nem derült ki, hogy az idős úr miért nem folyamodott ehhez a módszerhez. (A szerk.)

Cikk:

"Mint kiderült, a mandarint sem igazán beszéli, az írásjeleket nem ismeri"

Mi nem derült ki?...

@El Vaquero: Izé, szerintem túlegyszerűsíted a dolgokat.

Ami a cikkben van, az annyit jelent, hogy [gyakorlatilag] analfabéta volt szegény.

"Ha bemegy egy rendőrörsre, és nem értik, akkor kerítenek tolmácsot"

Nem nyugat-európáról van szó, hanem Kínáról, valószínűleg nem is nagyon törődtek vele. Amúgy se az őrsre ment, csak a Tiltott Várost őrző egyenruhásokhoz. És ha semmilyen azonosító okmány nincs nála, sem nem értik mit makog, honnan tudják milyen tolmács kell?

Persze, a cikkben nyelvjárásról van szó, de itt a "nyelvjárást" nem úgy érdemes elképzelni, mint nálunk a palócot vagy nálatok a Cockneyt, hanem kb. mintha egy portugálhoz románul beszélnének?

"kajára volt pénze, akkor nethez is hozzáfért volna"

Hozzáfért volna, de ha írástudatlan, akkor kb. minek? Feltehetőleg az internet-használathoz szükséges kompetenciákkal sem rendelkezett, ha írni sem tudott.

"az is jól jön, ha az ember fia tud egy kicsit inglisül"

Hát, nem akarlak nagyon elkeseríteni, de ha az utcán látsz Pekingben egy ránézésre nem túl fiatal kínai rendőrt, nem biztos, hogy angolul útba tud igazítani. Persze egy kisebb városban ez hatványozottan igaz.

Feltehetőleg ugyanúgy nem értették volna meg, ahogy a saját nyelvjárását se...

@GéKI: Ld #1, #2, #8.

@szigetva:

Kösz! - jogos!

A 12 - re viszont nem kaptam választ a Fejestől...

Megtennéd, helyette.... ?... kínaik = kínaiak... megköszönném... mert nekem nem világos...

@GéKI: Sajtóhiba nyilván.

@szigetva:

Kösz... azt hittem, hogy valami!

@szigetva:

Mondjuk, azt soha nem értetem, meg, hogy ha rájövünk egy hibára, azt miért nem javítjuk ki? Mi az értelme annak, hogy ott hagyjuk, aztán még öten megkérdezik, hogy mi ez? - ha nem bögözik át az összes kommentet.

( a bökésszámlálón kívül)

Legalább is nekem az-az elvem, hogy amire már rájöttünk, azt javítani kell - marad a munkánkban anélkül is elég hiba.

@GéKI: Van olyan pedagógiai szemlélet ami szerint a hibákból is lehet tanulni. Ez felhívja a figyelmet a gépelési hibák lehetőségére. Ha javítanák akkor vagy maradnának a hibára figyelmeztető kommentek (és akkor az érdeklődő azt bogarászhatná hogy mi is a hiba) vagy kommentek törlése által felvetődne a cenzúra gyanúja.

De az is lehet hogy ez egy kísérlet. Az értelmezést nem zavaró helyesírási eltérés milyen arányban zavarja az olvasókat? Egy fejlesztés alatt álló "grammar-nazi-meter" :)

@Untermensch4:

A ma technikai színvonalán, azért már lehet olyan módszert is találni, amikor az eredeti írás is ott marad. Ezt a grandiózus találmányt úgy hívják, hogy "áthúzás"... talán ismered...

De persze lehet, hogy tényleg kísérlet... a tévedhetetlenség mérőszámának kifejlesztésére...

@GéKI: Az elgépeléseket és hasonlókat mindig javítani szokták a nyesten, szerintem most annyi történt, hogy nem vették még észre. Amúgy teljesen jogos az észrevétel, nekem fel se tűnt, amíg nem írtad.

A cikk tartalmi része (a keretes résztől eltekintve) viszont egy az egyben MTI-átvétel, úgyhogy ha értelmetlen, akkor az az MTI sara.

A Google a "kínaik" alakra 3900, a "kínaiak"-ra 291 ezer találatot hoz, szóval ez igazából nem hiba, csak a ritkábban használt alak.