Ma már szinte hihetetlennek tűnik, de még az 1960-as években is azt gondolták a tudósok, hogy a többnyelvűség hátrány. Készült ugyanis néhány vizsgálat, amelyben a kétnyelvű gyerekek lassabb reakcióidőt és több hibát mutattak, mint az egynyelvűek. Ebből aztán azt a következtetést vonták le, hogy a kétnyelvűség az oka a gyerekek hátrányának. Szerencsére ma már tudjuk, hogy a kétnyelvűség nemcsak nem káros, de számos előnye is van. Erről tudhat meg többet, aki meghallgatja Mia Nacamulli TED-ed videóját.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Milyen hatása van annak az agyunkra, ha két vagy több nyelvet tudunk – függetlenül attól, hogy gyerekként, fiatalként vagy felnőttként tanultuk meg? Okosabbak nem feltétlenül leszünk, de az biztos, hogy segíti az agyunkat abban, hogy megmaradjanak az egészséges működései.

Kutatásokból az derült ki, hogy a többnyelvűek agyának szürkeállománya több neuront, illetve idegsejtkapcsolatot tartalmaz. Ilyen módon bizonyos agyterületek  aktivitása is nagyobb, amikor másik nyelvet használnak. Úgy lehetne mondani, hogy többnyelvűnek lenni egyfajta agytornát jelent. Más vizsgálatokból az is kiderült, hogy a kétnyelvűség az agy fehérállományára is hat – legalábbis hosszabb távon. A vizsgált idősebb korú kétnyelvűek agyának fehérállománya összefüggőbb volt, mint az ugyanolyan korú egynyelvűeké.

A többnyelvűek gyerekek esetében az agyféltekék lateralizációja (az, hogy melyik félteke válik dominánssá; a legtöbb emberben a bal) a nyelvek tanulásakor még nem történik meg; nem így a felnőttek esetében. Az agyféltekék tovább maradnak rugalmasak és alkalmazkodóak a különböző feladatok elvégzésére. 

 A nyelvek közötti váltogatás meg is erősíti néhány agyterületünket, így például az úgynevezett dorzolaterális prefrontális agykérget, ami a problémamegoldás, a feladatok közötti váltás és a lényeg kiszűrésében igen fontos szerepet játszik.

A bal és a jobb félteke különböző funkciókért felelős
(Forrás: nyest.hu)

Bizonyos vizsgálatok pedig azt is megmutatták, hogy a többnyelvűség késlelteti a demenciát és az Alzheimer-kór kezdeti tüneteinek megjelenését – akár 4-5 évvel is.

Ma már tehát nem kérdés, hogy érdemes-e többnyelvűnek nevelni a gyerekeket. De ha valakinek kiskorában nincs alkalma kétnyelvű környezetbe kerülni, semmi nincs veszve: kétnyelvűvé később, akár felnőtt korban is lehet válni.

Forrás

The benefits of a bilingual brain

Didn't learn a second language as a kid? No worries. Here's why you might want to learn one anyway.