nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Jelképek
A kereszt

A keresztények először nem a keresztet használták saját jelképükként, és a feszület csak az után terjedt el, miután a rómaiak betiltották a keresztre feszítést mint halálnemet. Mára rengeteg változata létezik, de ezek körül sok a félreértés is. Miért használ a pápa sátánista jelet?

Takács Boglárka | 2012. július 2.
|  

Közismert szimbólumok nyomában járó sorozatunkban ezúttal a kereszt kerül sorra. Ennek a jelképnek rengeteg változata van, így mindre nem tudunk kitérni, de a legfontosabbakat és legérdekesebbeket igyekszünk sorra venni. Voltak-e keresztek a kereszténység előtt? Miért nem vetnek keresztet a reformátusok? Mit jelképez a keresztégetés? Utánajártunk...

Abuna Paulos etióp ortodox pátriárka kezében feszülettel „ anchor=
Abuna Paulos etióp ortodox pátriárka kezében feszülettel „ anchor=
(Forrás: Wikimedia Commons)

Időszámításunk előtt

A két egymást metsző szakasz alkotta kereszt rendkívül kézenfekvő jel – az őskorból is fennmaradtak falba vésett keresztek, de ezekről nem tudjuk, pontosan minek a jelölésére szolgáltak. Kimondottan vallási jelentésű keresztszerű jelképek már jóval a kereszténység előtt is léteztek, például ilyen volt az egyiptomi ankh (☥). Az ankhot a tetején látható hurok különbözteti meg a jóval későbbi keresztény kereszttől, és az egyiptomi ábrázolásokon ezt a hurkot gyakran fogantyúként is használták:

 anchor=
anchor=
(Forrás: Wikimedia Commons „ title=)

Számos különböző elképzelés létezik arról, honnan ered az ankh formája: az emberi szaporodószervektől a bika gerinccsigolyájáig mindent beleláttak már a kutatók. Annyi biztos, hogy az egyiptomiak az élet és az egészség jelképeként használták, de hogy miért éppen ilyen alakú volt, az valószínűleg már soha nem fog kiderülni.

De nem kell Egyiptomig mennünk; a körbe írt kereszt vagy kerék az ókorban Európa-szerte elterjedt jelkép volt, napkereszt néven ma leginkább a különböző okkult és misztikus csoportosulások körében népszerű. Olykor a neonácik is használják a számos országban betiltott horogkereszt helyett, mint árja szimbólumot.

Napkeresztes függők az i. e. 2. évezredből
Napkeresztes függők az i. e. 2. évezredből
(Forrás: Wikimedia Commons / Dbachmann / GNU-FDL 1.2)

A halaktól a feszületig

Az első keresztények körében a hal volt népszerű szimbólum, mert a „Jézus Krisztus, Isten fia, megváltó” szavak kezdőbetűi görögül kiadták az ikhthüsz, ’hal’ szót. Ráadásul a halak és a halászat az evangéliumokban is rendre előkerültek – például Jézus Márk evangéliumában ezekkel a szavakkal hívta az első apostolokat: „Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket.” (Mk 1, 17, Szent István Társulat ford.)

A hívők eleinte tartózkodtak a kereszthalál közvetlen ábrázolásától, de az egyházatyák írásainak tanúsága szerint már az i. sz. 3-4. évszázadban a kereszténység jelképe vált a kereszt. A feszület, azaz a kereszt Jézus testével együtt, azonban csak a 6. évszázadban jelent meg. A keresztrefeszítés ekkor már nem volt szokványos kivégzési mód (a Római Birodalomban 337-ben betiltották), így az emberek ekkor már valószínűleg nem egyszerűen a gyilkos eszközre gondoltak a kereszt láttán, hanem kimondottan a vallással asszociálták.

Jóval később, a reformáció során a kereszt több országban is az ellenreformációval, a katolikus egyházzal kapcsolódott össze. Magyarország is ide tartozik, ezért hazánkban a reformátusok kerülik a kereszt használatát. Természetesen azért továbbra is keresztényeknek vallják magukat, csak ezt nem külsőségekben kívánják megélni. A reformátusok keresztet sem vetnek, míg az evangélikusok megtartották ezt a szokást.

Jézus kereszthalála az európai kultúrkör egyik kulcsjelenete, így a vallás mellett a művészetekben is igen gyakran megjelenik. Most egy szokatlan példát mutatunk – James Tissot, tizenkilencedik századi francia festő Jézus szemszögéből festette meg a keresztrefeszítést:

 anchor=
anchor=
(Forrás: Wikimedia Commons „ title=)

Variációk egy témára

Ha ma Magyarországon a keresztény keresztről van szó, a többség a latin keresztre gondol, de számos másféle kereszt is létezik. Az ortodox kereszt kettős kereszt – a felső, rövidebb egyenes a Jézus keresztjére szögezett „Názáreti Jézus, a zsidók királya” feliratú táblára utal. Lejjebb lábtartót láthatunk, ez az orosz ortodoxiában általában ferde, a görögben egyenes:

Cirill és Metód szobra Hanti-Manszijszkban
Cirill és Metód szobra Hanti-Manszijszkban
(Forrás: Wikimedia Commons)

Szent András apostolt a legenda szerint X-alakú keresztre feszítették, saját kérésére, mert nem tartotta magát méltónak arra, hogy ugyanolyan kereszten haljon mártírhalált, mint Jézus. Ezt a típusú keresztet ma andráskeresztnek nevezik. Szent András vértanúhalálának efféle ábrázolásai csak a középkorban jelentek meg, így a történet valóságalapja kérdéses. Az andráskereszt mindenesetre széles körben elterjedt; a skót zászlón például azért szerepel, mert az apostol Skócia védőszentje.

Szent András szobra a Szent Péter-bazilikában
Szent András szobra a Szent Péter-bazilikában
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ellenkeresztek?

A fordított latin keresztet Szent Péter-keresztnek nevezik, mivel a hagyomány szerint az apostolt fejjel lefelé feszítették meg. A valószínűleg középkori eredetű andráskereszttel szemben Szent Péter szokatlan keresztjéről már több ókori forrás is beszámol, többé-kevésbé ugyanazzal a magyarázattal: Péter nem érezte méltónak magát arra, hogy Jézushoz hasonlóan haljon meg.

Szent Péter keresztrefeszítése, Caravaggio festménye „ anchor=
Szent Péter keresztrefeszítése, Caravaggio festménye „ anchor=
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ma a fordított keresztről valószínűleg a legtöbb embernek a sátánizmus vagy általában a keresztényellenesség jut eszébe, de ez a jelentés jóval újabb keletű. (Sokan túláltalánosításra is hajlamosak: többször találkoztunk már azzal a kérdéssel, hogy a fejjel lefelé fordított menóra szimbolizálhatja-e a zsidóellenességet. A zsidóságban semmiféle ilyen jelentése nem ismeretes.) A katolikus egyház néha ma is használja a fordított keresztet, mint pápai jelképet, hiszen a pápa Szent Péter utódja. A következő videóban II. János Pál pápa ül Péter-kereszttel díszített trónuson:

Mi a helyzet a keresztek elpusztításával? A kereszténység legtöbb irányzata ellenzi az efféle cselekedeteket, de az amerikai szélsőjobboldali Ku-Klux-Klan rendszeresen tart keresztégetéseket erődemonstráció és megfélemlítés céljából. Ez szándékuk szerint nem keresztényellenes megnyilvánulás, hanem épp ellenkezőleg, a kereszt ragyogását és erejét jelképezi. Az égő andráskereszt régi skót hadba hívó jel volt (hasonlóan a magyar véres kardhoz), innen vehette át a Ku-Klux-Klan is, csak a jelkép formája változott meg időközben.

A Ku-Klux-Klan keresztégetése
A Ku-Klux-Klan keresztégetése
(Forrás: Wikimedia Commons / Confederate till Death / CC BY-SA 3.0)

A magyar szélsőjobbon szintén elterjedtek a különböző keresztek, habár égetni egyelőre még nem szokás őket. A tiltott önkényuralmi jelképek közül már írtunk a horogkeresztről, legközelebb pedig terveink szerint a nyilaskereszt következik!

További olvasnivaló

Kereszt a tipográfiában

Képgaléria számos alkategóriával

A református keresztekről

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 siposdr 2012. július 2. 14:18

Egy kis kiegészítő, kitérő ehhez a gondolathoz:....az emberek ekkor már valószínűleg nem egyszerűen a gyilkos eszközre gondoltak a kereszt láttán, hanem kimondottan a vallással asszociálták.

A Jewish tradition that dates from at least the 19th century is to write plus using a symbol like an inverted T. This practice was adopted into Israeli schools (this practice goes back to at least the 1940s) and is still commonplace today in elementary schools (including secular schools) but in fewer secondary schools. It is also used occasionally in books by religious authors, but most books for adults use the international symbol "+". The usual explanation for this practice is that it avoids the writing of a symbol "+" that looks like a Christian cross.

en.wikipedia.org/wiki/%2B

2 Avatar 2013. július 24. 12:48

A kereszténységgel kapcsolatba hozott legrégibb ismert kereszt ábrázolás:

en.wikipedia.org/wiki/Alexamenos_graffito

3 asher 2013. július 26. 13:54

a "kereszt" eredetileg pusztan egy nagy "T"-t formazott!

az elitelt csak a "Callum"-ot vitte ki a kivegzes helyere a vallain!

callum="keresztfa"=-(egy gerenda a kozepen egy vajattal ami illeszkedik az elore foldbeasott colop tetejere)-

az eliteltet a csukloknal fogva szogeltek fel,majd miutan felhuztak kotelekkel a colopre a callum-ot,a bokakat ket oldalrol szogeztek a colophoz!!

neha-neha volt a fej felett egy un,; "titulus crucis"amire latinul,gorogul,heberul odairtak mi miatt feszitettek meg!!

yeshua-nak ez volt,;

yeshua b'nz'rth melekha h'yehudim!

in nasaree yeshva rex ivdaeorvm!

4 Avatar 2013. július 26. 17:36

@asher: Mihez rögzítették a "titulus crucis"-t a fej felett, ha a kereszt T formájú volt? Csak úgy lebegett magától?

5 at.ti.la 2014. október 3. 17:16

Ez sajnos egy elképesztően ostoba cikk !

A keresztnek semmi köze a keresztrefeszítéshez;

és a keresztrefeszítének sem a kivégzéshez !

A kereszt: babiloni jelkép; az ad, oszt szót jelöli; és a javakat adó és osztó istenekre utal.

A magyar kereszt szó babiloni eredetű: kur-ist, egyedüli-teremtett;

és már az egyisten hit kialakulásának idejéből származik.

A kereszt jelet az egyiptomiak is a babiloni értelemben használták;

rajta van a Rosetta-kövön is.

6 mederi 2014. október 3. 18:32

A magyarban a kereszt (kör-öszt) jele összegzést jelent, ami a napkörök összességére utalhatott jóval a kereszténység létrejötte előtt..

-Az életünk hossza meghatározott számú "napkörökkel" (nappal) jellemezhető (európai kőrös kultúra).

A Nap élete számunkra végtelen hosszú idő:

..+++++++(=meg, meg, meg, meg,).., vagyis (ön)maga "mega" (=hatalmas) idő..

-A kelta kereszt egy "(nap)körben lévő (összegző) kereszt" ábrázolás, ami feltehetően egyszerre dicsőítette a Napot, és jelképezte a földi halandó életben eltöltött napjainak összességét..

7 at.ti.la 2014. október 3. 21:37

Nem érdemes erőlködni !

A cikket úgy sem lehet felülmúlni.

8 mederi 2014. október 4. 08:37

@at.ti.la:

"A kereszt: babiloni jelkép; az ad, oszt szót jelöli.."

Bizonyára igazad van, de egy ilyen egyszerű rajzolatú jelkép mint a két egymásra merőleges vonal, az évezredek folyamán számtalan tartalommal feltöltődhetett, ezért nem szerencsés a hozzá kötődő bármelyik jelentést "megkérdőjelezni"..

-Én a magyar összegző tartalmú keresztről írtam, ahol pl. négy meg négy az nyolc (4+4=8), és nem egy (1)..

-Amit te írtál, hogy "ad" és egyben "oszt" is, csupán abban tér el az összegzéstől, hogy a hozzá-"ad", hozzá-"oszt", hozzá-tesz kifejezéseket a "hozzá-" nélkül értelmezted..

Pedig ha istenekről beszélsz, akkor a "hozzá(l!)-" is bele tartozik, amit bizonyít a mai "primitív" természeti vallások sokasága, ahol még ma is étel és ital ajándékokat visznek a hívők isteneiknek annak reményében, hogy jóindulatukat elnyerik.

A többesszám az istenek vonatkozásában csupán annyi, hogy a "mindenható" számos tulajdonságát személyesíti meg egy-egy isten, akik esetenként "főistenekké" váltak különböző népeknél.

(Ez persze csak egyik fontos vonulata a vallásoknak. A másik pl. az ősök tisztelete, és annak megjelenítési formái.)

9 mederi 2014. október 4. 09:04

@cikk:

Jézus Krisztus hal szimbólumának görög szóból származtatása mint kezdőbetűkből összeolvasható kifejezés, szerintem meglehetősen erőltetett..

Sokkal inkább utal arra, hogy a korábbi napkultuszokban jelen volt az a hit, hogy a lemenő Nap (pl. tengerpartról nézve) amikor elmerült a vízben, és "eltűnt", meghalt, átmenetileg "hallá" változott.

Másnap "feltámadt", és "szeretetteljes fényében" (glóriájában) újra "átölelte" a "színessé (színesre-)" vált (-váltott) világot.

-Nagyon valószínű, hogy a korábbi "fizikai" (gnosztikus) megfigyelések, mint:

a Nap fel-issza az italt, "megeszi, megaszalja" az ételt, szomjassá teszi az élőlényeket, kiszárítja a földet, eltűnik és feltámad naponta,

emberi és egyben isteni "szimbólumban", Jézusban váltak "kitapinthatóvá", és még élőbbé az új vallásban, a kereszténységben.

-A magyar nyelv megőrizte a napkultusz-kori kifejezéseket, amik a "hal, hal-ál" szavakban is fellelhetők.

(A szóbokor:" (H)él, hal. Hol, hál, hűl, híl (=hív)" Ahol hallá válik a Nap, a víz, amiben a keresztények, és talán a korábbi hívők is megkeresztelkedtek, megkeresztelkednek..)

10 Krizsa 2014. október 4. 09:10

@mederi: "...de egy ilyen egyszerű rajzolatú jelkép mint a két egymásra merőleges vonal, az évezredek folyamán számtalan tartalommal feltöltődhetett, ezért nem szerencsés a hozzá kötődő bármelyik jelentést "megkérdőjelezni".

Ezzel értek egyet.

Az én véleményem az, hogy az egyenlő szárú, szimpla kereszt legrégibb jelentése a KÖRFORGÁS ábrázolása volt - amit nagyon nehéz volna másképp lerajzolni.

11 Krizsa 2014. október 4. 09:13

@mederi: A hal sokkal régibb (mint a görögség) - ősi jelképe a szaporodásnak.

12 at.ti.la 2014. október 4. 23:27

Mivel én se figyelek mindig eléggé - megismétlem.

A kereszt (+): egy eredeti babiloni jelkép;

náluk az ad, oszt - szót, szavakat jelölte (hangértéke: bar, vagy: mas)

és az ő javakat adó és osztó isteneikre utalt.

A kereszt mindhárom mai értelme is tőlük származik:

- az egyedi megjelölő (+), mint a matematikai összeadás, a plusz, a több - és hasonlók,

a szavuk értelméből következik, de például az egyenlőség (=) vagy az ismétlés (") jele is babiloni;

- az általános jelzés (×), mint: egymást keresztező vonalak, a keresztezés - egy valóban

gyakori kifejezésükből (Enu ma elis. VI,35-37.):

"035 ... 7nem 6jár ... 036 ... 10bőkezű11en 9osztó ... 037 ... 5térség7én ..."

(035 ... 7la 6sú ... 036 ... 9bar ... 10ra -11ni ... 037 ... 5muk ... -7ni),

egy bolygó istenük más istenségük csillagképén való áthaladására utal;

- a különös (┼), egyetlen istent kifejező jelzését pedig az újjászületést jelentő első babiloni hónap (Nisanu, ma a Kos csillagkép) és ezt az újjászületést elhozó isten fia (ma a Jupiter bolygó) összekapcsolásából szerzi majd.

A magyar: kereszt - szó is, aminek a legrégebbi alakja: kyrist (Etimológiai szótár) - ennek a babiloni időszakunknak az emléke: kur-ist, egyedüli-teremtett; és valamikor a mai időszámítás első évszázadaiban kerülhetett a nyelvünkbe.

Más eredeztetésével (a vicces kör-öszt, vagy mondjuk a csak írni, olvasni és számolni nemtudó keltáktól) nem érdemes vesződni, mert azok egyrészt: nem régebbiek a babiloninál, másrészt meg: semmilyen hatással sem voltak a mai világunkra !

A kereszt, keresztel, keresztény - csak a magyar nyelvben származik ugyanabból a szóból; de ha

valaki tud másikat: írja meg !

13 szigetva 2014. október 5. 00:09

@at.ti.la: Pl. angol Christian~christen, bolgár кръщение~кръст, de ha nagyon érdekel, te is utána tudsz nézni.

Ha a kyrist-et megtaláltad a TESz "kereszt" címszavának első bekezdésében, akkor majd egyszer olvasd el a másodikat is.

14 at.ti.la 2014. október 5. 00:23

@szigetva: már az angol se jó:

a kereszt : cross,

a keresztel: christen, baptize

a keresztény: Christian

- de te ezt az egészet nem érted !

15 Krizsa 2014. október 5. 00:38

@at.ti.la: Tiszteletreméltó (mert valódinak látszik) a Babilonról szerzett tudásod,

de ELEVE FELTÉTELEZED azt, hogy a Közel-Keletet nem előzhette meg magaskultúra. Vagy legalább olyan kultúrfok, amely a kör-fogalmat és annak sok-sok értelmét ismerte.

Azonban a Kárpát-medence (IS?) biztosan megelőzte. A rovásírás legalább 7ooo éves, amiben körök és félkörök vannak. A magyar kereszt szó származhat akárhonnan, mert az már bővített szó.

De az a "magyar"-nak még nem nevezett nyelv, amelynek KR gyöke és ilyen flektált gyökszó készlete van:

kar, kár, ker-, kér, kir-, kor, kór, kör, kúr - ősibb Mezopotániánál. A KR gyök ugyanis veleszületett tudása az egész emberi fajnak, aminek eredete az állatvilág, a ragadozók és többféle madár hangja: krrr. S nemcsak a hanghatás, hanem a köröző, fenyegető, udvarló, kurrogók viselkedése, mint "filmjelenetek", szintén öröklődő ismeretanyagunk.

Továbbmegyek: a finn nyelvnek, amely biztosan, minimum tízezer évvel ősibb a magyarnál, még több gyökszava van a KR vázzal. Azért lehet még több, mert a finn a magánhangzókat is "hajlítgatja": a rövid és hosszú magánhangzókon kívül kb. 8 diftongusa is van.

16 szigetva 2014. október 5. 00:57

@at.ti.la: Az angol és a bolgár példa pont olyan jó, mint a magyar, hiszen az egyikben a "keresztény" és a "keresztel", a másikban a "kereszt" és a "keresztel" függ össze. A magyar is ez utóbbi típusba tartozik.

Ha tényleg forgatod a TESz-t, akkor láthatod, hogy a magyar keresztény-nek etimológiailag nincs köze a magyar kereszt szóhoz. Sok szláv nyelvben a "kereszt" és a "keresztel" függ össze, a magyarba innen került, ezért itt is. A "keresztény" hasonlósága etimológiailag véletlen, de nyilván a hangalaki hasonlóság miatt összefüggőnek hisszük őket. Csakhogy ez nem számít, ha valamilyen történeti következtetést akarunk ebből levonni.

17 at.ti.la 2014. október 5. 02:51

@Krizsa: Én nem dobálóznék így az évezredekkel, mert például a rovásírásban

a föníciai és a ciprusi görög írás logikája jelenik meg, és így 3000 évnél

nem nagyon lehet régibb.

A babiloni és görög kultúránál persze lehetnek ősibbek, csak éppen semmit sem hagytank

ránk.

A nyelvünk hangjaira meg végképp nem alapoznék, mert - a lényegében - a

görög hangrendre alapuló írásunk az ősi hangjainkat már nagyrészt - és nagyon rég kiölte belőle.

Az ilyen megállapításokat pedig, mint: "... a finn nyelv ... tízezer évvel ősibb a magyarnál ..."

- messze elkerülöm, hiszen a rénszarvas bőgés meg tízmillióval finnél !

A kereszt szót is itt azért melegítettem fel, mert az nem valami: "... bővített szó ...",

hanem egy értelmes kifejezés, aminek az értelme - épp a ma ismert legősibb, csak a göröggel összehasonlítható kultúrába vezet - és köt is össze vele minket.

- De én még sok száz ilyet tudok, itt van mindjárt az hogy: magyar.

18 at.ti.la 2014. október 5. 03:45

@szigetva: Ide írom görögül is a problémát:

kereszt: σταυρόν,

keresztel: βαπτίζω,

keresztény: Χριστιανούς;

mert hogy: a "Sok szláv nyelvben ... a magyarba innen került ..."

- vagyis hogy a kereszteletlen ("... ἀβάπτιστος ...") szlávoktól

(biztos tudod, hogy honnan idéztem )eredne a keresztel szavunk

- eddig még a legjobb !

Az Etimológiai szótárt csak azért említettem, mert sok szavunk régi alakja könnyen hozzáférhető belőle - de másra nem használható; és épp az ilyenek miatt: "Keresztel ... Szláv eredetű; ..." ?

19 Krizsa 2014. október 5. 08:18

@at.ti.la A KM-ben 7ooo éves rováslelet is van... a föníciai, barceloniai, stb. meg milyen idősek? Gyerekidősek. Tele van velük Európa (az ázsiai türk írás olyan fiatal, hogy már nem számít).

Valszeg új vagy itt és még nem hallottál az Összehasonlító gyöknyelvészetről. Ehhez kb. 2ooo oldalt kellene legalább átnézned, amiből az alapokat az 1o85 oldalas könyvemben fektettem le.

www.gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?logout=1

20 szigetva 2014. október 5. 10:48

@at.ti.la: Azért Cirill és Metód a magyarok kereszténnyé válása előtt működött. A problémádat tökéletesen értem, arra akartam felhívni a figyelmedet, hogy egy téves kiindulópontból indulsz, hogy ti. a magyar "kereszt" és "keresztény" összefüggne. Nem így van, viszont sok más nyelvben összefügg vagy a "keresztel" és a "keresztény" (angol), vagy a "kereszt" és a "keresztel" (bulgár és magyar).

De valójában nem akarnám megtörni a prófétai lendületedet, csak jelzem, hogy az elméleted ténybeli megalapozottsága nem túl erős.

21 mederi 2014. október 5. 11:45

@at.ti.la: 17

A "késztetés - eredmény" szókapcsolatok "mintázatának" sokasága található a magyarban, ami úgy vélem, alátámasztja azt az állításomat, hogy a

ker(l)eszt // ker(l)e(d)t szótöve "ké(r)", a

köröszt // köröd, körödte (körötte) szótöve "kő(r)" lehet.

-A res(z)t (ress, reszt-el) // red (=vörös), redteg (retteg), redts (rec(c)seg) késztetéspár (reszt(el)/ redt(eg)) analógiái más szóösszetételekben (akár mély hangrenddel) is jelen vannak, nem csak a "ker(r)eszt"-ben:

pl.

forraszt/ forradt, für(l)öszt/ für(l)ödt--fülleszt/ fülledt,

mállaszt (márlaszt)/ mállott (márlodt)...

-A "ker(l)eszt" --kelleszt ---ke(l)leszt // "ker(l)e(d)t", kéredt (kéred, kéret) kerledt (kellett) késztetéspárokban ha a k=g, az l=j, a témához kapcsolódó "gerjeszt/ gerjedt" szópárt kapjuk. (pl. Tüzet gerjeszt, haragra gerjed, stb..)

22 szigetva 2014. október 5. 11:48

@mederi: Ezek a ker(l)e(d)t féle dolgok nem csak a te elmédben léteznek? Nem meggyőző ilyen „adatokkal” dobálózni.

23 mederi 2014. október 5. 12:08

@szigetva:

A kell szavunk eredete pl. úgy tudom, hangtanilag illeszthető a "kél" (kel) szavunkhoz.

Ha nem csak hangtanilag közelítünk, hanem pl. a "kér"--"ker-ül" (késztetéspár "kerít/ kerül")--ker(ü)l----kerl--kell átalakulást is feltételezzük, amihez az "-(e)dt" (szintén eredmény oldali, de más alakban fellelhető) toldalék kapcsolható, nem csak az én elmémben létezik..

-Ma használatos késztetés eredmény toldalék alakzatok, pl.:

-ít/ ül (-úl, -ól, -el, -öl),

-szt/ -dt,

--int/ -an (-en)..

Az ezekből alkotott szavak azt gondolom nem csak igék, hanem főnevek, határozó szók is lettek, sokszor hangtani változások (pl. mássalhangzó hasonulás, hosszú mássalhangzó röviddé "halványulása") után..

24 Sultanus Constantinus 2014. október 5. 12:46

Spanyolul cruz, cruces.

keresztre feszít: crucificar

keresztez: cruzar (cruzo, crucé)

(meg)keresztel: bautizar.

25 at.ti.la 2014. október 5. 23:13

@Sultanus Constantinus: A spanyol se jó, mert a spanyol sem keresztel, hanem: vizez;

tehát a spanyol kereszténység: a görögből ered.

- De ez inkább csak egy költői kérdés volt, mert úgy se tudnátok jó példát rá felhozni !

26 at.ti.la 2014. október 5. 23:17

@mederi: "... ker(l)eszt ... köröszt ..." - azt hiszem, mi jobb lesz, ha elbúcsúzunk egymástól !

27 at.ti.la 2014. október 5. 23:19

@szigetva: A magyar kereszténység - legalább egy évezreddel korábbi a szlávénál !

- És azt, hogy nem értetted meg a problémát, a megjegyzésedből: "... Cirill és Metód a magyarok kereszténnyé válása előtt működött ..." - jól látni lehet.

Az angol (és a hozzá hasonló) nem keresztez, hanem inkább: vizez (baptize), és biztosan nem keresztény, hanem: krisztushű (Christian);

ahogyan a szláv se keresztény, hanem ugyancsak: krisztushű (християнин);

és a görög sem keresztel, hanem: vizez (βαπτίζω), még keresztje sincs, csak: fája (σταυρόν),

és ő is csak: krisztushű (Χριστιανούς) !

A magyar viszont, mint valamikor a nagymamám is a kenyér felvágásakor: keresztel,

tehát keresztje is van, és ráadásul keresztény: kereszt alatti - is;

mert a hogyan a kereszt is, a keresztény - szavunk is babiloni !

A keresztény ugyanis - szó szerint: kur-ist é ny, kereszt alattin levő.

A magyar kereszténység tehát: a görögnél is ősibb babiloniból ered, amelynek középpontjában

egyébként: Mária - van; de ezzel már igazán nem terhelnélek.

28 at.ti.la 2014. október 5. 23:21

@Krizsa: - Valamiben így még szerencsésnek is mondhattam volna magamat, de sajnos a rövidebb

változataiba már belebotlottam !

- Örülök azért, hogy mint: "... új ..." - a kereszt alá gyűjthettem a híveket.

A "... barceloniai ..." - még érdekelt volna, de nincs már "... 7000 ..." évem;

úgy hogy - távozom !

29 szigetva 2014. október 6. 02:25

@at.ti.la: Ja, ha neked a keresztény nem azt jelenti, hogy Krisztushívő, akkor persze lehet. De akkor valami más nevet is használhatnál rá, mert ez megtévesztő. Ha nincs különösebb oka, akkor érdemes a többség által ismert és elfogadott megnevezéseket használni dolgokra.

30 at.ti.la 2014. október 6. 09:29

@szigetva: Minden megjegyzéseddel lejjebb küzdöd magadat !

Ezek szerint az istenszülő: ϑεοτόκον - kifejezésről sem hallottál.

Még a görög kereszténységben is - vagy félévezreden át ölték egymást

az isten fiának és az isten anyjának hívei.

- És valószínűleg magyar iskolában se jártál, mert ezt még abban is tanítják !

(Az ember tragédiája. Tizenharmadik szín.)

A tudás pedig: nem az amit mindenki tud, hanem: az amit nem tud senki !

De mi már ezt se fogjuk megbeszélni !

31 Krizsa 2014. október 6. 09:49

@at.ti.la: Üsd be, hogy "barcelonai rovás lelet" ...de még a Nyest is foglalkozott ezzel nemrég (persze fintorogva).

Ha elmész is, azért olvasd a Nyestet (amíg még érdemes). Nekem is, annak ellenére, hogy az új hozzászólások listájáról már egy éve szó nélkül kilöktek, az éri meg itt, hogy nagyon sok új ötletet kapkodok ki a cikkekből. Persze, ezt akkor is megtehetném, ha csak olvasnám őket. Ezért nem sokat érdekel, hogy mit csinálnak. Pénzem elég kevés van - olyan hülyeségekre nincs, hogy az egyedülálló megkülönböztés miatt bepereljen őket.

32 szigetva 2014. október 6. 11:43

@at.ti.la: Szerinted mikortól datálódik a „magyar kereszténység” és mikortól a „szláv”?

33 at.ti.la 2014. október 7. 12:14

@szigetva: Ez egy állkérdés, mivel az előzőekben már elhangzott a válasz.

De mivel nekem úgy se hinnél, kiindulásul a Constantinus Porphyrogenitus: De thematibus et

De administrando imperio. (Bekkerus,I. Weberi, Bonnae, 1840.) - című könyvet ajánlom,

mert ezt az eredetiből kell olvasni. Ebben, a szláv és a magyar nép számára is fontos forrásokat tartalmazó írásban a szerző a szlávokat: pogányoknak, a magyarokat pedig: szenteknek - nevezi;

ami már eléggé jól eldönti a kérdést.

- És óvakodj a Moravcsiktól !

34 at.ti.la 2014. október 7. 12:17

@Krizsa: Én csak Tőled - na és a Kereszt címszótól szerettem volna megszabadulni !

Nem gondolhatod komolyan, hogy nem tudnám beütni a keresőbe, hogy: "barcelonai rovás lelet" ?

- Mivel nem nagyon titkoltad a kilétedet, a kereszt, keresztel, keresztény - szavaktól sem

vártam sokat. - A nyelvészek nem tudnak különbséget tenni a szavak eredete és a szavak nyelvbe

illeszkedése között ! Tele van velük az etimológiai szótárunk.

- Ráadásul, mivel a korábbi bejegyzéseidet is olvashattam (mondjuk a nem túl régi: Aki nem

tud sumerül ... 22.), azt is láthattam, hogy olyasmihez is hozzászólsz, amihez a leghalványabb

fogalmad sincs, és ez hiteltelenné tesz abban is, amihez pedig biztosan nagyon értesz !

Ez van - hogy egy babiloni szavunkat használjam.

Az ilyen típusú blog akkor érdekes és akkor ér valamit, ha a belépők a cikkszerzőket okosítják és nem egymást.

Információ
X