nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Lust in translation
A fordító ajándéka,
avagy mit adott a pap Júliának?

Hol is lehetne érdekesebb egy fordítási probléma, mint éppen egy olyan mű kulcsmondatában, mely éppen a megértési és fordítási nehézségekről szól?

Fejes László | 2016. december 20.
|  

Az Arrival (Érkezés) című film mindenképp érdemes a nyelvtudomány iránt érdeklődők figyelmére, hiszen egy széles körben terjedő mű középpontjában egy nyelvész áll – ilyesmire talán Higgins professzor óta nem volt példa. Számos sajtóorgánum rácuppant arra a témára, hogy mennyire reális a film nyelvészképe (akit érdekel a téma, keressen rá az arrival és a linguist szavakra – magyarul a témáról semmi értelmeset nem találtunk). Mindezeknél azonban a magyar olvasó számára mégis csak a magyar fordításban szereplő probléma lehet érdekes. Mielőtt azonban erre rátérnénk, kis kitérőt teszünk egy másik történet felé.

Amikor e sorok írója egyetemre járt, a reneszánsz világirodalmat egy vajszívű előadó tartotta. Már az első előadáson biztosította a hallgatóságot arról, hogy nem kell komolyan félni a vizsgától, ő még életében csak egyszer buktatott meg valakit – el is mesélte, hogyan. Miután az illető hallgató Shakespeare Rómeó és Júliáját húzta, de a tanár hiába faggatta hosszan, semmire nem tudott válaszolni. Végül az oktató felajánlotta: feltesz egy utolsó kérdést, ha arra válaszol, elengedi egy kettessel, de ha nem, megbuktatja. A kérdés így hangzott:

– Mit adott a pap Júliának?

Mire a hallgató rávágta:

– Ajándékot.

A történet nem csupán azért érdekes, mert rámutat arra, hogy a bölcsészképzés színvonaláról (l. „büfészak” stb.) terjengő elképzelések, ha egyoldalúak is, nem teljesen alaptalanok (és a történet régi, a helyzet pedig nem javul). Ennél is érdekesebb a a válasz tulajdonképpeni szellemessége. Hiszen bármi olyat adunk, amiért nem várunk viszonzást (és amit nem valami ellenértékeként adunk), az nevezhető ajándéknak. A hallgató tehát tulajdonképpen helyes választ adott, és a tanárt talán nem is a tudatlanságának foka bosszantotta annyira, hogy minden szokásával szemben mégis a buktatás mellett döntsön, hanem az az arcátlanság, hogy a diák ehhez a trükkhöz fordult.

A történet az Érkezés kulcsmondatáról jutott eszünkbe. Ha valaki nem ismeri a Rómeó és Júliát, nem spoilerezzük el, hogy mi volt a pap ajándéka (azoknak azonban, akik tudják, a cikk még tartogat meglepetéseket), akik viszont még nem látták a filmet, és nem szeretnének belőle előre megtudni részleteket, azt javasoljuk, hogy tegyék félre a cikket, és csak a film megtekintése után vegyék újra elő.

A filmben a főhős nyelvésznőt arra kérik fel, hogy segítsen az idegen lényekkel kommunikálni: fejtse meg nyelvüket, működjön közre tolmácsként. A beszélt nyelv helyett azonban írásukat kezdi el megfejteni: ezek valamiféle szabálytalan(nak tűnő) körvonalakra emlékeztetnek. Végül azonban nem csupán ezek jelentését fejti meg, hanem azt is, hogy aki ezeket megérti, látja a jövőt: az idegenek azért jöttek, hogy átadják ajándékukat, és a jövőbelátás az idegenek ajándéka. Az angol eredetiben itt a gift szerepel: csakhogy a gift nem csupán ’ajándék’, hanem ’képesség, tehetség’ jelentésű is lehet, és itt célszerűbb lenen utóbbi jelentésében fordítani – a gift of seeing the future ’a jövőbelátás képessége’. A fordítási hiba azonban éppen azért nem feltűnő, amiért a fent említett hallgató válasza tulajdonképpen helyes volt: az idegenek végül is nem kértek semmit a jövőbelátásért cserébe, márpedig az ellentételezés nélkül adott dolgokat minden további nélkül nevezhetjük ajándéknak is.

Ahhoz azonban újra kellene néznünk a filmet, hogy egyértelműen kimondhassuk: félrefordításról van szó. Ha ugyanis a filmben már korábban elhangzik, hogy az idegenek giftet hoztak, azt az angol anyanyelvű néző is elsődleges jelentésében, ’ajándék’-nak fogják értelmezni. Ebben az esetben azonban a néző csak később jön rá, hogy a gift itt ’képesség’-ként értendő, azaz a filmben egy lefordíthatatlan szójáték szerepel – a fordítónak pedig nincs lehetősége ezt a szójátékot visszaadni. Az persze külön pikáns, ha éppen egy olyan mű él ilyen szójátékkal, mely számos pontján szól a nyelvek különbözőségéről és a szavak (nyelvi elemek) jelentéseinek esetlegességéről.

Azt persze ne gondoljuk, hogy tényleg létezhet olyan nyelv vagy írás, melyet megtanulva a jövőbe láthatunk. Ez az elképzelés a film kapcsán sokat emlegetett Sapir-Whorf hipotézisen alapul, melyről már többször írtunk – többek között annak a regénynek a kapcsán is, mely ihletője lehetett az Érkezés alapjául szolgáló elbeszélésnek is. 

Nyelvészeti szemszögből ennél sokkal érdekesebb, hogy a történet milyen pontosan ábrázolja a nyelvészettel kapcsolatos félreértéseket. A kormány képviselői azzal keresik meg a nyelvésznőt, hogy tolmácsoljon. Csakhogy tolmácsolni olyan nyelvről lehet, amelyet az ember már ismer: egészen más tudást igényel egy ismeretlen nyelvet visszafejteni, beletanulni, és az így megszerzett ismeretanyagra támaszkodva tolmácsolni. Nem véletlen, hogy a filmkészítők által alkalmazott nyelvész szakértő is kifogásolta (hiába), hogy a főszereplő a történet szerint korábban fárszi (azaz modern perzsa) tolmács volt. A fárszit bárki megtanulhatja, inkább olyan háttértörténetre lett volna szükség, melyben a nyelvész korábban egy szótárakkal, nyelvtanokkal nem rendelkező nyelvvel dolgozott.

Az ismeretlen nyelvek megfejtésének megvan a maga módszertana. Hiteles a filmben a főhősnő magyarázata, miszerint először alapfogalmakat (’én’, ’te’, ’megy’, ’eszik’ stb.) kell tisztázni, és később ezekre építve az összetettebb fogalmakat. Más kérdés, hogy ebben is érhetnek minket meglepetések. Például a magyar és a magyarok körében ismertebb nyelvek alapján feltételezhetjük, hogy minden nyelvben hat személyes névmás van: ’én’, ’te’, ’ő’, ’mi’, ’ti’, ’ők’ (legfeljebb ezek közül egyeseknek lehetnek különböző nemeik). Vannak azonban olyan nyelvek, ahol kétféle ’mi’ van: ’én és mások, de ti nem’, illetve ’én és ti (meg esetleg még mások is)’. Vannak nyelvek, ahol nincs olyan széles jelentésű ’megy’, mint a magyarban, hanem más igét kell használni a gyalog, és mást a járművön közlekedésre; vagy külön igét kell használni a ’kimegy’, ’bemegy’, ’felmegy’, ’lemegy’ stb. jelentésekben. Még az emberi nyelvek körében is számtalan ilyen buktató van, mi lehet akkor, ha teljesen más biológiai felépítésű lényekről van szó. Honnan tudjuk, hogy esznek-e, vagy hogyan fejezik ki a helyváltoztatás különböző módjait? A filmben ráadásul pont ezek a lépések maradnak el: már csak olyan kérdésekkel szembesülünk, hogy egy „szó” vajon ’fegyver’ vagy ’szerszám’ jelentésű-e. Márpedig ennek tisztázása inkább gyakorlati, mint elméleti kérdés: azt kell tisztázni, hogy milyen célra használatos tárgyakra használják az adott nyelvi elemet. Ehhez azonban persze először e tárgyak neveit kell tisztázni. Az olyan fogalmak azonban, mint az ’ajándék’ vagy a ’képesség’, már meglehetősen összetettek, és csak viszonylag későn tisztázható pontos jelentésük.

A fordító ajándéka, <br>avagy mit adott a pap Júliának?
Forrás: Free-Photo-Gallery.org

Most pedig zárjuk be a Rómeó és Júliával nyitott kört. Az angol gift egyébként a give ’ad’ igével függ össze, eredeti jelentés ’adás’ vagy ’adott dolog’. Utóbbiból érthető meg mai ’ajándék’ jelentése (a hollandban ’adomány’ jelentésben van meg), de a ’képesség’ jelentés is: gondoljunk csak a magyar adottság szóra! Az óangolban még megvolt ’esküvő’ jelentésben is – ez nyilván a lány (át-, oda-)adására utal –, de jelentette a lányért fizetett menyasszonypénzt is. Melléknévként a skandináv nyelvekben ’házas’ jelentésben is használatos. Ami azonban számunkra a legérdekesebb, hogy a németben ’méreg’ jelentésben használatos – ez a jelentése megvan a skandináv nyelvekben is, korábban pedig a hollandban is megvolt.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sultanus Constantinus 2016. december 20. 16:09

Spanyol párhuzam a "don" (< dōnum), amely szintén jelenti mindkettőt.

Egyébként ez az összefüggés valahol érthető, hiszen egy különleges adottság egyúttal ajándék is, mivel kivételes.

2 hhgygy 2016. december 20. 16:30

Ha film, akkor szokott lenni felirat hozzá, van is:

953

02:05:57,461 --> 02:05:59,116

- I know what it is.

- What?

954

02:05:59,117 --> 02:06:01,747

It's not a weapon. It's a gift.

Vagyis a kérdésre az a válasz, hogy ajándék.

3 Pesta 2016. december 20. 18:28

A novellában azért mélyebben ki van fejtve, hogy miről van szó, ez nem pusztán „jövőbelátás". A filmben ezt nehéz is lett volna visszaadni, mondjuk nem is igazán látni, hogy törekedtek volna rá, inkább megoldották a buta alámondással stb. és a novella csendes baljóslatúsága helyett egy nagy audiovizuális sokk lett az egészből, Zs-kategóriás klisékkel felfújva.

4 Mártonfi Attila 2016. december 20. 19:52

Az „adomány” vsz. jó megoldás lett volna, hiszen az mind az ajándéknak, mind a tehetségnek lehet kváziszinonimája.

5 Untermensch4 2016. december 21. 21:34

@Sultanus Constantinus: "Egyébként ez az összefüggés valahol érthető, hiszen egy különleges adottság egyúttal ajándék is, mivel kivételes."

Lehet hogy az a "valahol" ahol érthető, szintén faj/kultúra-specifikus. A tehetség mint ajándék/adomány kapcsán nekem az "istenáldotta tehetség" és a tehetség mint isteni adomány ugrott be. Attól hogy ez nálunk embereknél ilyen rögzült dolog, még nem biztos hogy egy távoli/idegen civilizációnál is.

De még ha hasonló logika mentén "isteni adomány" is a különleges tehetség náluk, ha politeista alapja van a kultúrájuknak akkor is lehetnek olyan csavarok pl hogy a "nyelvtani nemek"-hez hasonlóan istenek/istencsoportok alá sorolódnak a nyelv egyes elemei.

6 Fejes László (nyest.hu) 2016. december 22. 13:40

@hhgygy: „Vagyis a kérdésre az a válasz, hogy ajándék.”

Hát nem tudom, ez kit miről győz meg. Ha egy fegyvert akarnak adni (ingyen és bérmentve), akkor az ajándék, nem? Szóval ha ajándék, attól még lehet fegyver. Én inkább ebből a kiragadott részletből is arra következtetnék, hogy amit adnak, az nem fegyver, hanem képesség.

@Mártonfi Attila: "Az „adomány” vsz. jó megoldás lett volna" Hát nem tudom, az adomány az ajándékhoz képest specifikus jelentéssel bír, inkább a segélyhez áll közel. Másfelől képességként erősen sugallja, hogy valamilyen veleszületett képessé, amit viszont nem lehet adni. Szóval nem nagyon látom ezzel a játékteret.

7 El Vaquero 2016. december 22. 16:35

@Fejes László (nyest.hu): így van. A gift itt képesség, tehetség. Nem lehet mást belemagyarázni, meg az ajándék jelentésű gift-tel összeboronálni egy ősi alapjelentés mentén.

8 hhgygy 2016. december 22. 22:11

@El Vaquero:

It's not a weapon. It's a gift.

Itt szerinted azt jelenti, hogy "tehetség"?

Elég értelmetlen mondat lenne az úgy.

9 nadivereb 2016. december 22. 22:55

@hhgygy: ez a mondat eredetiben szerintem szándékosan homályos értelmű. Én szerintem valahogy úgy oldanám meg, hogy "Adni akarnak valamit. De nem fegyvert." Ha a szótagszám is számít, akkor mondjuk "Nem fegyvert akarnak átadni." (De nem ismerem a kontextust.)

10 El Vaquero 2016. december 23. 03:42

@hhgygy: valóban félreérthető volt az itt kitétel. Az volt a lényeg, hogy a giftnek ez a cikkbeli használati köre a képesség, tehetség. Ennél a konkrét fordításnál képességnek ferdíteném.

11 Untermensch4 2016. december 23. 08:17

@El Vaquero: Azért is jó lenne a "képesség" mert magyarul legalábbis lehet áthallása a "kép" miatt, mint "látásmód", végülis a főszereplő másént látja már az időt miután kapcsolatban volt velük.

"It's not a weapon. It"s a gift."

"Képesség. Nem feltétlenül harci."

12 Untermensch4 2016. december 23. 08:22

@Fejes László (nyest.hu): "Küldünk nekik egy kis ajándékot." A "megcímzett", feliratozott bombákra is mondták ezt már amit repülőről dobtak le emberek. Egy katonának azt mondani hogy "az idegenek ajándékot adnak", nem biztos hogy kizárólag a becsomagolt, masnival átkötött doboz képét idézi fel benne...

13 nadivereb 2016. december 23. 09:57

@Untermensch4: "Képesség. Nem feltétlenül harci."

Na ez viszont a másik irányba leng ki. Az eredeti mondat egyáltalán nem utal a "gift" egyik jelentésére se, és ha a magyar szöveg itt a "képesség" szót használná, azzal gyakorlatilag spoilerezne.

14 El Vaquero 2016. december 23. 16:24

@nadivereb: nem értünk egyet. Az eredeti mondat a filmbeli kontextusban egyértelműen képességre utal. Nyilván, aki nem látta a filmet (ahogy én sem még), annak spoiler.

15 nadivereb 2016. december 23. 17:09

@El Vaquero: nem így értettem a spoilert. Eredetiben a "gift" szó több jelentése miatt a néző itt még nem tudja, hogy nem tárgyról, hanem képességről van szó. Ha a magyar szöveg ezt a kétértelműséget elhagyja, akkor idő előtt lelövi a film egyik fő csavarját.

Úgyhogy valójában lényegtelen, hogy amúgy a beszélő 'képesség' jelentésben használja a szót, a fordításban ezt használni - szerintem - hiba volna.

16 Untermensch4 2016. december 24. 03:41

@nadivereb: Ha a kétértelműség elhagyása hiba (szerintem is az), akkor egy másfajta kétértelműségre lenne jó cserélni.

"Ez nem fegyver. Ez egy kép..." (főleg ha a filmben dramaturgiailag elfér hogy kissé tanácstalan hangsúllyal "félbehagyja" a mondatot, úgy értem, a hangsúly). A "kép" amiatt is fenntartja a zavart a nézőben mert ugye a főszereplőnek vannak álom/emlékképei. A "kép"-pel kapcsolatos kifejezésekkel eléggé sokat lehet bűvészkedni magyarul.

17 nadivereb 2016. december 24. 10:57

@Untermensch4: nagyon ragaszkodni látszol az eredeti szerkezethez. Nem muszáj megtartani az "Ez nem fegyver. Ez [valami]" szerkezetet, sőt.

Lejjebb már javasoltam az "Át akarnak adni valamit. De nem fegyvert." megoldást, nekem továbbra is ez tetszik.

18 Untermensch4 2016. december 24. 20:26

@nadivereb: Lehet hogy nem ragaszkodnék ha olvastam volna vagy láttam volna a filmet... :)

19 El Vaquero 2016. december 25. 17:45

@Untermensch4: nem annak a függvénye, hogy láttad-e. Sose jó túlzottan ragaszkodni a tükörfordításhoz, a szerkezetek megtartásához. Mondjuk még én sem láttam, a virágbolt polcán csak akkor lesz fent, ha már lement a mozikban.

20 Untermensch4 2016. december 25. 21:09

@El Vaquero: Hasonló "egymondatos" fordítás ami zavar (és lehet hogy a hiba az én készülékemben van, ez esetben segíthet rájönni hogy az "Érkezés" kapcsán hasonló-e a helyzet), "Az ördög ügyvédje" végén Al Pacino monológjában az I'm a humanist. The last humanist." ami "Humanista vagyok. Talán az utolsó." lett. Nem tudnék rá jobbat de úgy érzem kellene rá jobb mert nem ugyanaz a mögöttes tartalma, a mondatból kibontható gondolatsorok. Tükörfordítással is "ugyanilyen rossz" lenne.

21 lpttlm 2017. január 2. 13:54

Képesség mint ajándék:

"1.

Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok.

2.

Mert a ki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat.

3.

A ki pedig prófétál, embereknek beszél épülésre, intésre és vígasztalásra.

"

22 El Vaquero 2017. január 2. 16:56

@lpttlm: látom erről a gift=ajándék témát nehéz elengedni. Nem is értem, hogy miért elvárás, hogy egy szónak csak egy jelentése legyen, és mindenáron azt kelljen erőltetni.

 

@Untermensch4: a humanistot ebben a mondatban, ebben az értelemben emberbarátnak vagy jótét léleknek fordítanám. A magyar angolszótárakban csak a humanista jelentés van feltüntetve, de pl. a Merriam-Webster nagyszótára szerint: 2. a person who is devoted to human welfare : one who is marked by a strong interest in or concern for man : humanitarian.

23 El Vaquero 2017. április 10. 02:38

@Pesta: összegeznéd ezt a mélyebb kifejtést?

 

Megnéztem én is a filmet végre. Jobbra számítottam, de nem volt rossz. Vontatott volt és lassú, de erre fel voltam készülve a kritikák alapján.

A továbbiakban SPOILER-esen folytatom, aki nem látta még, ne olvassa tovább!!!

 

Szóval az a része nem volt rossz, hogy végre az idegenek nem leigázni jöttek minket, meg nem elrabolni és rajtunk kísérletezni, ahogy minden ufós filmben elsütik. Az is tetszett, hogy végre nem humanoidok a földönkívüliek. Viszont a megvalósítás kicsit olcsó volt, mutattak két farönköt, vagy polipot vagy micsodát, hallottunk néhány kopogást meg szarvasbőgést, meg volt 12 óriási kőtojás, ez egy kicsit túl volt egyszerűsítve meg túlsterilizálva.

Ezeket a köröket sem értem, átugrottak nyelvileg jó pár lépést. Ilyen széfolyó tintával voltak a gyűrűalakú jelek, honnan tudták, hogy az időben is változó alakulás közben melyik cirombát kell nézni rajta? Meg azt értem, hogy a nyelvtanulás átdrótozza az ember agyát, az idegen nyelv megváltoztatja a gondolkodását, de csak néhány napot kommunikáltak az idegenekkel, meg néhány jelet tanultak, erre mindjárt átmegy a főhősnő perfektbe? Kicsit körülményesnek éreztem ezt a 18 óránként felmennek, session van, aztán lépnek hercehurcát. Persze, próbáltak rá magyarázatot adni, hogy az idegenek légköre biztosan más, lehet kell nekik a nyomáskiegyenlítés, de akkor is úgy éreztem, hogy csak az időhúzást segítette. Lehetett volna a többi 11 leszállási helyről is pár jelenet, hogy az ottani szakemberek hogy kommunikálnak velük, mit fejtettek meg a jelekből.

A végén meg a családi érzelgőzésbe felesleges volt elvinni, hogy látta a gyereke jövőjét előre. Ez ilyen tipikus jenki szentimentalizmus volt, amit egyik filmből sem tudnak kihagyni szegény amerikaiak. Lehet már a regényben is ez van, de oda is felesleges volt betenni akkor.

A kengurús sztori jópofa volt, elsőre el is hittem, míg nem mondta be a nőci, hogy csak kitalálta.

24 El Vaquero 2017. április 10. 02:45

@nadivereb: most hogy láttam, azon a véleményen vagyok, hogy mindegy, hogy képességnek vagy adománynak fordítják, mert utána azonnal elhangzott az is, hogy mit ért alatta. Semmilyen csavar nincs lelőve a képességes fordítással sem. Azt nem tudom, hogy valóban ajándéknak fordították-e a magyar verzióban, mert ugyan 2 hangsávos (magyar-angol), 3 feliratsávos (magyar háttérfordításos, azaz nem az angolul elhangzó szövegek voltak magyarítva, normál magyar, és angol felirat) verzióban töltöttem, de angolul néztem, mikor meg ilyen helikopterzaj vagy igénytelen beszéd miatt elvesztettem a fonalat 2-3-szor egy félmondatnál, akkor meg az angol feliratot kapcsoltam be egy pár másodpercre.

25 Fejes László (nyest.hu) 2017. április 10. 12:25

@El Vaquero: „A kengurús sztori jópofa volt, elsőre el is hittem, míg nem mondta be a nőci, hogy csak kitalálta.”

www.nyest.hu/hirek/nyelvunk-megis-erosen...hat-gondolkodasunkra

www.nyest.hu/hirek/szotagok-es-szojelentesek

26 suburru 2017. július 14. 01:01

Nekem a film nagyon nagy csalódás volt azok után, ahogy beharangozták: végre tudományos alapú kommunikációs kísérlet, igazi nyelvészet stb-stb. ehhez képest az idegenek ábrázolása tényleg új volt, de a többi a szokásos ostoba hollywoodi klisé. Nyelvész az, aki sok egzotikus nyelvet beszél, és persze pillanatok alatt megtanul bmely másikat. A rossz katonák egy csoportja el akarja pusztítani a jó idegeneket. Kína is rossz, de azért van jó emberük is, aki segít, ha meggyőzi egy még jobb amerikai stb-stb.

A legszörnyűbb az volt, h miután a nyelvész elmondta a nagyon találó történetet a kengururól (ebből a szempontból lényegtelen, h igaz-e v sem), pont úgy kezdett el viselkedni az idegenekkel, akik viszont, lévén hollywoodi idegenek, tökéletesen megértették. Ha egyáltalán úgy látnak, ahogy mi, elvileg csak azt látnák, h a bennszülött krikszkrakszokat ró egy táblára, majd a 4 nyúlványa közül kettőt hozzáérint magához, miközben a kis nyúlványán mozog a testnyílása. Ez gyakorlatilag bmit jelenthet: lehet, h azt üzeni, h takarodjunk, lehet, h csak köszön, lehet, h a krikszkrakszokat magyarázza, de simán lehet, h a krikszkrakszok ÉS a nyúlványokkal való ütögetés együtt jelent vmit, mert ha más lenne a táblán, de ütögetne, az is mást jelentene, ha uaz lenne a táblán, de csak az egyik nyúlvánnyal ütögetne, annak is más értelme lenne stb-stb. Rendben, egy közönségnek szóló film nem adhatja vissza egy tudományág bonyolultságát sem, de azért ne feltételezzük, h csupa gondolkodni képtelen, enyhén értelmi fogyatékos kíváncsi egy ilyen filmre...

27 suburru 2017. július 14. 01:04

@suburru: Ja, a lényeg: a legelső találkozásról beszélek, amikor a nyelvész felírja, h HUMAN, majd mindkét kezét (v az egyiket, most elbizonytalanodtam, mert a táblát is tartania kellett vhogy...) a melléhez ütögetve mondja, h human. És az idegenek megértik. :))))

Információ
X