nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A Csíki székely krónika

Egyes vélemények szerint a székelyek a hunok leszármazottai, ám ezt bizonyító dokumentumok még nem kerültek elő. Vagy mégis? A Csíki székely krónikát egyesek bizonyítéknak tartják, mások szerint hamisítványról van szó. De ha hamisítvány, ki és miért hamisította? És mi szól amellett, hogy mégis eredeti?

Németh Nikolett, Et Al | 2012. március 30.
|  

1796. november 20-án Aranka György, a Régi Kézírások Társaságának főtitkára különös küldeményt kapott. A feladó egy Farkas Nepomuk János nevű pap volt, a küldemény pedig az állítólag 1533-ban keletkezett Csíki székely krónika másolata. Talán nem is kaphatta volna meg megfelelőbb ember ezt a csomagot, mint Aranka György, aki mély elkötelezettséggel kutatott fel és adott ki történelmi emlékeket, dokumentumokat,  továbbá másokat is hasonló kutatásokra ösztönzött.

A kézirat hitelességére vonatkozóan már Arankának is voltak kétségei, de a lelkesedése nagyobbnak bizonyult: lefordította a krónikát és igyekezett kiadatni. Azonban  a Nyelvmívelő Társaság, melynek Aranka szintén titkára volt, eredeti példány hiányában nem volt meggyőzve a krónika hitelességéről, így a kiadáshoz nem nyújtott támogatást. Végül a krónika 1818-ban jelent meg latinul, Székely Mihály A nemes székely nemzet constitutioi című könyve függelékeként, jegyzetek nélkül, rengeteg sajtóhibával. Megjelenése azonnal élénk érdeklődést váltott ki, megjelent magyar fordítása is Aranka tollából. Volt, aki szerint a krónika hiteles történeti forrása a székelyek eredetének, mások viszont ebben ugyanúgy, ahogy a nyelvművelők, kételkedtek. Mint mondták, már maga a krónika szövege is tele van ellentmondással.

Miről szól?

A krónika szerint a székelyek Attila birodalmának felbomlása után „Dacia havasos részében” telepedtek meg. A nép vezetésére tisztségeket hoztak létre. Arra nem találtunk magyarázatot, hogy ha  krónika latin szövegében és  magyar fordításában a tisztséget rabanbánnak hívják, akkor a szakirodalom miért rabonbánként emlegeti. A fő tisztviselő Árpád idejéig, azaz a magyarok bejöveteléig a rabonbán volt, akit a nép választott. Ő volt a főpap, a főbíró és a fővezér is egyben.  A főrabonbán székhelye Budvár volt (az nem derül ki, hogy ez hol volt), ahol nemzetgyűléseiket tartották a székelyek. Zandirhám rabonbán idejére esett az az esemény, amit ma honfoglalás néven emlegetünk:  ekkor jöttek be a hunok (!) Árpád vezetésével. A székelyek hat kőre metszett törvényét Árpád is átvette, a saját népére szabta, cserébe pedig a magyarok közül Upoletet ajánlotta rabonbánnak, majd a hunok továbbmentek Pannóniába. A krónika ezután beszámol a székelyek további történetéről 1530-ig, illetve a rabonbánok áldozópoharának viszontagságait is ecseteli.

A krónika tartalmát érő leggyakoribb kritika, hogy zavaros és homályos, a székelyek történetét pedig meglehetősen töredékesen adja elő.

Havas székely havas
Havas székely havas
(Forrás: Wikimedia Commons / Albertistvan / GNU-FDL 1.2)

Miért gyanús?

A krónika hitelességét nem csupán azért kérdőjelezték meg, mert  eredeti példánya soha nem került elő. Tartalma kusza, homályos, rossz latinsággal van megírva.

A Csíki székely krónika hitelességét Szádeczky Lajos történész vizsgálta meg 1905-ben. Szádeczky az MTA rendes tagja volt, kutatási területei közé tartozott a székelység története. Fő érvei a krónika hamisítvány volta mellett a következők voltak.

Saját keletkezéséről a krónika részletesen, de ellentmondásosan számol be: a krónika elején szerkesztőként András Mátyás, „csiki törvényes embert” szerepel, a krónika végén pedig már négy szerző van feltüntetve. Ezek között vannak „diáktalan emberek”, azaz latinul nem tudók, akik mégis latin és görög oklevelekből állítják össze a krónikát, és tanúskodnak a hitelessége mellett.

Szádeczky-Kardoss Lajos (1859–1935)
Szádeczky-Kardoss Lajos (1859–1935)
(Forrás: Wikimedia Commons)

Gyanús az is, hogy a rabonbán tisztségnév a Csíki székely krónikán kívül egyetlen egy forrásban sem bukkan fel. Márpedig ez igen furcsa, hiszen nahgyon jelentős tisztségről lehetett szó. A krónika állítása szerint Upolet rabonbán leszármazottai a csíkszentmihályi Sándorok, akiknek egyik sarja éppen az a Sándor Menyhárd (vagy Menyhért), akinek várában állítólag a krónikát szerkesztették. A krónika így ír erről:

Ezeket pedig összeírták 153 oklevélből és 3 hártyáról, kivonatos szerkezetben (in compendium redacta), nem annyira leírva, mint inkább kiírva, és a szerkesztést hitökkel igazolják, tekintetes és nemzetes Sándor Menyhárd várában, mely Alszeg falu határában Csíkszékben, Vacsárk és Csíkfalu között fekszik, az 1533-ik esztendőben.

(Aranka György fordítása)

Szádeczky szerint Vácsark sosem létezett, de nyilvánvalóan Vacsárcsi faluról van szó – ennek neve már a 16. századi iratokban így szerepel. Alszeg nevű falu nincs a környéken, csak Csíkszentmihálynak van egy Alszeg nevű része, de ez sosem volt önálló település – a neve is azt jelenti, hogy ’(a falu) alsó vég(e)’. Csíkfalu szintén nem létezik, csak Csíkszentmihálynak van Csigafalva nevű része, de a Csíki székely krónikán kívül ezt sehol nem nevezik Csíkfalvának.

Csíkszentmihály ma
Csíkszentmihály ma
(Forrás: Wikimedia Commons / Rachel Titiriga / CC BY 2.0)

Vacsárcsi falu határában Szádeczky Lajos, nem hogy nem találta meg Sándor Menyhért várát, de annak romjait sem. A megkérdezett környékbeliek sem hallottak semmit a várról, és Szádeczky abban is biztos, hogy ott a 16. században nem éltek Sándorok. A krónika állítólagos keletkezési helye tehát valószínűleg sosem létezett – sőt, Szádeczky Sándor Menyhért létezésére sem talált bizonyítékot.

De ha a krónika hamisítvány, vajon ki, mikor és miért hamisította? Legcélszerűbb, ha a gyanúsítottat a krónika felbukkanásakor, 1796-ban keressük. Így tett Szádeczky is, és így terelődött a gyanú Sándor Zsigmondra.

Sándor Zsigmond, a rosszfiú

A Sándor család 1694 óta perben állt az Apor családdal: ki akarták váltani az Aporoknak elzálogosított birtokaikat. A perben a Sándor családot Sándor Zsigmond képviselte. Az alperesek azonban sérelmezték, hogy nem elég egyértelmű Sándor Zsigmond rokonsága a pert még 1694-ben kezdeményező Sándorokkal. Ezért Sándor Zsigmond előállt egy családfával és a székely krónikával, amelyek adatai egymást erősítve bizonyították a bíróság előtt, hogy igen is joggal vesz részt a perben. Ráadásul Sándor Zsigmond  egyenes ági leszármazottja Upour Sándornak, aki a krónika szerint Árpád vezér által a székelyek rabonbánjának kinevezett Upolet első fia volt.

A krónika azonban nem csak egy ponton bizonyította Sándor Zsigmond „igazát”. 1810-ben a Sándor család két női tagja is benyújtotta igényét a földekre. Sándor Zsigmond azzal érvelt, hogy nők nem örökölhetnek a családban. Bizonyítékul a krónikából idézett: ebben az áll, hogy mivel sok székelynek nem volt fiúgyereke, be akarták vezettetni, hogy lány is örökölhessen, de végül ezt elvetették, és csak a fiúk örökölhettek. Szádeczky tanulmányában rámutat, hogy a krónika ezen a ponton bizony ellentmond a székely örökösödési jognak, ugyanis abban az egyetlen lány is örökölhetett. Feltételezhető, hogy a krónikába azért került  be ez a rész, mert a krónika összeállítójának ez érdekében állott – és ki más lehetne a gyanúsított, mint az, aki azonnal élt is a lehetőséggel?

Hunok. Illetve ahogy őket a 19. században képzelték.
Hunok. Illetve ahogy őket a 19. században képzelték.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ulpiano Checa)

A már említett családfa keletkezése is érdekes. Szádeczky szerint ez egy oklevelekből önkényesen összeállított hamisítvány. 1796-ban kelt, pont a per kérdéses évében, és aláírásával mint „újonnan felesküdött jegyző”, épp Sándor Zsigmond hitelesítette. A Sándorokat egészen Árpád koráig vezeti vissza, akárcsak a krónika. Valószínű, hogy a hamis családfa készült el előbb, és csak ezután a krónika. Céljuk pedig nem valódi történelemhamisítás volt, hanem az, hogy a Sándorok jogi követeléseit   alátámaszthassák.

Vihar kókuszdióhéjban

A Csíki székely krónika szerint a rabonbánok hivatalának jelképe egy kókuszdióból készült kehely volt. Ez állítólag egy szkíta bölcstől származott, és áldozáskor használták. A kehely valóban létezett, a Sándorok családi ereklyéje volt, de nem a székelyek áldozópoharaként emlegették. 1796-ban Sándor Zsigmond elkérte unokabátyjától, vissza azonban már nem adta. Újabb per indult. Sándor Zsigmondnál többször is jártak végrehajtók, végül már a földjeit foglalták le, mikor kiderült, hogy a kehely az édesanyjánál van, de ő sem szívesen adja vissza. Végül azonban kénytelenek voltak visszajuttatni a poharat.

Az állítólagos áldozópohár
Az állítólagos áldozópohár
(Forrás: Wikimedia Commons / Orbán Balázs: Székelyföld leírása (1868) )

A pohárra a következő feliratot vésték: Petrus Sandor 1412. Sándor Péter a krónika szerint Csík, Gyergyó, Kászon és a csángók fővezére volt. Aranka György, miután a székely krónika másolatát megkapta, elkezdte keresni a kelyhet, de hiába, mert azt éppen Sándor Zsigmond rejtegette. Felmerült persze a gyanú, hogy a feliratot Sándor Zsigmond vésette a pohárra, de már korábbról, a 18. század közepéről is van említés róla a Sándor család iratai között. A kérdés az, hogy származhat-e a kókuszdió pohár a 15. századból. Mivel a kókuszdiót az ötvösművészet Amerika felfedezése után, a 16. században kezdte csak el használni, a kehely kiképzése pedig későreneszánsz jegyeket visel, a válasz nem. Szádeczky szerint nem lehet korábbi a 17. század második felénél. Ha ez igaz, akkor az is valószínű, hogy a poharat, ami amúgy is a Sándorok birtokában volt, Zsigmond nevezte ki a rabonbánok áldozópoharának.

Mindezek ellenére sokan hittek az ereklye valódiságában. Jókai Mór Bálványosvár című regényében is említi „a hét vezér kókuszdió serlegét, amibe azok a szövetségkötésnél vérüket csorgatták”.

Hamisítvány, de nem annyira?

De Szádeczky Lajos érvei nem győztek meg mindenkit. A 20. és 21. század fordulóján ismét az érdeklődés középpontjába került. Szőcs István író egy rövidebb tanulmányban kérdőjelezte meg Szádeczky legfontosabb bizonyítékait. A Sándor Zsigmond-ügyben személyeskedéssel vádolja a történészt, mondván: önmagában abból, hogy a krónikát egy közismert csaló használta fel a maga igazának bizonyítására, még nem következik, hogy maga a krónika is hamisítvány. Szőcs felhívja a figyelmet arra, hogy a krónika szövegében a keletkezés helye néhol nem „várban” (in arce), hanem „épületben” (in aede) – így ha ez másolási hiba, akkor Szádeczky azon bizonyítéka is megdőlt, miszerint nem találta a megadott helyen Sándor Menyhért várát.

Szőcs szerint az, hogy a rabonbán tisztségnév egyedül a Csíki székely krónikában fordul elő, nem bizonyíték arra, hogy a krónika koholmány. Éppen ellenkezőleg: ez azt jelenti, hogy eredeti, hiszen a hírhedtebb fikciók már ismert elemeket használnak fel, hiszen így hihetőbbnek, megbízhatóbbnak tűnnek. Sok a különös, eddig megmagyarázatlan része a krónikának. Úgy véli, hogy Sándor Zsigmond (vagy valaki más) egy valódi krónikát alakított át saját céljainak megfelelően.

Hun üst. Kókuszdiót nyomokban sem tartalmaz.
Hun üst. Kókuszdiót nyomokban sem tartalmaz.
(Forrás: Wikimedia Commons / Klösz György / CC BY-SA 3.0)

Szőcs sajnálkozik afelett is, hogy a krónika ügyében nincs több vita, pedig újabb adatok birtokában vissza lehetne rájuk térni. Javasolja, hogy meg kéne vizsgálni a krónika történeti és nyelvi adatait: elemezni kéne, hogy a latin szövegbe beékelt magyar szavak milyen korokra és nyelvjárásokra jellemzőek. Kérdés azonban, hogy ezeket a kérdésfelvetéseket tényleg a valódi tudományos érdeklődés motiválja-e, vagy inkább az a hit, hogy egy szép mese még valósággá válhat.

Felhasznált irodalom

Bencsik Gábor (szerk.):

Szádeczky Lajos: A Csíki Székely Krónika

Szádeczky Lajos: Még egyszer a csíki székely krónikáról

Szőcs István: A Csíki Székely Krónika. In: Csíki Székely Krónika. Budapest, 2000.

Szőcs István: Újból a Csíki Székely Krónikáról. In: Csíki Székely Krónika. Budapest, 2000.

A Csíki Székely Krónika magyar nyelvű szövege a Wikiforráson

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 doncsecz 2012. március 30. 12:34

Szőcs István annyira ne legyen elbizakodott, mert ha létezett is a krónika, akkor sem lehet történelmi hitelessége, Anonymus és egy sor európai krónikás művei is olyasmiket állítanak, amelyek saját koruknak a múltba való átvetítése, illetve ők is kitaláltak bibliai, vagy más úton módon szerzett történetek nyomán eredet-magyarázatokat. Az effajta hamisítás nem egyedi, láttam már nyugati dokumentum filmekben, hogy 17. századi angol birtokpereknél előálltak ilyesmikkel, az okirathamisítás akkor is divat volt. Nem is beszélve arról, hogy a nemesi családok megfestették a maguk családfáját, amelyeken át Noéig, Julius Caesarig vezették vissza magukat és abban az együgyű közember természetesen nem próbált kételkedni, hisz ő még kevesebbet tudott mint az a nemesúr. Akkoriban Kőrösi Csoma Sándor is szentül meg volt győződve, hogy a finnugorizmus is koholmány és magyarellenesség, semmi kétség afelől, hogy a magyarok és székelyek Attila utódai. Napjainkban megint felélesztik a témát, ahogy Varga Csaba az összefüggéstelen elméleteivel traktálja az embereket, tudván, hogy a kevésbé járatos, nem annyira tanult civil érát könnyen át lehet verni.

Az Agenda Vandalica, melyet Alsólendván nyomtattak a 16. század vége felé, volt a tótsági evangélikusok szertartáskönyve, egyetlen példány nem maradt fenn belőle, csak feltételezik milyen lehetett. Az Agenda latinul íródott, Bakos Mihály ugyanilyen címmel kéziratban hagyott egy Agenda vandalicát ami már vendül íródott és szintén az evangélikus szertartásrendet tartalmazza, azt azonban senki nem merte eddig állítani, hogy a Bakos-féle Agenda azonos a Janž Mandelc által Lendván nyomtatott könyvvel, sőt még a merészebbek is óvatosak olyan megjegyzést tenni, hogy lehetett-e benne korai vend szöveg. A neve mutatja az akkori felfogást: a vendek Geiserich népének leszármazottai (de Küzmics Istvántól az is kiderül, hogy a örökös tartományokban élő szlovénekről is ezt tartották!), de a könyv esetleg le is vezethette akár valamilyen úton módon a vendek származását, amit szintén nem állíthatunk. Viszont erről is képesek egyesek tőkét kovácsolni és "vandálkodni" a vendek származásáról.

Egy Csorba Csaba által szerkesztett könyv kizárja, hogy a székelyek elmagyarosodás révén lettek a magyar nemzet részei, ezt nem lehet a nyelvjárásukban kimutatni, mert máskülönben nyoma lenne a nyelvükben, így egy eredetileg is magyar népcsoportról van szó.

2 JLK 2012. március 30. 17:05

Nem ertem mi koze van Amerika felfedezesenek a kokuszdiohoz. Kokuszdio volt a kozelkeleten es Afrikaban is.

3 scasc 2012. március 30. 17:45

@doncsecz: @doncsecz: "Egy Csorba Csaba által szerkesztett könyv kizárja, hogy a székelyek elmagyarosodás révén lettek a magyar nemzet részei, ezt nem lehet a nyelvjárásukban kimutatni, mert máskülönben nyoma lenne a nyelvükben, így egy eredetileg is magyar népcsoportról van szó."

Azért ezzel én óvatosan bánnék. Ha kellően korán történt a csatlakozás, akkor feltehető, hogy nem maradt (elég) nyoma. Azért egy átlagos, manapság a kunságból származó embernél sem találsz nyelvi nyomát. Legfeljebb az állattartó szakszókincsben. Pedig a kunok sokkal később asszimilálódtak nyelvileg, mint amit a székelyekről felteszünk.

Aztán az első nyelvi adatok még későbbről valók, és első sorban a helynévadást illetik (pl. a patrocíniumos helynévadás (Szentmiklós, stb.)). Ez a helynévadás azonban korántsem feltétlenül spontán, hanem nevezhető korabeli "hivatalos" helynévadásnak is.

S nem utolsó sorban, igen is vannak nyelvi eltérések. Így pl. az _iker_ szavunk — ikertestvér jelentésben — nem volt közmagyar. A 17. vagy 18. században emelték be, a székelyből, a magyar köznyelvbe. (A magyarban azelőtt csak összetételi tagként élt).

Summa summárum, valóban nincs elegendő bizonyíték arra, hogy csatlakozott (pontosabban: hogy aránylag későn csatlakozott) nép lett volna a székely. Azonban ezek alapján még korántsem zárható ki, hogy ne azok lettek volna. Aki végleg így ítél, logikai hibát vét.

4 scasc 2012. március 30. 17:46
5 doncsecz 2012. március 30. 18:12

@scasc: De vajon a kunsági nyelvjárásról mennyit tudunk tulajdonképpen? A Kunság rengeteget pusztult a török támadásoktól, egy sík alföldi területként. A székelyek az erdélyi havasok között nem így jártak, szerintem az ottani nyelvjárás másként alakult mint a kunsági. Ha másként lenne úgy a kunsági nyelvjárásban erősebb török szubsztrátumokat lehetne kimutatni. Mert példának okért az észak-afrikai arab nyelvváltozatokban több berber eredetű elem van, amely elarabosodott berberekre utal.

Csorba elsősorban talán azt akarta cáfolni, hogy a székelyek netán letelepített bolgár, vagy besenyő határőrzők lennének. A hunokkal való azonosságot meg sem említi, de ahogy elnézem a Magyarország Képes Története könyvet, amelynek összeállításában ő is részt vett, nem hiszem, hogy ezt az oldalt képviselné.

6 bloggerman77 2012. március 30. 18:19

@scasc:

Csak éppen a székely nyelvjárásokban megvannak "kicsiben" a Kárpát-medence magyar nyelvjárásai, ezért azt feltételezik, hogy a "székely" egy külön katonai rendű, de magyar nyelvű csoport volt, akiket a szászok betelepítése után a Kárpát-medence különböző részeiről "vonták össze" előbb a Királyhágó mellékére, majd onnét a mai lakóhelyükre.

Székelyek éltek a középkorban pl. Sasvárott (Moson vm.), vagy éppen az Őrségben is.

7 bloggerman77 2012. március 30. 18:25

@doncsecz:

A magyarságba olvadt keleti népek néha valóban nyomnélkül váltottak nyelvet a megkeresztelésük után - erre jó példa a jászok esete, de pl. a kunok az erőszakos dominikánus térítés miatt ellenálltak a társadalomba illeszkedésnek, és a reformáció és a török hódítás gyorsította fel az asszimilációt, ámde a kun nyelv a 16. században nem lehetett már túl elterjedt, hiszen a törökök észlelték volna, ha a kunok hasonló nyelvet beszélnek, mint ők, és a reformáció a kunoknál a Kun Miatyánkkal kimerült, semmi más liturgikus szöveget nem fordítottak le kun nyelvre.

8 scasc 2012. március 30. 19:01

@doncsecz: A kunságból, mint mondtam, jól ismertek kimondottan kun eredetű szavak. Így pl. az árkány. — hangtanilag is egyértelműen kipcsák eredetű szó (a kun egy kipcsák-török nyelv volt), és csak a kunságban mutatható ki, ráadásul foglalkozásbeli szakszóként könnyen ellenáll az egyéb nyelvi asszimilációnak.

Azért (miután teljesen jogosan rámutatsz arra, hogy a kunságban mások voltak a körülmények, mint a gyergyói havasokban), vicces, hogy a teljesen összehasonlíthatatlan berber-arab példával jössz.

Egyébként az nyelvi adatok szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a székelyföldi letelepítésük során már magyarul beszéltek a székelyek. Hogy előtte milyen szocioföldrajzi körülmények között zajolhatott a potenciális nyelvi asszimiláció, azt pedig igen nehéz lenne megítélni.

9 doncsecz 2012. március 30. 19:10

@bloggerman77: Az őrségi székelyekkel kapcsolatban tudok egy olyan rendkívüli valószínűtlenséget mondani, amely már tényleg nem állhatja meg a helyét. Van (vagy volt) egy történész ha jól tudom Balás Gábor, kiadott egy könyvet A székelység nyomában c. A könyvből a Kráter Műhely vett egy idézetet, s erős a gyanúm szlovén ellenes indíttatásból. Balás szerint a vendvidéki Újbalázsfalva község ősi székely község lehet, ahol persze szlovénok élnek és éltek mindig is. Ezt Balás és a Kráter csak abból vezeti le mindössze, hogy a település neve a Balázs nevet hordozza, ami székely lófőre utal. Egyikük sem ismeri a település valódi történetét, hogy mindössze csak 1552-ben van róla írásos említés és mint Bergelen néven. A hivatalos adatokban több mint háromszáz évig Börgölin néven szerepelt, de előfordult az Otokovecz is, szlovén neve Otkovci. A Balázsfalva magyarosított név csak a település eredeti nevének hangulati jelentése.

Vannak akik úgy tűnik még jobban elvetik a sulykot, ha a székelység eredetéről van szó. A Kráter többszöri kérésre nem volt hajlandó az adatokat módosítani, hivatkozva, hogy csak magánszemélyek állítják ezt, holott hiteles korabeli dokumentumok mondják ennek ellenkezőjét. Kereshetnék az erdélyi települések nevei között olyasmit, ami formailag hasonló lehet egy vend szóra, aztán erdélyi vendekről is beszélhetek.

10 bloggerman77 2012. március 30. 19:56

@doncsecz:

A székelyekről írt Wiki oldalon is eszméletlen baromságok vannak: pl. a moldvai Saac nevű terület középkori székely betelepítettségét azzal "bizonyítja", hogy jól érzékelhetően szláv neveket magyarnak vesz, de a non plus ultra a Palanca településnév magyar rokonítása - csak éppen a "palánk(a)" szó az oszmán uralom alatt került a magyar nyelvbe az gyorsan összefércelt föld-fa erődítmények neveként.

11 istentudja 2014. október 13. 10:36

Szentmihály

Sándor-kúria

A 16. század második felében a Sándor-család több tagja fontos szerepet töltött be,

68

így

bizonyosnak vehető, hogy a faluban udvarházuk is állt. A faluban két Sándor

-kúria helye ismert. Ezek egyike a patak bal, déli oldalán található, a másik Biális, vagy Minier-kúria néven a patak túloldalán mintegy 180 méterre észak-

északkeletre található, ma posta működik benne. Első látásra egyikük sem tűnik középkori épü

letnek. Az utóbbinak látható középkori részlete nincs, a

körülötte húzott két kutatóárokban későközépkori leletek nem kerültek elő, ezért valószínűnek tűnik, hogy itt nem is állt a középkorban udvarház. Mindkét épületet említi Szádeczky Lajos aki a faluban a Csíki Székely Krónika után nyomozott. Az első a fent említett Biális/Minier

-féle épület, a másodi

król így írt: „Két Sándor

-curia van ott, egyik egy nagy udvarral, elhanyagolt állapotban

lévő lakóház.”

69

Erről az épületről Vámszer Géza 1930 körül még alaprajzot és nézeti épet is

készített, de a rajz felirata szerint az épületet 1946-ban lebontották. Az alaprajzot 1959-ben rajzolta át.

70

www.academia.edu/7383839/KOZEPKORI_UDVAR..._Kutatasi_helyzetkep

12 istentudja 2014. október 13. 10:45
13 istentudja 2014. október 13. 10:50

A Csíki székely krónika nem hamisítvány – ezzel a meghökkentő bejelentéssel kezdte egyórás vetített képes előadását Sántha Attila lapszerkesztő, költő és író (felvételünk) a Kézdiszéki és Kézdivásárhelyi Székely Tanács (KSZT) által szerda délután szervezett rendezvényen a Vigadóban. Az est házigazdája Péter János, a KSZT alelnöke volt. A irodalmár érvekkel próbálta megdönteni a történészek állítását, miszerint a székelyek történetét Attila király halálától, a 400-as évektől az 1500-as évekig dokumentáló írás, a Csíki székely krónika hamisítvány.

www.3szek.ro/load/cikk/59766/santha_atti...siki_szekely_kronika

14 istván1 2018. február 28. 11:56

@doncsecz: Kedves Doncsecz! Javasolom a következő tanulmány elolvasását. Ki fog derülni belőle, hogy a szlovéniai (tegyük hozzá: szlavóniai, horvátországi) székely-avar jelenlét távolról sem képtelenség:

julianusbaratai.blog.hu/2018/02/11/benko...eti_kutatas_tukreben

15 istván1 2018. február 28. 12:27

Kedves Németh Nikolett!

A cikkét ezekkel a mondatokkal indítja:

"Egyes vélemények szerint a székelyek a hunok leszármazottai, ám ezt bizonyító dokumentumok még nem kerültek elő."

A legrégebbi rendelkezésre álló krónikák azonban (Anonymus, Kézai) tartalmaznak erre vonatkozó megállapításokat (Attila király népe, Attila fiának, Csaba királyfinak a hátrahagyott része). Ezek 2012-ben már előkerültek, sőt, már a XIX. században rendelkezésre álltak.

Persze az egy módszer, hogy ami nem illeszkedik a koncepciónkba, annak a létét egyszerűen tagadjuk. Nézetem szerint azonban ez a módszer tisztességtelen.

16 istván1 2018. február 28. 12:39

„… a [Sándor]család leszármazását… Bocskor Sámuel csiki assessor 1723. jan. 5-én hitelesített[e]. Ez a leszármazás kétségtelenül egyez a csiki székely krónikával, tehát csakis annak alapján készülhetett. Az egyező részletekre … az írat alatti jegyzetekben rámutattam. Dr. Szádeczky Lajos a csiki székely krónikáról írt munkájában arra az eredményre jut, hogy azt 1796 nyarán Sándor Zsigmond koholta. Állításait ezen egyetlen írat véglegesen megczáfolja, mert látjuk, hogy a krónika már 1724-ben, sőt még előbb is megvolt, viszont Sándor Zsigmond ezen időpont után csak 52 évvel jön a világra, mert hiteles anyakönyvi bejegyzés tanúsága szerint Sárpatakon, 1776. nov, 10-én született.

Nem lehet vita tárgya, hogy a mi készen volt 1724-ben, azt mi szükség sem volt koholni 1796-ban…”

Sándor Imre

18 mederi 2018. február 28. 15:06

@istván1: 15

A cikk idézett mondatával kapcsolatban..

Úgy vélem, nem csak bizonyító erejű dokumentumok, hanem tárgyi bizonyítékok is alátámaszthatnak, vagy megcáfolhatnak egy állítást.

Az un. hun üstök ásatások során előkerült példányai a Kárpát medencében fordulnak elő utoljára. Az "útjuk" Kínától É-Ny-ra indult.

Tehát tárgyi bizonyíték van arra, hogy a ("nyugati") hunok meddig jutottak el.

Az írásos bizonyítékok a hunok egy részének nyugatra távozásáról kínai írásokban nyomon követhetők, érkezésükről azonban "csak" fennmaradt (?) krónikák szólnak..

Összességében valahová meg kellett érkezniük a nyugati hunoknak, és meg is érkeztek, hiszen tárgyi bizonyítékok támasztják alá (hun üstök).

Ha bíró lennék, én a krónikák ide vonatkozó tartalmát tárgyi bizonyítékokra hivatkozva elfogadnám.

19 MolnarErik 2018. február 28. 17:04

@nemel: "összes felmenője"

És ezt egy genetikusnak volt képe mondani? Hát neki aztán van bőr a képén.

22 menasagh 2018. február 28. 20:35

A lényeget senki sem érinti...vagyis most akkor a székelyek tulajdonképpen kicsodák ?

23 MolnarErik 2018. március 1. 09:21

@menasagh: Most? Magyarok.

24 menasagh 2018. március 1. 16:22

@MolnarErik: ...csak úgy semmi magyarázat nélkül ?....mert ez úgy hangzik mintha nem lettek volna azok...

25 mederi 2018. március 2. 12:34

@menasagh: 24

A vérszerződésre gondolva, ami a törzsek között ha létre jött, nem csak rokonságot, de testvérséget hozott létre, a kérdés ezért szerintem irreleváns..

A magyar (megyer) valószínűleg a törzsek között "vezér" szerepet töltött be, ezért a magyarok adták a "vezérlő fejedelmet" is.

A nyelvek, feltehetően ahogy a vallások (hiedelem rendszerek) is, a vezér népének nyelvét és hitét igyekezett "követni" és egységesülni..

Mivel a székelyek és a magyarok is (mint sok keleti gondolom vérszerződött "rokon nép") Attilának a hunnak (aki médnek vallotta magát, ami szintén a hunhoz hasonlóan vér szerint nem egységes "nép" volt, hanem gondolom a régi szokások szerinti vérszerződések útján vált eggyé) hűséget esküdött, nyilván mind hun utódnépnek vallja magát a mai napig!!

A székelyek (ahogy más hun keleti nép) szerintem a fenti gondolatsor után, mind testvér népek, ami nem genetikai eredetű, de számura több is annál...

Információ
X