-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Azt hittük, hogy csak az emberre jellemző, hogy a kontextustól független jelzéseket tud használni. Most kiderült, hogy a bonobóknál is előfordul ilyen.
Az emberéhez hasonló nyelv kialakulásának egyik feltétele az, hogy az élőlény képes legyen a körülményektől és az érzelmi állapotától függetlenül is valamilyen (legtöbbször hangzó) jel kibocsátására. Azaz, hogy a hangadás (jeladás) ne automatikus válasz legyen, hanem független a belső és a külső környezettől. A kisbabák születésük után már igen korán, már három-négy hónapos korukban képesek erre az úgynevezett funkcionális flexibilitásra. Kutatók azonban azt találták nemrégiben, hogy az emberiség nincs egyedül ezzel a képességgel: a bonobók szintén képesek erre – számolt be a felfedezésről az IflScience.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutatók azt találták, hogy a bonobók nagyon sok olyan hangjelet használnak, amelyek kontextushoz, illetve érzelmi állapothoz kötöttek – például ha megtámadják őket, vagy ha figyelmeztetni akarják a többieket a közelgő veszélyre. Találtak azonban egy olyan hangjelzést is, amely nagyon sokféle helyzetben előfordult, és független volt az állat aktuális érzelmi állapotától. Ez a fajta jelzés nagyon hasonló ahhoz, amit az embergyerekeknél láthatunk.
A kutatók ezt, a kontextusfüggetlennek tűnő jelzést vizsgálták meg különböző helyzetekben, és azt találták, hogy a hang formai tulajdonsága a különböző helyzetekben nem változnak. Maga a jelzés azonban változatlan formában megjelent mind a pozitív érzelmeket kiváltó helyzetekben (pl. etetés), mind pedig a negatív érzelmeket kiváltóakban (pl. agresszió). Ennek a jelzésnek az értelmezése tehát teljes mértékben kontextusfüggetlen, valamilyen más inger áll a hátterében – mondják a kutatók. Hogy mi lehet ez az inger, ennek kiderítése áll majd a kutatás következő szakaszának fókuszában.
„Két ötletünk van. Az egyik hogy ennek a hangjelzésnek az értelmezése úgy történik, hogy az állatok kombinálják az információt a kontextuális információkkal – például ha látják a fákat mozogni, és hallják ezt a jelzést, akkor az utazásra gondolnak” – magyarázza a feltevéseket Dr. Zanna Clay, a kutatás vezetője. „A másik szerint a bonobók a hangjelzéseket kombinálva hoznak létre bizonyos, bonyolultabb jelentéseket. Ezt egyébként részben már korábban is tudtuk.”
Forrás