nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pirahã
A boldogság nyelvtana

A nyelv nem velünk született képesség, hanem olyan kulturális eszköz, amelynek segítségével alkalmazkodunk a környezetünkhöz – állítja Daniel Everett nyelvész legújabb könyvévben. De sikerült-e valóban megcáfolnia Chomskyt?

nyest.hu | 2012. április 25.
|  

Már a nyesten is olvashattuk, hogy mindig óvatosnak kell lennünk abban az esetben, amikor valakik bejelentik, hogy  „megcáfolták az univerzális nyelvtan létét”. Tehát itt az ideje, hogy valóban óvatosak legyünk, ugyanis Daniel Everett nyelvész, antropológus Language: The Cultural Tool (Nyelv: a kulturális eszköz) című új könyvében valóban valami hasonlót pedzeget. A könyvről szóló ismertetések mind azt állítják, hogy Everett cáfolja Noam Chomskynak a nyelv velünk született, univerzális voltával kapcsolatos elméletét. De valóban sikerült-e megcáfolnia Chomskyt? És milyen érvekkel támasztható alá Everett saját elmélete?

Mielőtt belefognánk a könyvújdonság állításainak bemutatásába, gyorsan át kell tekintenünk, hogy miről is van szó. A nyelvészek (és más tudósok között is) sokáig elfogadott elméletnek számított a modern nyelvészetben Noam Chomsky nevéhez köthető innátista felfogás. Chomsky szerint a nyelv velünk születik, „bele van drótozva” az agyunkba. Sőt, ennél még messzebb megy: egyenesen azt feltételezi, hogy van egy nyelvi szervünk, amely biztosítja számunkra a nyelvelsajátítás képességét. Érvei között az szerepel, hogy a nyelvet tanuló gyerek nem kap elég ingert ahhoz, hogy pusztán utánzásos tanulással elsajátítsa a nyelv komplex rendszerét. Tehát muszáj, hogy legyen valami a fejében. Ezt a valamit nevezi Chomsky univerzális nyelvtannak (UG), amely a nyelvtudásunk alapja, a szabályokat tartalmazza. A nyelvi ingerek pedig „csupán” arra szolgálnak, hogy ezeknek a szabályoknak a paramétereit beállítsuk, finomhangoljuk az univerzális nyelvtanunkat a saját nyelvünk szerint. Feltevéséből az is következik, hogy minden nyelvek van valamilyen közös alapja, az UG, azaz a nyelvek nem különbözhetnek bárhogyan egymástól.

Az Amazonas-delta
Az Amazonas-delta
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA)

Chomsky a fentieket nem tréfának szánta. Ezt az is alátámasztja, hogy sokan vették (sőt veszik ma is) evidenciának a feltevését. Steven Pinker sikerkönyve, A nyelvi ösztön ugyanezt az ötletet tette népszerűvé és közkinccsé. Holott a helyzet korántsem egyértelmű. Van ugyanis egy másik, az előbbivel ellentétes felfogás, amely szerint a nyelv nem velünk született képesség, hanem tanult viselkedésforma, kulturális termék. Ebből a feltevésből pedig az következik, hogy a nyelvek kultúránként igen változatosak lehetnek. Ennek az elképzelésnek a híve Daniel Everett is, aki a pirahã törzset tanulmányozva arra jutott, hogy ennek a törzsnek a nyelve bizonyíték az univerzális nyelvtan létezése ellen. A pirahã nyelv ugyanis semmilyen más ismert élő nyelvre nem hasonlít – mondja Everett.

pirahãk az Amazonas völgyében élnek, halászó-vadászó életmódot folytatnak. A pirahã nyelvnek összesen körülbelül 750 beszélője van, és állítólag annyira különleges, hogy legendák keringenek róla. A pirahã nyelv ugyanis az egyetlen ismert olyan nyelv, amelynek nincsen számrendszere, a színeket nem tudják megnevezni, csupán körülírni, nincs szavuk a bal és a jobb irány megnevezésére. De nemcsak a szókincs szempontjából különleges ez a nyelv: a pirahãnak nincs a távolabbi múltat vagy jövőt kifejező igeideje, nincs alárendelés, nincs mondattani beágyazás.

Daniel Everett könyve
Daniel Everett könyve

Más, számunkra szokatlanabb vagy különlegesebb tulajdonságai is vannak ennek a nyelvnek. Például – az igealakoknál maradva – azt kifejezi az igealak, hogy honnan származik az információ, amit közlünk: szóbeszédből, saját tapasztalatból vagy valamiből levont következtetésből. Ezen kívül négyféle módon („modalitásban”) tudjuk közölni pirahãul azt, amit mondani akarunk: mondva (énekelve), fütyülve, hümmögve és kiabálva. Ezekben a különböző beszédmódokban a mondatok ritmusa és dallama teszi azonosíthatóvá az üzenetet. (A The Guardian oldalán meghallgatható interjúban Everett hoz példát is arra, hogyan hangzanak ezek a változatok.)

És ha ettől még nem rökönyödtünk volna meg, érdemes számításba venni azt is, hogy a pirahã nyelv „szokatlanul kevés” fonémát használ: a férfiak nyelve mindössze három magánhangzót és nyolc mássalhangzót, a nőké pedig három magánhangzót és hét mássalhangzót tartalmaz. Ebből az is következik, hogy a női és férfi nyelv eltér egymástól – a rendszer szintjén is.

Mindezek a tulajdonságok pedig azt jelentik, hogy a pirahã nyelv kivételt képez minden szempontból, azaz létével cáfolja az UG létezését, és az innátisták feltevését. Ezért Daniel Everett új könyvében másra alapozza a nyelvvel kapcsolatos elméletét. Szerinte a nyelv nem egy velünk született eszköz, nem az evolúció misztikus mellékterméke, nem egy véletlen génmutáció eredménye, hanem a beszélőközösség által létrehozott eszköz, a kogníció, a kultúra és a kommunikáció terméke. A nyelv az ideális, ember által fejlesztett eszköz a kommunikációra. De miért csak az emberre jellemző?

A középső Amazonas vidéke
A középső Amazonas vidéke
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA)

Everett szerint azért, mert az emberi faj az, amelynek a legfejlettebb a szociális érzéke, amelynek a legnagyobb szüksége van arra, hogy jól szervezett közösségben éljen. A jól szervezett közösség legjobb kommunikációs és problémamegoldásra alkalmas eszköze pedig a nyelv.

Ezért az egyes nyelvek tulajdonságait igen erőteljesen befolyásolja az a kultúra, az a közösség, amelyik használja. Na de akkor milyenek a pirahãk, hogy ilyen a nyelvük?

Everett és más antropológusok megfigyelései szerint a pirahãk boldogok, elégedettek. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének kétségeik, mindennapi bosszúságaik, félelmeik vagy akár indulataik. De a kutatók azt figyelték meg, hogy a közösség tagjai állandóan nevetnek és mosolyognak – jóval többet, mint a nyugati kultúrában élő emberek. Az azonban, hogy hogyan függ össze a boldogság a pirahã nyelv rendszerével, homályban marad.

Ahogyan az is, hogy mennyivel több Everett állítása egy puszta elméleti feltevésnél. Az, hogy Chomsky innátista elméletének mára befellegzett, nem Everettnek a nyelvet mint kulturális eszközt elképzelő elméletén múlott, hanem azon, hogy időközben az emberi genom feltérképezésével kiderült, nincs nyelvi gén. Everett állítása azonban továbbra is bizonyításra, és magyarázatra szorulna.

Forrás

Daniel Everett: 'There is no such thing as universal grammar'

Language: The Cultural Tool by Daniel Everett – review

Science Weekly podcast: Daniel Everett on language

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 scasc 2012. április 25. 20:22

typo: "Curtural"

2 scasc 2012. április 25. 20:24

"[Chomsky] Érvei között az szerepel, hogy a nyelvet tanuló gyerek nem kap elég ingert ahhoz, hogy pusztán utánzásos tanulással elsajátítsa a nyelv komplex rendszerét."

Én ezt már régen is úgy véltem, hogy ez csúfolja az "érv" szót... Mi az, hogy nem kap elég ingert? És ezt honnan veszi, mivel bizonyítja... Na, ja, sagte mein Wiener Freund...

3 Roland2 2012. április 25. 20:55

"Az azonban, hogy hogyan függ össze a boldogság a pirahã nyelv rendszerével, homályban marad." Mert talán ez kultúrális jelenség lehet:pl. egyes afrikai népeknél a vendég és az idegenek előtt nem illik rossz dolgokról beszélni,vagy pl Thaiföldön ( mely országot a "mosolyok országának' is nevezik ) is több típusú mosolyt különböztetnek meg pl. van amelyikkel a szomorúságot leplezik,és van,amelyiket akkor használják,mikor zavarba jönnek vagy meglepődnek.Lehetséges,h. a pirahãk is csak illemből mosolyognak az idegen kutatók előtt .

Egyébként egyes ausztrál őslakos és afrikai nyelvekben sincsenek számnevek,vagy van ,amelyikben csak 2-ig vagy 3-ig vannak számnevek,és az annál nagyobb fogalomra a 'sok',vagy 'összes' jelzőt használják.

4 don B 2012. április 25. 21:04

Ajvé. Nincs szuflám újra utánatúrni (bocs), de emlékeim szerint nem túl nagy munkával rakásra lehet előbányászni olyan publikációkat, amik meglehetősen meggyőzően beszántják Everettet, onnan kezdve, hogy nem ismeri kellően a piraha nyelvet...

Ez meg, „hogy időközben az emberi genom feltérképezésével kiderült, nincs nyelvi gén”, nekem nagyon új. Be volna azonosítva az emberi genom összes szekvenciája, funkcionális azonossági szinten? Tényleg? És ha valamihez momentán nem rendelhető gén, az nem lehet örökletes? Tényleg?

5 Molnár Cecília 2012. április 25. 21:34

@don B: Az általam felhasznált forrásokban az volt, hogy Everett az egyetlen olyan nyelvész, aki ott élt velük összesen 8 évet. A kritikában még el is poénkodtak azon, hogy mivel nem lehet ellenőrizni, amit mond, ugyanis ő az egyetlen, aki ismeri a nyelvet, lehet, hogy csak átverték a pirahak.

A nyelvi gén nem létezése csak azokat cáfolja, akik azt állították, van speciálisan ilyesmi. Elnézést, ha rosszul fogalmaztam.

6 istentudja 2012. április 25. 21:35

Roland2,egyetértek önnel.Nem is kell Afrikáig menni példáért,elég ha elmegyünk néhány magyar faluba.Minél "primitívebb" a falu társadalma,annál mosolygósabbak az emberek.Szerintem is inkább a társadalmi fejlettséggel,berendezkedéssel függ össze,mint a nyelvvel.Az állítólagos boldogsággal is hasonló lehet a helyzet.Viszonylag új tudományos röffenés,hogy azok akik rendszeresen néznek híradót boldogtalanabbak,mint azok akik nem követik a világ eseményeit.Nem lep meg.

don B,a génekkel valóban az a helyzet,hogy távolról sincs beazonosítva minden,de egyébként is kb.egy-két évvel ezelött jöttek rá,hogy szerzett tulajdonságok is öröklödhetnek.Ezt hívják epigenetikának.Ha netán élö példa kell,itt vagyok én.Apám háborúban szerzett sebesülésének a nyomát egy az egyben örököltem.

7 don B 2012. április 26. 09:56

@Molnár Cecília: Hja az könnyen lehet, hogy az Everett pirahatudása nem ellenőrzhető maradt úgy a fejemben, hogy valami baj van vele... :)

Viszont a „nyelvi gén nem létezése csak azokat cáfolja, akik...”-kal az a baj, hogy miután az emberi genom a gének szintjén nincs maradéktalanul feltérképezve, nem lehet kijelenteni, hogy ilyen vagy olyan gén nincs.

8 Molnár Cecília 2012. április 26. 10:18

@don B: OK.

9 Sigmoid 2012. április 26. 11:20

"az emberi genom feltérképezésével kiderült, nincs nyelvi gén"

öööö... Ekkora pongyolaságot, vazz!

Hát szép is lenne ha egy nyelvi gén volna azt' kész, lol! Erről az jut eszembe, amikor a szovjet tudósok a lélek létezését az agy felboncolásával cáfolták.

Szétszedtek egy egész agyat, és SEHOL SE VOLT BENNE LÉLEK!

Ráadásul ne mondjad már hogy 100%-ig értjük az emberi genomot! Mert ha igen, akkor azonnal neki is állhatunk az új, 10000 évig élő, szárnyas, minden betegségre immunis, szuperintelligens, békés és szelíd, a harci ösztöntől megszabadított új emberi faj kifejlesztésének.

10 Fejes László (nyest.hu) 2012. április 26. 12:41

@Sigmoid: „Hát szép is lenne ha egy nyelvi gén volna azt' kész, lol! ” Alapvetően semmi nem zárja ki, hogy találnak egy gént, amely csak az emberben van meg, és azt a tulajdonságot kódolja, aminek köszönhetően képesek vagyunk a nyelvhasználatra.

„akkor azonnal neki is állhatunk az új, 10000 évig élő, szárnyas, minden betegségre immunis, szuperintelligens, békés és szelíd, a harci ösztöntől megszabadított új emberi faj kifejlesztésének.” Hmmm... Akkor most vagy nem értjük az autó működését, vagy máris nekiláthatunk egy 1000km/h-ra 3 másodperc alatt gyorsuló, a Földet fél deci benzinnel megkerülni képes autó fejlesztésének...

11 Sigmoid 2012. április 26. 13:58

@Fejes László (nyest.hu): A nyelvhasználat egy kicsit más komplexitás szerintem, mint a borsó zöld vagy sárga színe. :) Persze nem vagyok genetikus, szóval ebben tévedhetek, de pl. már a hajszínt is asszem öt gén együttjátszása kódolja, ami még mindig nem egy nyelvhasználat.

És jó túloztam, de amikor azt mondják, hogy elkészült az emberi genom térképe, az nem jelenti azt hogy értjük is. (Vö. "beszkenneltem az urdu nyelvű fizika könyvet" vs. "megtanultam urduul és felkészültem a fizika ZH-ra".)

Nyilván nem értjük, különben már nem szabadna örökletes betegségeknek léteznie.

12 Sigmoid 2012. április 26. 14:06

Szemezgetés a Wikipedia "human genome" szócikkéből:

"Aside from genes and known regulatory sequences, the human genome contains vast regions of DNA the function of which, if any, remains unknown. These regions in fact comprise the vast majority, by some estimates 97%, of the human genome size."

"The HapMap is a haplotype map of the human genome, "which will describe the common patterns of human DNA sequence variation."[33]" (jövő idő, és "common patterns of ... variation"!)

"Intriguingly, since genes and known regulatory sequences probably comprise less than 2% of the genome, this suggests that there may be more unknown functional sequence than known functional sequence."

13 Sultanus Constantinus 2012. április 26. 14:20

Én meg azt mondom (és őszintén, amikor erről a "nyelvről" először hallottam, már akkor kétségeim voltak), hogy ilyen nyelv nem létezik, csak valaki kitalálta az egészet... Az interneten és a wikipédián kívül sehol nem találkoztam vele (úgy értem, semmilyen komolyan vehető, nyomtatott forrásban), semmilyen bizonyítékot, hangfelvételt nem hallottam ilyen "nyelven", és mindaz, amit itt leírtok (hogy ő volt az egyetlen, aki élt köztük) még jobban azt erősíti, hogy semmilyen kézzel fogható bizonyíték nincs arra, hogy ez egy valóban létező nyelv.

14 szigetva 2012. április 26. 14:41
15 Fejes László (nyest.hu) 2012. április 26. 16:01

@Sigmoid: „A nyelvhasználat egy kicsit más komplexitás szerintem, mint a borsó zöld vagy sárga színe. :)” Ezt én is így gondolom, de a tudománytörténetben nem mindig és nem mindenki gondolta így.

„Nyilván nem értjük, különben már nem szabadna örökletes betegségeknek léteznie.” ??? Ha megértjük a cunami működését, akkor védekezni is tudunk ellene?

16 Roland2 2012. április 26. 20:29

@Földönkívüli: www.youtube.com/watch?v=SHv3-U9VPAs

Egyébként a pirahãk nevének van köze a piranha (de ha jól tudom piraha alak is használatos ) halak elnevezéséhez ?

Információ
X