Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Újabb finnugor szótárak készülnek

A tallinni Észt Nyelvi Intézetének (Eesti Keele Instituut) Finnugor nyelvek osztályán több új szótár készítésén is dolgoznak, nyilatkozta a finugor.ru-nak az osztály vezetője, Sven-Erik Soosaar.

Fejes László | 2011. február 9.
|  

Jelenleg három új szótáron dolgoznak: az észt–finn, az észt–udmurt és a vót–észt–orosz szótáron. A terveikben szerepel komi és mari szótár szerkesztése is.

Az intézet néhány évvel ezelőtt programot dolgozott ki új kétnyelvű szótárak kiadására. Terveik szerint mindegyik nyelvre szerkesztenek egy tízezer, egy harmincezer és egy hatvanezer szócikkes változatot. A kész műveket az interneten is publikálják.

Mint Soosaar elmondta, a harmincezer szócikkes észt–udmurt szótár már három éve készül, jelenleg a munka hatvan százalékánál tartanak – még két évig folytatják a munkát, mire a kiadvány megjelenhet. A munkát Észtország a rokon népek támogatását kitűző programja finanszírozza.

Jelenleg folyik a tízezer szócikkes észt–mari szótár munkálatainak előkészítése, később a terjedelmet növelni akarják. A mari szótárt feltehetően az észt–komi szótár követi majd.

Várhatóan azonban már az idén elkészül a vót–észt–orosz szótár, mely összesen körülbelül ötvenezer szócikket fog tartalmazni. Ennek munkálatai még Paul Ariste vezetése alatt kezdődtek, csak az ő idejében mintegy 44 000 szót gyűjtöttek össze. A szótár körülbelül ötven évig készült, az első kötete 1990-ben jelent meg, tavaly pedig a hatodikat adták ki. Az idei, hetedik kötettel zárul a sorozat.

Az intézet nem csupán új szótárakat ad ki. Az idén újra kiadnak egy 1861-ben Szentpéterváron megjelent lív–német szótárt. Ezen kívül az intézet honlapján elérhető lesz egy lív adatbázis, melybe körülbelül száz kötet anyaga kerül.

Forrás

Эстонские лингвисты создают новые словари финно-угорских языков и переиздают раритетные

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
17 gyasz_or 2014. január 22. 20:03

Ifjú korom óta leköt a nemzetünk eredetének és vele nyelvünk kérdése. A nyelv a legmeghatározóbb a nemzeti tudat kialakításánál.

16 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 11. 21:50

@Roland2: Inkább *joke lesz az a *juka... Persze lehet, h Sammallahti így rekonstrálja, de érdekes, h miért...

15 Roland2 2011. február 11. 21:28

Basic objects and concepts of the natural world: *juka river

en.wikipedia.org/wiki/Proto-Uralic_language

Az uráli szó *juka lehetett, később a magyarban egyes magánhangzók nyíltabbakká váltak ( lásd. pukul-pokol,uruszág-ország,stb),a -ka utótag pedig lekopott.

A magyar "jó",jól" szónak etimológiailag a manysi jomas szó a rokona.

Egyébként még egy érdekesség: a manysi "low"- 10 jelentésű számnév rokona pedig a finn "luke" (olvas,számol) és a magyar "olvas" szó.

14 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 11. 21:24

@tenegri: Arról nem is szólva, hogy elég furcsa lenne, hogy minden más nyelvben lekopott volna, csak a magyarban marad meg...

13 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 11. 21:23

@bibi: A magyar folyó és a régi magyar jó 'folyó' között nincs kapcsolat! A folyó egyszerűen a folyik folyamatos melléknévi igenévi alakjából keletkezett: foly-ó (víz).

Egyébként ez is egy szép példa arra, hogy a hasonlóság gyakran mennyire csak a véletlen műve.

12 tenegri 2011. február 11. 20:35

@bibi: Persze az is lehetne, hogy a fo kopott le a többi finnugor nyelvben, de akkor erre kellene lennie más párhuzamnak.

11 tenegri 2011. február 11. 20:13

@Olman: ""a hasonlóság nem jelent semmit", így a finnugor szavaknál sem lehet pusztán hasonlóságra alapozni"

Nem is, ahogy a jó-joki összefüggés sem a hasonlóságon alapul.

10 tenegri 2011. február 11. 20:12

@bibi: Miért is? Nem értem miért akarod mindenáron összeboronálni a jokit a folyóval... Azon túl, hogy a folyó szó elég nyilvánvalóan a foly- igetőből képzett igenév, hogy került volna a jó elé a fo és mit jelent?

9 bibi 2011. február 11. 18:19

@tenegri:

A magyar "folyó" szó maásodik szótagja a finnugor "jó" vagy "lyó" szó megőrzése, ami folyót jelent(ett). A Sajó -jó tagja is ezt őrzi, ahogyan a "Héjő" patak -jő tagja is a finnugor "jó". A magyarban később lett belőle "folyó".

Tehát az egy szótagú finnugor "jó" ból a magyarban "folyó", a finnben "joki" lett.

8 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 11. 15:15

@Olman: Igen, a szó eleji f lekopása pl. elképzelhető lenne, de a luo, loka, lokko idevonását továbbre sem érzem meggyőzőnek.

Az ilǝl és ill esetében esetleg elképzelhető lenen (persze csak a játék kedvéért) egy korábbi *julǝl, ill. jull alak feltételezése, de ezek egyike sem lenne összekapcsolható sem a folyóval, sem a jo(ki)val...

7 Olman 2011. február 11. 11:40

@Fejes László (nyest.hu): bocsának, lemaradt a 'jó' és a 'joki' mellől a 'folyó' szó említése. Ehhez hasonló az olu, oliyal, oliyuka, luo, loka, lokko.

Az afrikai nyelvekből vett ilǝl és ill kifejezéseket azért említettem meg, mert bár 'l' mássalhangzójukban a többi felsorolttal közösek, ám a többitől eltérően magas magánhangzókkal fejezik ki ugyanazt a jelentést.

6 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 10. 20:21

@bibi: Nem, az írásból nem maradt ki, hiszen ez a cikk a Tallinnban most és a jövőben készülő szótárakról szól, a belinkelt cikkek pedig egy Tartuban elkészült szótárról.

@Olman: Azért az érdekelne, hogy az olu, loka, lokko, ilǝl, ill, luo milyen szempontból "hasonlít" a magyar jóhoz vagy a finn jokihoz... :)

5 Olman 2011. február 10. 20:14

@bibi: @tenegri: "a hasonlóság nem jelent semmit", így a finnugor szavaknál sem lehet pusztán hasonlóságra alapozni, hiszen más népeknél is akadnak alakra hasonlók, jelentésben egyezők a régi magyar 'jó' szóhoz ill. a finn 'joki'-hoz:

evenki jakta, udege jakpa, nanáj jaqčịra [patak], csuvas jox [folyó], rutul juχ [folyó, folyam]; kiranti 'jo, kulung jowa [folyó]; tamil oliyal [folyó], maláj oliyuka [folyik], olu [vízáramlás], kota oyḷ [vízesés folyóban vagy patakban]; banana loka, giwo lòkkó [folyó], nefusza ilǝl, beraber ill [folyó]; kínai luò [egy ősi folyó neve Kínában]

4 tenegri 2011. február 10. 19:00

@bibi: "foLYÓ = joki" - ezt benézted :) A finn joki a magyar "jó" szóval van rokonságban, aminek nincs köze a folyó szóhoz, csak ugyanazt jelenti. A jó "folyó, patak" már jó ideje kihalt a magyarban, csak helynevekben van meg: Berettyó = Berek jó, Hejő = Hév jó (meleg vízű folyó), Sajó = Sav + jó (sav = só), stb. A jég majdnem rendben van, csak nem jaa a finnben, hanem jää :)

3 bibi 2011. február 10. 17:13

Kedves László!

Köszönöm szépen, akkor csak az írásból maradt ki. Adott esetben belenézek. A finn szótárat is élvezettel szoktam forgatni.

A foLYÓ = joki vagy Jég = jaa azonosságok valahogyan mindíg eligazítanak és megnyugtatnak. De ha már itt tartunk: hogyan alakult a joki j-je ly-vé, és maradt jaa j-je j-nek? Remélem, hogy érthetően kérdezem ilyen röviden a hangtörténeti folyamatot.

Köszönettel, István

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X