Az országos sajtóban július 2-án jelent meg Lakner Dávid írása (Magyar Nemzet Online) a zalaegerszegi Finnugor Néprajzi Parkról . Feltehetőleg a Rénhírek legedzettebb olvasói közül is csak kevesen hallottak országunk eme idegenforgalmi látványosságáról, így a beszámolónkat az alapoktól kezdjük.

A Finnugor Néprajzi Park létrehozása a magyar államalapítás millenniumához kapcsolódó események sorába illeszkedett. A park a Göcseji Falumúzeum területén található. Ünnepélyes megnyitója 2001. augusztus 19-én volt.

Idézünk a helyi sajtó „A világon egyedülálló látványosság” felcímmel megjelent írásából:

A finnugor skanzen bejáratánál elhelyezett szalagot Varga László, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Nanovszky [helyesen: Nanovfszky] György, a Finnugor Világkongresszus alelnöke vágta át, majd a hanti sámán és a nép[i] viseletbe öltözött fiatalok vezetésével a Népek barátsága térre, az ünnepség helyszínére vonult a tömeg. Az ünneplőket elsőként dr. Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója köszöntötte. A világon egyedülálló zalaegerszegi Finnugor Néprajzi Park a Zala Megyei Önkormányzat, a Történelmi Emlékbizottság és a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának saját bevételei mellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával épült.

Makarovka főutcáján (Mordvin Köztársaság, Oroszország)
(Forrás: fotó zegernyei)

Habár a híradás nem emlékezik meg róla, de az ünnepélyes megnyitó fényét rendkívüli módon megemelte zegernyei jelenléte, aki a parkban elhelyezett tájékoztató táblák szakmai tanácsadójaként nem különösebben jelentős, de mégis elévülhetetlen érdemeket szerzett a kiállítóhely létrehozásában. Az elévülhetetlen persze idézőjelben értendő, hiszen ez az írás éppen arról szól, hogyan is évül el az, ami elévülhetetlen. De lássuk tovább a megnyitóünnepségről íródott lelkes beszámolót:

A skanzen létrehozásában szerepet játszók munkájának megköszönéséhez Göncz Árpád volt köztársasági elnök is csatlakozott. Az ünneplőkhöz intézett levelében úttörő munkaként jellemezte azt a tevékenységet, mely a finnugor park létrehozásával elindult Zala megyében. A létesítményt dr. Nanovszky György, a Finnugor Világkongresszus alelnöke avatta fel. Beszédében megemlékezett arról a kilenc évvel ezelőtti eseményről, amikor először gyűlt össze az a társaság, amely a finnugor világmozgalom megalapítását tűzte célul maga elé. A világmozgalom máig elért eredményei bizonyítják a szerveződés életképességét. A szónokok sorában ezt követően a megyei közgyűlés elnöke lépett a színpadra. Varga László felidézte azokat az eseményeket, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy széppé és feledhetetlenné váljon a megyében az államalapítás és a kereszténység felvételének millenniuma. Mint mondta, a most megnyitott skanzen egyike azoknak a célkitűzéseknek, melyeket az ünnepi program részeként határozott meg 1999-ben a megyei történelmi emlékbizottság. […] A rövid kulturális műsort követően Varga László és Filipenko Alexandr [helyesen: Alekszandr] Vasziljevics együttműködési megállapodást írt alá Zala megye és a Hanti–Manysi Autonóm Terület között, majd a finnugor népek küldöttei emlékfát ültettek a park főterén.

Amint a hírben olvasható, a Finnugor Néprajzi Park ötlete még 1999-ben merült föl. A program megvalósításának része volt, hogy 1999. május 13-án Zalaegerszeg és a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben található Szurgut testvérvárosi szerződést kötött. Zalaegerszegnek másik finnugor kapcsolata már 1977 óta él a kelet-finnországi Varkaus városával.

Turkansaari, falumúzeum (Finnország)
(Forrás: fotó zegernyei)

Olvassuk tovább, mit lehetett látni anno:

A Finnugor Néprajzi Parkban egyelőre négy rokon nép: a hantik, a manysik, a marik és a finnek élete elevenedik meg. Teljes egészében elkészült legközelebbi nyelvrokonainkat, az ugorokat [helyesen: obi-ugorokat] reprezentáló hanti és manysi egység. Berendezési tárgyaival együtt várja a látogatókat a mari porta, Zalaegerszeg varkausi [Varkaus] testvérvárosának segítségével pedig épül a finn rész. Ez utóbbinak első eleme, a kis zsellérház már áll, a gazdasági épület, valamint a füstösszauna a közeljövőben készül.

A cikk írója igen nagyvonalúan bánt a nevekkel és az egyéb adatokkal, de ezt sajnos már minden újságírótól megszoktuk. A lelkesedése viszont értékelendő.

Na és, mi épült a megnyitás óta? – semmi.

És mi látható a felépült objektumokból? – semmi. A Göcseji Falumúzeum honlapján ez olvasható: „A Finnugor Néprajzi Park jelenleg nem látogatható az építmények állapotának rendkívüli leromlása miatt! Megértésüket köszönjük.”

Amennyiben belopakodunk a park területére, avagy figyelmesen megnézzük a Magyar Nemzet Online cikkének hetedik fotóját, akkor egy eligazító táblára is bukkanhatunk, amely elárulja nekünk, hogy a parkból még hiányzik a komi, az udmurt, az észt és a mordvin ház is. (A kép annyival jobb, mint a belopakodás, hogy általa vizuális kapcsolatba kerülhetünk Kaján Imre múzeumigazgatóval is.)

Ilyen lett volna a Finnugor Néprajzi Park, ha elkészül. Bemutatja Kaján Imre múzeumigazgató
(Forrás: mno.hu, Béres Attila fotója)

A lelkesedés Magyarországon nyilván kitartott még egy ideig, de a keleti finnugorokat birtokló Oroszországban azonban fokozatosan csökkent. Borisz Jelcin 1999. december 31-én leköszönt államfői hivataláról, azóta Vlagyimir Putyin igazgatja Oroszországot, aki lehet, hogy finnugor származású, de ezt ügyesen titkolja. Mentsége csak annyi, hogy nemcsak a finnugoroknak tud ártani, hanem Oroszország más nemzetiségeinek is.

A lelkesedés később nálunk is kezdett elhalni, és ennek következtében elfogyott a pénz is. Erre a folyamatra nincs rálátásunk, de úgy sejtjük, hogy a politikai döntéshozók érzékelték a közhangulat finnugorellenes manipulálását, melyhez inkább igazodtak, minthogy tegyenek ellene valamit.

A Finnugor Néprajzi Parkban még az állagmegóvásra sem jut pénz, a házakat rágják, emésztik a „szúvak, a cincérek, a folyamatos nedvesség miatt a gombák”, ahogy a Magyar Nemzet cikkében olvassuk. Megdöbbentő – mármint az, hogy ezek a kártevők mennyire idegengyűlölők: a Göcsejből származó magyar házakat ugyanis nem bántják (állítólag). Szintén Lakner Dávidtól idézzük a következő mondatot, egyben megköszönjük az eleresztett finom kis bonmot-t, melyet mi sem hagytunk volna ki:

Klima [László] viszont nem ért egyet az egerszegiek véleményével, azt az érvelést pedig nevetségesnek tartja, hogy a házakat szétrágják a bogarak, mert nem erre a klímára vannak tervezve.

Pusztuló ház a Finnugor Néprajzi Parkban
(Forrás: mno.hu, Béres Attila fotója)

A tragikussá váló helyzet akkor sem változott meg, amikor három éve Zalaegerszeg város kezelésébe került a Göcseji Múzeum – tokkal-vonóval, plusz még a Göcseji Falumúzeummal és a Finnugor Néprajzi Parkkal is. A város és a múzeum megpróbált valami megoldást találni a Finnugor Néprajzi Park helyzetére, és azt találta ki, hogy ami romos, azt lebontaná, a finnugor kiállítást borítsa a feledés homálya. A tervekről a helyi sajtó számolt be. A Zalai Hírlap online változata (2014. augusztus 13.) megint csak bombasztikus címmel jelentkezett: „Teljesen megújulna a Göcseji Falumúzeum, Európában egyedülálló kínálattal.” Az írás így kezdődik:

Ha meg is valósulnak, Európában egyedülálló attrakció jöhet létre a megyeszékhelyen Göcseji falumúzeum és Néprajzi Élménypark elnevezéssel. A 10 évre vonatkozó (2014–2024) fejlesztési stratégiát Varjú András, a Göcseji Múzeum osztályvezetője készítette, nemrég pedig Balaicz Zoltán alpolgármester, polgármesterjelölt tájékozódott a helyszínen a tervekről, amelyek – megfogalmazása szerint – tökéletesen illeszkednek a megújuló turisztikai koncepcióhoz.

A tervben mindenféle robbannak a színes-szagos ötletpetárdák, ha minden ötlet megvalósul, a skanzen jobb lesz, mint akármelyik Disneyland. De azért az újságíró megjegyzi:

Mindamellett a falumúzeum elsődleges küldetése a kulturális értékek megóvása és továbbörökítése marad, a muzeológiai, szakmai szempontok tehát nem sérülhetnek.

Ez nagyon jó, de olvassuk csak tovább a Varjú László osztályvezető, fém-, ötvös restaurátorművész, főrestaurátor által készített tervezetet:

A Finnugor Néprajzi Park területén egy magyar falusi utcaképet bemutató épületsort tervez kialakítani a múzeum. Ezek az épületek lakhatók lennének: egyrészt a kutatókat lehetne itt autentikus környezetben fogadni, másrészt kiadható apartmanként bevételt is hoznának a múzeumnak. Mindezek a létesítmények Öko Építészeti Kutatóhelyként funkcionálnának, az élménypark energiaigényét pedig – a fenntarthatóság érdekében – megújuló energiaforrások biztosítanák.

Mindezt az Index újságírója csak úgy tudta értelmezni, hogy talán mégis csak sérülnek azok a muzeológiai, szakmai szempontok. Cikkének ugyanis ezt a címet adta: Végveszélyben a Finnugor Néprajzi Park.

A finnugrisztika hazai szakemberei ezután kezdtek érdeklődni a téma iránt, és 2016 áprilisában tiltakozó levelet írtak Balaicz Zoltánnak, Zalaegerszeg polgármesterének és Kaján Imrének, a Göcseji Múzeum igazgatójának. A két fél között kibontakozott levelezést és a Finnugor Néprajzi Park problémáját elfogulatlanul, mindkét fél álláspontját ismertetve tárgyalja Lakner Dávid, úgy hogy a zalaiak leveleiből csak egy momentumot emelünk ki: megtudtuk tőlük, hogy a Finnugor Néprajzi Park mementójaként a mari (cseremisz) házat megőriznék.

Kisik faluban (Hanti-manysi Autonóm Körzet, Oroszország)
(Forrás: fotó zegernyei)

A Magyar Nemzet cikke minden fontos fejleményről beszámol, egyetlen ponton azonban hiányt okozhat a szakmai érdeklődésű Rénhírek-olvasóknak. Lakner Dávid szerint „Klima ezért kidolgozott egy teljesen új koncepciót, a Magyar Őstörténeti Parkét”. Vajon mi lehet ez a koncepció? A Klima Lászlóval ápolt szívélyes szakmai és magánjellegű kapcsolatunk révén engedélyt kaptunk a neves tudóstól, hogy tervezetét ismertethessük:

Tervezet a Göcseji Falumúzeum Finnugor Néprajzi Parkjának továbbfejlesztésére, átalakítására

Javasolom, hogy a Finnugor Néprajzi Park a magyar őstörténet egészének teljes bemutatása, a tudományos eredmények objektív ismertetése, valamint a park látogatottságának növelése érdekében alakuljon át Magyar Őstörténeti Parkká.

A park a következő objektumokból állna:

1. mari (cseremisz) ház
2. obi-ugor ház(ak) és ház körüli építmények
3. baskír ház
4. sztyeppei jurta
5. Árpád-kori félig földbe mélyített ház

Az egyes objektumokhoz kapcsolódó témakörök:

1.

• a cseremisz házban maradnának a cseremisz tárgyak, ennek kapcsán be lehetne mutatni a közép-volgai finnugorok életét egy-két fényképpel, tablóval, továbbá

• a cseremisz házban jelenne meg a finnugor nyelvrokonság bemutatása: a finnugor őshaza kérdése, valamint, hogy mitől finnugor nyelv a magyar

2.

• az obi-ugor építményekben és körülöttük az obi-ugor tárgyakhoz kapcsolódva be lehetne mutatni az obi-ugorok mai életét, helyzetét; továbbá

• ebben a körzetben lenne a magyarság kialakulásának bemutatása: az ugor nyelvi egység (lótenyésztési terminológia) és a magyar nyelv kiválásának kb. 2500 évvel ezelőtti bemutatása, valamint képes, térképes és szöveges információk arról, hogy jelenlegi ismereteink szerint az ősugor népesség Nyugat-Szibéria déli részén élt (szargatkai kultúra) és állattenyésztő-földművelő életmódot folytatott

3.

• a baskír házban remélhetőleg baskír tárgyak és baskír témájú fotók mellett információk lennének a Volga-vidéki török népekről is; és
• itt jelenne meg a következő őstörténeti témakör: az ősmagyarok Nyugat-Szibériából átvándoroltak a dél-uráli területekre (mai Baskortosztán, Tatársztán), ennek milyen régészeti bizonyítékai vannak, valamint, hogy itt kezdődhetett a magyar-török nyelvi-kulturális érintkezés, és milyen jellegűek a magyar nyelv ótörök nyelvi kapcsolatai, és mi bizonyítja, hogy a finnugor elem régebbi a magyarban, mint a török

4.

• a sztyeppei jurta és berendezése, valamint a hozzájuk kapcsolódó képek, tablók stb. bemutatnák a nomád pásztorok életmódját, és 
• ezen a kiállítóhelyen lenne a magyarok Kárpát-medencei vándorlását bemutató anyag, mely tartalmazná a vándorlás idejére, sebességére, állomásaira vonatkozó három koncepciót (1.: hagyományos történeti-nyelvi alapú elképzelés: Magna Hungariából vándorlás Levédiába, ott huzamos tartózkodás és kazár függés, ez a terület volt a magyar-török nyelvi érintkezés színtere, 2.: régészeti alapú új megközelítés: a magyarok nem voltak igazán sztyeppi nomádok, hanem a sztyepp és az erdő határán mozogva kb. 50-100 év alatt érkeztek Magna Hungariából a Kárpát-medencébe; 3.: Róna-Tas András elképzelése a Don-kubáni magyar őshazáról nyelvi alapon (ez a nézet tagadja, hogy korábban a magyarok Magna Hungariában éltek volna)

5.

• az Árpád-kori lakóház és esetleg körülötte ól, kemence, verem stb. mutatná be a honfoglalás utáni periódus életét, valamint 
• itt lehetnének azok az információk, melyek a Kárpát-medencében talált népességről szólnak, bemutatják a legújabb archeogenetikai eredményeket a honfoglaló magyarság sokszínűségéről, valamint fölhívják a figyelmet, hogy a mai magyarság genetikailag már igen távol áll a honfoglalóktól, viszont a nyelv, ha át is alakult, de fönnmaradt…

Véleményünk szerint a két tervezet összhangba hozható. Legyen a falumúzeumban falusi kocsma és falusi utcakép, úgy is mint Öko Építészeti Kutatóhely, van szabad terület bőven. A Finnugor Néprajzi Parkot pedig fejlesszék tovább, koncepcióját gondolják át egy részletesen kidolgozott szakmai terv alapján.