nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hát én immár kit válasszak?
Észtek vagy mongolok?

Magyarország bezárja tallinni nagykövetségét. Nyit helyette másikat Ulánbátorban, Mongólia fővárosában. Állítólag gazdasági okokból. Bevegyük ezt a maszlagot?

zegernyei | 2014. augusztus 1.
|  

Július 8-án jelent meg a hír a magyar sajtóban az észtországi és ciprusi nagykövetségek bezárásáról, helyettük pedig új diplomáciai képviseletek nyitásáról Ecuadorban és Mongóliában. Az MTI-nek Nagy Anna, magyar külügyi szóvivő nyilatkozott a külképviseletek átszervezéséről – az összevonásokról, bezárásokról és új nagykövetségek nyitásáról. Tallinnban a nagykövetséget ugyan felszámolják, de a magyar kulturális intézet tovább működik.

A szóvivő szerint „a döntések meghozatalakor több szempontot is figyelembe vett a kormány, így külgazdasági, külkereskedelmi, külpolitikai és kulturális diplomáciai szempontokat is”. A nyilatkozatból csak arra következtethetünk, hogy a magyar külügyek irányítóinak nincsenek külgazdasági, külkereskedelmi és külpolitikai céljai Észtországgal kapcsolatban. Maradt a kultúra, háromfős intézettel. A sajtó még csak most kezdi kommentálni a döntést: a Népszabadság méltatlankodott, a mandiner blog közölt egy elemzést Észtországról, a Magyar Narancsban pedig Ara-Kovács Attila gondolkodott el azon, vajon miért fontosabb nekünk Ecuador, mint Észtország. A magyar döntésre válaszolva július 24-én az észt külügyminiszter bejelentette, hogy országa bezárja budapesti nagykövetségét.

Navracsics Tibor, külgazdasági és külügyminiszter július 17-én a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a külképviseleti rendszer célja a magyar állampolgárok védelme külföldön. Más cél nem jutott eszébe. Véleménye szerint az Észtországba kiránduló magyarok védelme Helsinkiből is ellátható, hiszen a két főváros látótávolságra van egymástól. Ugyanezzel indokolta a ciprusi nagykövetség bezárását is (ahhoz meg Athén van közel). Az ecuadori és mongóliai követségnyitást külgazdasági érdekeinkkel indokolta. Tekintsük át, hogy milyen politikai és gazdasági érdekeink vannak, illetve lehetnének Észtországban, Mongóliában Ecuadorban és Cipruson!

Toomas Hendrik Ilves Tallinnban fogadja Áder Jánost (2013. június)
Toomas Hendrik Ilves Tallinnban fogadja Áder Jánost (2013. június)
(Forrás: keh.hu)

Magyar–észt politikai és gazdasági kapcsolatok

A két világháború közötti időszakban Magyarország és Észtország szívélyes viszonyt ápolt egymással. Az önálló észt államot 1921-ben a Népszövetség fölvette tagjai közé. Ugyanabban az évben Magyarország is elismerte Észtország függetlenségét. 1923-tól működött magyar nagykövetség Tallinnban. 1928-ban bezárták a nagykövetséget, onnantól kezdve a Helsinkibe akkreditált nagykövet felelt az észt–magyar ügyekért is. A kulturális kapcsolatok változatlanul élénkek maradtak. A magyar állam támogatta a nyelvrokon népek közti kapcsolattartást is. A magyarok, észtek és finnek együttműködtek a Lettországban élő nyelvrokon nép, a lívek támogatásában. A kulturális érintkezés néhány formája Észtország szovjet megszállásának idején is fennmaradt. A magyar könyvkiadás figyelemmel kísérte a Szovjetunió nem orosz népeinek irodalmát is. Észt írók műveit fordították magyarra, itthon megjelent a Kalevipoeg, az észt nemzeti eposz is. Észtországban pedig kultikus tisztelet övezte az elnyomás ellen küzdő magyar nemzeti hősöket, mint például az egri várat védő Dobó Istvánt, a labancokat móresre tanító mesehőst, a Tenkes kapitányát és a forradalmár költőt, Petőfi Sándort. A kicsik és gyengék erőszak elleni küzdelmét látták a Pál utcai fiúk történetében is. A regény máig kötelező olvasmány az észt iskolákban.

1991-ben Magyarország elismerte az újjáalakult Észtország függetlenségét. Kicsit megkésve, nem úgy, mint ahogy a nyelvrokonság és a kulturális kapcsolatok alapján azt rögtön tennie kellett volna, hanem megvárva, míg az USA is megteszi ezt. 1991-ben a Finnországban működő magyar nagykövetet akkreditálták Észtországba is. Magyarország Orbán Viktor első miniszterelnöksége alatt, 1999-ben nyitotta meg ismét tallinni nagykövetségét.

2014-ben Orbán Viktor harmadik kormánya akár az 1928-as követségbezárásra is hivatkozhatott volna, amikor bejelentette a tallinni külképviselet felszámolását a kulturális kapcsolatok egyidejű szinten tartásával. Helyette azonban gazdasági érdekekre hivatkozott. Ez téves értékelésen alapul, esetleg valami be nem vallott hátsó szándék van mögötte.

Magyar-lengyel trolibusz (Ganz-Solaris) Tallinnban
Magyar-lengyel trolibusz (Ganz-Solaris) Tallinnban
(Forrás: phototrans.hu, Marcin Przychodny felvétele)

Gazdálkodj okosan!

Észtország 1991-ben visszaszerzett függetlensége óta rendkívül lendületesen fejlődött. Ebben a másik két balti állam, Lettország és Litvánia is követte. A számok és az elért eredmények imponálóak, sőt megdöbbentőek.

A balti államok közül elsőként Észtország vezette be a közös európai fizetőeszközt, még 2011-ben. Három év múlva követte Lettország, 2015 januárjától pedig Litvániában is az euro lesz az érvényes fizetőeszköz. Mint tudjuk, az euro bevezetéséhez olyan gazdasági feltételeknek kell megfelelni, amelyeknek Magyarország még sohasem jutott a közelébe sem. A balti államok gazdasága jóval nagyobb ütemben növekszik, mint a magyar gazdaság. Ennek köszönhetően immáron mindegyikük egy főre jutó nemzeti jövedelme magasabb, mint Magyarországé.

A gazdasági fejlődés Észtországban sem volt egyenletes, a 2008–2009-es válság nagyon megrázta az országot. Mégis hamar kikászálódott a gödörből. Az észt gazdaságpolitika irányítói az északi országok sikeres módszereit másolják. Toomas Hendrik Ilves államfő 1999-ben, még külügyminiszterként ezt így fogalmazta meg: „Észtország egy nordikus ország.” Van kitől tanulni: Finnországban az egy főre jutó nemzeti jövedelem még a két világháború között került a magyar fölé, s az előny azóta fokozódott. A finnek jelenleg a tizenhatodikok a világranglistán. Észtország a negyvennegyedik, Magyarország az ötvennyolcadik. (Reméljük, Magyarország egyre jobban fog teljesíteni, s előbb-utóbb az élre tör.)

Észtországnak lényegében nincs államadóssága (a hazai össztermékhez viszonyítva csupán 6 százalék), és Magyarországtól eltérően nem is tervezi, hogy adósságát növelje. Az észtek biztosan nem fognak Oroszországtól atomerőművet vásárolni.

A baltikumi gazdasági csoda nem utánozhatatlan. Ugyanazt kellene csinálnunk, mint az észt rokonok: utánozni a finn rokont. Romsics Ignác egy 2006-ban megjelent tanulmányában (Suomi titkai, korábban írtunk róla) elemezte Finnország felemelkedését: kellett hozzá liberális gazdaságpolitika, pénzügyi szigor és az oktatás támogatása. Ez így együtt általában demokráciákban szokott megvalósulni, de időleges sikerrel próbálkoztak már diktátorok is liberális gazdaságpolitikával (lásd Pinochet esetét a chilei gazdasági csodával).

A felsorolt tények azt bizonyítják, hogy külgazdasági szempontból Magyarországnak elemi érdeke ápolnia a kapcsolatait Észtországgal. Tanulhatunk a kisebb testvértől. A kapcsolatok szervezője, közvetítője mindkét fővárosban a nagykövetség. Talán abban is segíthetne a diplomácia, hogy ne csak a futball- és kézilabdacsapatok részére vásároljunk külföldi nagymenőket, hanem a magyar gazdaságirányítás is igazoljon egy-két észt világsztárt. Esetleg megkaphatnánk őket némi kedvezménnyel, rokoni áron is.

Magyarok a tallinni élelmiszeripari kiállításon – 2013. október
Magyarok a tallinni élelmiszeripari kiállításon – 2013. október
(Forrás: hipa.hu)

A magyar–észt kapcsolatok nagykövetségi szintű fenntartását indokolja a két ország egymás közti kereskedelmi forgalma is. Magyarország kivitele kb. 140 millió euró évente, behozatala pedig 20 millió euró körül van. Jelentős tehát a magyar többlet. Ahhoz, hogy a kereskedelem volumene emelkedhessen, és a magyar többlet fennmaradhasson, kellenek a gazdasági kapcsolatokat építő diplomaták is.

A magyar kivitel jelentős részét gépek, berendezések alkotják. Ezen belül a legjelentősebb a telefonok kivitele volt. A Nokia komáromi gyáregységének bezárása után ez a tétel kiesik. Pótlása szép feladat lesz. A magyar nagykövetség munkatársai tudtak volna segíteni a probléma megoldásában.

Kártékony külpolitika

A tallinni magyar nagykövetség bezárásának politikai következményeit Ara-Kovács Attila elemezte a Magyar Narancsban. Írásában kifejti, hogy Magyarország háromszorosan is szövetségese Észtországnak. Mint a finnugor ügyek képviselője, szövetséges nemzeti-kulturális téren: történelmi tapasztalatai révén Észtország mélyen átérzi Oroszország finnugor népeinek helyzetét, és a finnugorközi együttműködésben erélyes és hatásos partner. Észtország szövetségesünk az európai együttműködés terén is: fontos a szerepe a kelet-európai problémák kezelésében is (Belorusszia, Ukrajna helyzete). Harmadszor pedig Észtország NATO-államként fontos szerepet játszik a kelet-európai katonai fejlemények megfigyelőjeként és értékelőjeként is. E szövetségesi háló minden szálát elvághatja a nagyköveti szintű kapcsolatok felszámolása. Ez a döntés Magyarország számára külpolitikailag káros.

A nagykövetség bezárásával Magyarország súlyosan megsérti Észtország önérzetét, valamint az észt és a magyar népet. Az észtek és a magyarok nem úgy tekintenek egymásra, mint egy másik európai ország lakóira. Itt ennél sokkal többről van szó: a két népet összekötő érzelmi szálról, amelynek alapja a nyelvrokonság. Ebből következően a nagykövetség bezárása Magyarország számára kül- és belpolitikailag is káros.

Észtország helyett ezután Ecuadorral fogjuk ápolni a kapcsolatokat. Ara-Kovács Attila e mögött is az orosz minta követését látja: megfigyelése szerint Ecuador politikai berendezkedése a miénkhez hasonló, és ott is megfigyelhető Oroszország pozícióinak az erősödése. Vajon az orosz tanácsadók már a magyar külügyminisztérium éléskamrájában falják a befőttet?

Ecuadorról elég ennyi is. Ciprus esetében talán még indokolni is lehetne a nagykövetség bezárását. Bizonyosan találhattak volna más magyar nagykövetséget is, melynek bezárása szintén elfogadható lenne. Valószínűleg Ciprus csak véletlenül került a szórásba. Az átszervezés valódi céljainak elfedésére kifőzött kommunikációs tervet a Magyar Nemzet cikkének címe árulja el: Magyar nagykövetségek: kettő nyílik, kettő bezár. Vagyis a píárosok úgy találták jónak, ha azt sugallják az embereknek, valójában nem történt semmi, darabra ugyanannyi nagykövetség maradt, mint amennyi volt. Mellesleg közben nyílik négy új konzulátus is (Kazany, Saigon, Stuttgart, Düsseldorf), pénz tehát akadt volna a tallinni nagykövetség további működtetésére is. Csak, hát a politikai akarat…

A tallinni nagykövetség megszüntetésének és az ulánbátori újbóli felállításának lehetséges belpolitikai üzenetéről eddig nem esett szó a magyar sajtóban. Pedig Magyarország keleti nyitása mögött ott rejlik az egykori turáni gondolat: az eurázsiai sztyepp pásztor népeinek a magyarok lehetnének a szellemi vezérei… (A turáni gondolatnak egykor az észtek is hívei voltak, erről nem tudnak a kormány politikai háttérintézményei?)

A posztszovjet ázsiai köztársaságokba látogató magyar politikai vezetők mindig elmondják vendéglátóiknak, hogy mi valójában rokonok vagyunk. Ezzel szavazatokat is próbálnak szerezni az ugyanezt hirdető, tudatlanságával kérkedő másik párttól, a Jobbiktól. A tallinni nagykövetség bezárása és az ulánbátori egyidejű megnyitása is felfogható a szélsőjobb felé tett gesztusnak. Kitalálói úgy gondolhatták, hogy ez a lépés több belpolitikai célt szolgálhat, több problémát is megoldhat. Valójában Magyarországnak ártottak vele.

Mongólia aranya

Magyarország és Mongólia 1950-ben létesített egymással diplomáciai kapcsolatot. Ulánbátori nagykövetségünk 2006-ban zárt be. Gyurcsány Ferenc kormánya ezt az intézkedést akkoriban a takarékossággal és a racionalizálással indokolta. Spórolni bizonyosan nem lehetett rajta, politikailag pedig káros volt. Mindkét országban sértődést keltett.

A 20. század első felében Mongóliába vetődött magyar hadifoglyok tevékenysége következtében mélyültek el a magyar–mongol kapcsolatok. Útikönyvek és tudományos értekezések szólnak Geleta Józsefről, aki villanytelepet és színházat tervezett a mongoloknak, Báder Pálról, a vörösök oldalán harcolt kőművesről, Ulánbátor házainak egyik építőjéről, valamint Radnóti Arnoldról, Szühebátor, mongol forradalmár orvosáról is.

Darhan – Mongólia legnagyobb ipari városa. Itt található a magyarok által 1973-ban épített húskombinát.
Darhan – Mongólia legnagyobb ipari városa. Itt található a magyarok által 1973-ban épített húskombinát.
(Forrás: darkhanmuseum.com)

A század második felében különösen felélénkültek a magyar–mongol gazdasági kapcsolatok: magyar kutatók ásványkincseket találtak Mongóliában, magyar beruházás keretében ruhagyár, húskombinát és állatgyógyszereket előállító üzem is épült a feudalizmusból egyből a szocializmusba csöppent testvéreinknél. Mongólia problémáit persze a szocializmus sem tudta megoldani. Az ország a gyér lakosság és a hatalmas állatállomány keltette problémáival, valamint szerencsétlen földrajzi helyzetével küzdött reménytelenül. Perspektíva azonban volt benne. Ezért gazdaságilag is hibás döntés volt az ulánbátori magyar nagykövetség bezárása.

A perspektívát a hatalmas ásványkincsek jelentik. Mongólia negyedszázadon belül valószínűleg ugyanúgy meg fog gazdagodni, mint például Norvégia, a maga olajából. A Szovjetunió bukása után Mongólia nagyon nehéz helyzetbe került. Ezen az új társadalmi berendezkedés sem tudott változtatni. Az emberek nosztalgiát éreztek a langymeleg, ámde fejlődésképtelen kommunizmus iránt. Ennek következtében időnként a kommunista párt (a Mongol Forradalmi Néppárt) nyerte meg a választásokat. Manapság Mongol Néppárt a neve, és még mindig jelentős politikai tényező. Azt azonban mindenki tudja, hogy gazdagság csak úgy lesz az országban, ha az idegen tőke felépíti a bányákat és ércfeldolgozókat. Jelenleg a Rio Tinto angol-ausztrál cég áll ehhez a legközelebb: egy réz-és aranybánya beindításán dolgozik (Oju Tolgoj).

A Rio Tonto bányája Mongóliában
A Rio Tonto bányája Mongóliában
(Forrás: Wikimedia Commons, PD-self)

2012-ben Mongólia a világ negyedik leggyorsabban fejlődő országa volt. Úgy tűnik, hogy ebből a fejlődésből Magyarország is ki akarja venni a részét, és ezt nagyon helyesen teszi. 2010 óta élénkülnek a magyar–mongol gazdasági kapcsolatok, legalább is, ami a politikusok és gazdasági szakemberek tárgyalásait illeti – ők ugyanis sűrűn utazgatnak ide is, meg oda is. A megvalósult üzletkötések száma azonban eddig még igen csekély: 2013-ban a magyar export 2,6 milliárd forint volt, az import pedig 5,5 millió (ez euróban 8,6 millió, illetve 18,3 ezer).

A rendkívül szerény eredmények ellenére a fentebb leírtak mindenképp indokolják a magyar nagykövetség újbóli megnyitását Mongóliában. De semmiképp sem az észtországi nagykövetség bezárásával ellentételezve.

A Mongólia felé megélénkülő magyar érdeklődést még egy motívum magyarázhatja: a mai magyar kormányzat ugyanis különösen érdekeltnek mutatja magát az alapvető szolgáltatások, valamint a nyersanyagok beszerzése és birtoklása terén. Ennek következtében lehetőségeihez képest túlságosan is tolakszik, hogy a nyersanyagokkal és ásványkincsekkel teli fazekak közelébe jusson.

Köszönet Bereczki Andrásnak és Kubínyi Katának a segítségért.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 tenegri 2014. augusztus 1. 12:47

Nem gondolom, hogy lenne értelme ezeket a követségnyitásokat és -bezárásokat egyenként szembeállítani egymással úgy, ahogy a sajtóban sokszor megjelent az itt említett konkrét esetekkel is. Egyébként a mongol követséghez még csak annyit, hogy a mongolok is komolyan érdeklődnek Magyarország iránt, s hiába zártuk be az ulánbátori követségünket 2006-ban (egyébként úgy emlékszem már az az előtti kormány idején is felmerült a bezárás), ők azóta is fenntartják a saját budapesti követségüket (mellesleg nincs is olyan sok követségük Európában), s idén júniustól még vízummentességet is adtak a magyaroknak (egyoldalúan, azaz annak ellenére, hogy a mongoloknak továbbra is kell vízum hozzánk).

2 Roland2 2014. augusztus 1. 14:56

@tenegri: Azért az államközi kapcsolatokban szimbólikus szerepe van ezeknek, és az különösen rossz gesztus, h. pont az egyik olyan rokon(nyelvű) országgal teszik ezt, amellyel mindig baráti - vagy pontosabban pozitívan semleges - volt az államközi viszonyunk. Ecuadorhoz sokkal kevesebb dolog köt minket, mint Észtországhoz, és nem hiszem, hogy több magyar élne vagy dolgozna ott, mint a balti országban, ezért mondjuk jogos a szembeállítás . Amint látható, az észt politikusok is rosszallóan fogadták a hírt.

Ugyanakkor a cikk eltúlozza a magyarok és észtek egymás iránti viszonyának jelentőségét, mivel távol élünk egymástól , történelmi öntudat során sem voltak kapcsolataink, Magyarországon egyébként is széleskörű az antifinnugrista szemlélet, ezért sztem a magyarok többsége közömbösen fogadja a hírt. Az észtekkel is hasonló lehet a helyzet : tallinnban.blog.hu/ A magyarkedvelő észtek vagy az észtszimpatizáns magyarok szemléletén pedig ez a lépés nem okoz változást szerintem.

3 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 1. 15:26

@Roland2: Lehet, hogy az átlagmagyar nem foglalkozik a dologgal, de az, hogy ennyi publicista ráharapott a témára, mutat valamit. Ja, hogy az észteknél nem? Ez csak azt mutatja, ki vesztett többet az üggyel...

4 noonii 2014. augusztus 1. 17:12

Kedves Roland2! A cikk nem túlozza el észtek és magyarok viszonyánok jelentőséget. Valószinüleg Ön nem járt Észtországban, azért nem tudja, hogy kb. 80% észtek közül tudják, hogy magyarok nyelvrokonak. Magyarországon talán ez az arány alig ér el 20%-kat. Ezzel csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy észtek szempontjából a magyar kormány döntés nagyon barátságtalan lépés volt. Mert Moldovo és Kosovo is fontosabb a magyar kormánynak. Egy észt ember

5 Roland2 2014. augusztus 1. 18:50

@noonii: Amint kifejtettem, szerintem is hibás döntés volt megsérteni ezzel az észteket. Reméljük a jelenlegi ( belátva hibáját ) vagy másik kormány változtat majd ezen.

Sajnos még nem találkoztam észtekkel, így nem tudom, az észtországi közvélemény hogyan viszonyul a magyarokhoz, de az biztos, hogy a magyarok uráli rokon népekről való ismereteit bővíteni kellene az oktatásban, médiában, ill. más kulturális tereken keresztül.Ezt erősíthetnék magyar-észt-finn államközi együttműködések is.

6 blogen 2014. augusztus 1. 20:58

Nincs ezzel semmi gond. Én ezt látnám értelmesnek:

kiemelt misszió:

Washington

Moszkva

Peking

Berlin

London

Párizs

Ankara

Róma

Varsó

nagykövetség:

Madrid

Bern

Prága

Bécs

Ljubljana

Zágráb

Belgrád

Szarajevó

Tirana

Szófia

Athén

Bukarest

Kijev

Minszk

Stockholm

Helsinki

Pozsony

Ottawa

Mexico city

Havanna

Panama city

Bogota

Brazilia

Santiago de Chile

Lima

Pretoria

Nairobi

Addis Abeba

Kairó

Abuja

Dakar

Rabat

Algír

Nicosia

Bejrút

Damaszkusz

Tel-Aviv

Rijád

Abu Dzabi

Bagdad

Teherán

Baku

Asgabat

Taskent

Astana

Iszlamabád

Új Delhi

Hanoi

Bangkok

Szingapúr

Jakarta

Camberra

Szöul

Tokió

konzulátus a Kárpát-medencén kívül:

Trieszt

Krakkó

Isztambul

Szentpétervár

Jekatyerinburg

Sanghaj

Hongkong

Los Angeles

Magyar Intézet:

London

Moszkva

Szentpétervár

Isztambul

Los Angeles

Alexandria

Teherán

Dubaj

Szamarkand

Almati

Újdelhi

Szöul

Peking

Shanghai

Kuangcsou

Ho Shi Minh City

Szingapúr

Tokió

Collegium Hungaricum (csökkentett értékű Magyar Intézetként is):

Párizs

Varsó

Zágráb

Belgrád

Tirana

Róma

Helsinki

Jekatyerinburg (elsősorban tudományos misszió)

Taskent

Ha Orbán komolyan gondolná a tusnádfürdői beszédet és más megnyilatkozásait, akkor átstrukturálnák így. Ha a nyugat elveszti a jelentőségét, akkor az európai intézményhálózat fölösleges és leépítése szükségszerű, hogy az erőforrások átcsoportosíthatóak legyenek az új súlypontokra.

7 rdos 2014. augusztus 4. 12:40

Az új nagykövetségekkel szemben kifogásom nincs, sőt a mongolnak még örülök is.

Meglévő kapcsolatot felszámoli és pont az észtekkel? Ennek mi volt már az értelme? Pont a kevés nyelvrokonunk egyikével tenni ilyent? Én szégyellem magam emiatt. :-(

Nem mellékesen pont a finnektől és az észtektől volna mit tanulnunk, ahogy az a cikkben is szerepelt. :-(

Bocsánatot kérek Észtország.

8 imi60 2014. augusztus 8. 11:09

mindenképpen nagy hülyeség volt bezárni a Tallin-i nagykövetségünket. Viszont akkor kik is a közelebbi nyelvrokonaink? Az észtek vagy a mongolok? Szerintem ez a finnugor nyelv mizéria már rég túlhaladott és a mongolok a közelebbi rokonok minden területen.

9 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 8. 13:29

@imi60: Tallinn. És nem ez az egyetlen tévedés a hozzászólásodban.

10 Roland2 2014. augusztus 8. 13:48

@imi60:" a mongolok a közelebbi rokonok minden területen." Persze, mert ugye kinézetre könnyebb összekeverni egy mongolt egy magyarral, mint egy észttel, és egy magyar könnyebben megérti a mongol nyelvet, mint az észtet, nem ? :D :D

11 imi60 2014. augusztus 9. 11:26

@Fejes László (nyest.hu): bocsi. Viszont a kérdésemre nem válaszoltál.

12 imi60 2014. augusztus 9. 11:38
13 Roland2 2014. augusztus 9. 12:24

@imi60: A mai magyar nép ( ill aki magyarnak tartja magát ) tagjainak ősei sok helyről származnak. Egy részük az Urál környékéről, azonban az ő finnugor nyelvük vált dominánssá a közösségben.

Továbbá más dolgokat kéne olvasnod, mert ez a habsburg-összeesküvés dolog már eléggé gáz : toriblog.blog.hu/2009/03/17/mitoszok_nyo..._a_magyar_ostortenet

toriblog.blog.hu/2010/12/07/hamis_e_a_nemzetveszto_trefort_idezet

www.nyest.hu/renhirek/a-ketfeju-sas-es-a-renszarvas-baratsaga

www.nyest.hu/renhirek/nem-tanitjak-a-fin...nsagot-finnorszagban

14 hun 2014. augusztus 9. 13:31

@Roland2: erőből, hazugsággal a tények ellen.

.

vajon kikre jellemző ez?

.

az egyoldalú kultúrarombolás és kultúrdiktatúra? a történelemhamisítás és a könyvégetés?

.

nem a finnugorok nyelve lett a szkíták utódaié, hanem a szkíták nyelv lett a finnugoroké (is).

15 imi60 2014. augusztus 10. 14:56

Roland12- akkor ha van időd akkor kezd el olvasni elölről az egész Kárpát-medence történetet és az egész vándorlási folyamatot. Abban igazad van, hogy ma már nagyon kevert nép vagyunk de azért a gének sok mindenről árulkodnak a mai napig. Azt nem lehet a mindenkori politikának meghamisítania.

Mondjuk kezd ezzel: Boda László: Avar honfoglalás, magyar bejövetel. Szófia Kiadó , Budapest 2013 1900 ft.

14 számú hozzászólásod értelmezhetetlen két okból is. A történelem hamisítás már pár ezer évvel ezelőtt is dívott. Nem mai találmány.

Míg bizonyos korig elég volt megsemmisíteni azt a kevés írott dokumentumot és már új történelem lett. Ez már úgy a 18. századtól kezdve egyre nehezebb. Több anyag jelent meg és egyre többen tudnak olvasni.

A magyar őstörténetre visszatérve. Már a múlt század elején is egyre többen állítottak olyan dolgokat ami nem felelt meg az aktuális politikának. 1945 után meg főleg nem babrálták ezt a kérdést nálunk de azért a kint élő magyarok kutatási eredményei átszivárogtak pl. az egyetemistákhoz. Egyre jobban lehetett kutatni a bizánci anyagokat, mivel ezek igen fontos leírások.Pontosabbak mint a nálunk propagált pár régi magyar dokumentum.

Úgy hogy nem mai találmány az , hogy a finn finnugor kapcsolat az igencsak sántít.

Amit írsz , hogy a szkíták nyelve lett a finnugoroké az inkább a vicc tárgya.

16 Roland2 2014. augusztus 10. 15:37

@imi60: A 12. hozzászólást te írtad, a 14. pedig @hun. De mind1, azért jobb ha tudod, h. amiben hiszel, az nem tudomány.

17 imi60 2014. augusztus 13. 09:36

Roland2-bocs, elfelejtettem, hogy csak az a tudomány amit a Roland2 hisz.

18 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 13. 10:09

@imi60: Milyen kérdésre kellene válaszolnom? Iskolába kellett járnod, ha meg ott nem tanultad meg, akkor most mit okítsalak? Roland2 ajánlott neked néhány értelmes olvasmányt, mire te épületes marhaságokra hivatkozol.

19 imi60 2014. augusztus 13. 14:00

már megbocsáss, de azóta nagyon sok minden változott. Akkor azt tanultam, hogy volt egy honfoglalás 895-ben, István a pápától kapta a koronát és a szocializmus a legjobb államforma. Iskolán kívül meg már szó volt a kettős honfoglalásról, nem a pápától kapta a koronát és nem a legjobb államforma a szocializmus. És hogy a finn-ugor rokonság sem állja meg a helyét. Szóval akkor mi az épületes marhaság? Nem Treforttal kell foglalkozni hanem történészek, kutatók , nyelvészek eredményeivel. Lehetőleg már újabbakkal nem az 1800-as évekből. Nekik még nagyon kevés lehetőségeik voltak. De ha úgy akarjátok akkor nektek a finnek a legközelebbi rokonaitok. Demokrácia van. Választhattok. :)

20 Krizsa 2014. augusztus 13. 14:27

@imi60: Most erről van szó - vagyis erre van pénz az újabb gyarmati főrendezőtől, az EU-tól.

Ha Shakespierre keveréknyelve párszáz év alatt olvashatatlanra rongyolódott, mert még fel se épült (azóta se),

akkor megkövetelik a magyaroktól, hogy az ő Egri csillagaik már száz év alatt is a padlóra kerüljenek. Nem kerülnek? Akkor is kerüljenek! Csináld!

21 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 13. 15:17

@imi60: „Akkor azt tanultam, hogy volt egy honfoglalás 895-ben, István a pápától kapta a koronát és a szocializmus a legjobb államforma. [...] Szóval akkor mi az épületes marhaság? ”

Ami a szocializmust illeti, az tényleg épületes marhaság (bár szerintem ezt a kommunizmusról tanították, de az is). De ezt már akkor is tudtuk. A többi meg azóta sem változott.

„Demokrácia van.” Vannak, akik ezt is vitatják. Azt viszont senki nem vitatja, hogy a tudomány nem tetszés szerinti választásokróül szól. :)

22 Krizsa 2014. augusztus 13. 15:36

A "tudomány" személyi állománya, azok kiadványai, utazásai, az épületek, és fenntartásuk, a segédszemélyzeteik fizetése is, műszerezés, egyetemeik, stb. hatalmas pénzekbe kerülnek. E pénzek kiutalása nem a tudomány keretein belül történik. Még akkor, sem, ha "úgy néz ki", de ált. nem is titkolt, hogy kívülről érkezik. Ahhoz tökéletesen nem értő - "jó esetben" - állami szervektől.

Konklózió: a szponzorált tudomány (és más ma már nem létezik) csak és kizárólag hatalmi=anyagi érdekeket szolgál ki.

23 imi60 2014. augusztus 14. 11:34

@Fejes László (nyest.hu): kettős honfoglalás. Már elég régen szó van róla. A koronát meg valószínűleg NEM a pápa adta. Majd pont bizánci koronát fog adni aki a legnagyobb ellenfele volt. Muszáj a pápától kapott dolgot erőltetni mert keresztény nyugathoz tartozónak valljuk magunkat és az maradt fenn.

24 imi60 2014. augusztus 14. 11:43

@Krizsa: nem egészen értem mit is akarsz mondani.mit követelnek a magyaroktól Egri csillagoktól?

Shakespeare óta az angol nyelv nagyon megváltozott. Ebben teljesen igazad van. Sőt ! Az amerikai angol és a szigetországi angol is egyre nagyobb másságot mutat. De a többit nem értem mit akarsz mondani.A szponzorációs dolgot meg végképp nem.

Néha igen bonyolultul fogalmazol.

26 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 14. 13:06

@imi60: renhirek.blogspot.hu/2010/07/laszlo-gyul...eti-munkassaga1.html

www.nyest.hu/renhirek/magyarok-bejovetele

@imi60: „Az amerikai angol és a szigetországi angol is egyre nagyobb másságot mutat” Ez kb. a 20. század közepéig volt igaz, onnantól kezdve közeldnek egymáshoz. (Főleg a brit meg a többi az amerikaihoz.)

27 hun 2014. augusztus 15. 01:46

@imi60: akkor miért van rajta görög írás? ha nem a pápa adta volna, hanem magyar tulajdonban lett volna, akkor nem gondolod, h nem lenne rajta idegen elem?

azonban valószínű h se nem római, se nem bizánci, hanem hun vagy avar a korona alapja, amelyet a bizánciak vagy a frankok/bajorok megszereztek.

egyről tudunk, aki hun király volt és akit a bizánciak megöltek, Dengizik (de arról valószínűleg fennmaradt volna valami).

bizánc vallással erősen terjesztett az 5.-6.században (a bulgárokat le is győzték végül másodszorra a 9.században) és Gordasztól zsarolhatták ki a koronáját (az emlékezetes aranyművek bizánci pénzre cserélése).

vagy NagyKároly/Pipin szerezte meg az avar tuduntól/kagántól.

.

a görög részét

talán már a konstantinápolynál felsorakozott magyar hadak is látták a bizánci kajszár fején.

i.imgur.com/LfLmmM2.png

.

a 3 királykép csak 1070-90 között kerülhetett a koronára, I.Géza és az egyik Konsztantin, másik a gyilkos Dukasz császár (látható, h mindketten ugyanazt a koronát viselik, miközben Géza pedig egy abroncsos koronát).

28 Krizsa 2014. augusztus 15. 07:10

@imi60: A finn, a magyar, héber nyelv nagyon hosszú időn keresztül sem változik. Mit jelent ez? Hogy a szókincsük legnagyobb része hatalmas szóbokrokból épül fel, amelyek "levédik" egymást. Vagyis egyetlen mássalhangzó véz megvűltozása több tucat - többszáz szó értelmetlenné válását okozná - ami lehetetlenség. A nem-gyöknyelvek (keveréknyelvek) mindenhonnan összeszedett szavakat használnak, tehát nincsenek nagy szóbokraik. Fellazult a szórendjük is, a nyelvtani megoldásaik is kevertek, mindenhonnan... stb. Ezek a nyelvek, amelyek amúgy is csak párszáz évesek - nem is lehetnek stabilak, tehát valóban folyton változnak.

A nagy harc - 15O éve - azon van, hogy az IND (finnugor) nyelvészet bebizonyítsa: a magyar sem különbözik a többi nyelvtől, és hogy stabil nyelvek nem is léteznek. Tehát szerintük a magyar (gyöknyelv, de ezt meg nem ismerik el róla) is folyton változik. S mivel mégse változik (lényegesen), hát művileg változtatják. Pl. ilyen minősíthetetlen hamisítással, hogy még a "tegnapi" Egri csillagokat is, úgymond "át kell már írni".

29 Untermensch4 2014. szeptember 6. 19:25

@imi60: "Szerintem ez a finnugor nyelv mizéria már rég túlhaladott"

akkor ettől a száltól tekintsünk is el. meg a történelemtől is, főleg a nagyon régitől. ami marad: mit tudnak az észtek amit mi nem? gazdasági fejlődést, alacsony államadósságot és keménynek lenni az oroszokkal szemben... hmm 8) sztem ez a tudás nekünk is kell, és mindezt legkönnyebben úgy tanulhatnánk el tőlük ha van ott nagykövetségünk. az csak a bónusz hogy a nyelvrokonság ("nyelvrokonság") miatt még barátságosabbak is velünk mint bárki mással (leszámítva az oroszokat)

30 Fejes László (nyest.hu) 2014. szeptember 10. 09:25
Információ
X