Korábban a nyest.hu is beszámolt róla, a Rénhírek is foglalkozott vele, és most megszületett a végeredmény. Megtalálták a finnugor világ hét csodáját. A finugor.ru beszámolója szerint a végeredmény a következő.

Hanti bunda (Forrás: A szerző)

A természet kategóriában az első helyet a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben, Szurgut mellett található Párduc-hegy (Барсова гора) nevű nemzeti park nyerte. (Igen, ez az a Szurgut, melynek olajcége a Mol körül sertepertélt.) Ugyanebben a kategóriában került a győztesek közé a rénszarvas, mely több uráli néphez köthető, továbbá a komiföldi Jugid va (Tiszta víz) nemzeti park; a vepszeföldi Simozero nevű tó; az udmurtföldi Zajakinóban található cédrusfenyőliget; a kozminói sarjerdő, a nyenyecek szent erdeje; illetve a mordvinföldi Szmidovics tájvédelmi körzet.

A kultúra kategóriában szintén a hantik nyertek:az első helyet a Macskakönyök földje című folklórgyűjtemény szerezte meg, majd a hanti-manysi Liling szojum (Élő folyócska) etnokulturális oktatási központ; Lapso Peduny, egy udmurt mesefigura; az erza tavlai játékfigura; a karjalai Kinerma (Kinyerma?) település; a nyenyec Hebigya tyen (Szent emlék) emlékmű, illetve az onyegai és belomorjei sziklarajzok Karjalából.

Az ünnepek kategóriában a hanti medveünnep került ki győztesen, ezüstérmes a peledes ajo nevű mari dalosünnep; bronzérmes a moksa aksa kelu (Fehér nyírfa) nevű ünnep. Ezeket követi az obi-ugorok és nyenyecek varjúünnepe; a mordvin bárányszurdoki (baran-latkói) imádkozás; a komi amatőr zeneszerzők Vaszilej nevű versenye, illetve az udmurt vöröshajúak fesztiválja.

Az egyetlen kategória, melyet nem a hantik nyertek, a műemlékek kategóriája volt. Itt az aranyérmet Sztyepan Erza erza szobrász munkái nyerték, az ezüstöt a juilszki erődítmény (Hanti-Manysi nemzetiségi Körzet), a bronzot az idnakari erődítmény (Udmurtia) nyerte. A dobogóról lemaradt a nyenyecek nyeszi temploma; a mari Csumbelat-hegy, a számi labirintusok, és, tessék kérem kapaszkodni, a szigligeti vár!

Még mielőtt valaki sajnálni kezdené, hogy a finnugor világnak ennyi csodája van, amelyről nem tud, gyorsan szeretnénk leszögezni, hogy ezek nagy része a finnugristák, sőt, időnként az adott nép szakértői számára sem ismertek. A lista egyébként több furcsasággal is kitűnik, például egyetlen finn vagy észt csoda sem szerepel, az egyetlen magyar is csak éppen hogy. Nem világos, miért hanti a medveünnep, és nem legalább obi-ugor. Az is furcsa, hogy a csodaműemlékek listájára két olyan is felkerült (az idnakari és a csumbelat-hegyi), ahol ma gyakorlatilag semmi sem látható. A kultúra kategóriában is nem egy olyan nyertes van, amelynek inkább a műemlékek kategóriájában van a helye.

A legnagyobb finnugor csodának mégis azt tarthatjuk, hogy a finnugor világ hét csodájából rögtön huszonnyolc van.