nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A mordvinok számtalan problémája

Egy-két-há-four... Valahogy így számolnánk mi, ha angol hatásra hasonló folyamatok játszódnának le a magyarban, mint az orosz hatására a mordvin (és még más kis finnugor) nyelvekben. Vajon hogyan megy végbe ez a változás és milyen következményei lehetnek?

Gornyipov | 2011. február 4.
|  

Indíthatnám ezt a posztot azzal a rossz szójátékkal, hogy a világ egy-kettőre megváltozott a mordvinok körül, amikor elkezdték használni az orosz számokat. A szójáték már csak azért sem állná meg a helyét, mert a változás nem gyorsan játszódott/játszódik le, és éppen az egyjegyű számokat (1–9, azok közül is elsősorban az 1–5) érintette a legkevésbé.

Hundredszorszép
Hundredszorszép
(Forrás: Wikimedia commons / Fancsali László)

Ha erzául kívánunk szóba elegyedni valakivel, fel kell rá készülnünk, hogy a számokat, legalábbis ahogy azok az irodalmi nyelvben szerepelnek, a legtöbb esetben mi jobban fogjuk ismerni, mint maguk az anyanyelvi beszélők. Az évszámokat például – néhány „elszánt” nyelvi élharcost leszámítva – mindenki oroszul használja, és az év szó is oroszul, az orosz nyelvtani szabályoknak megfelelő formában szerepel a szám után. A folyamat a legerősebben azokon a településeken jelentkezik, amelyek Mordóvia közigazgatási határain kívül találhatók (ún. diaszpórafalvak), illetve az orosz többségű községekben és városokban. Egy ilyen kétszeres kisebbségi helyzetben élő csoport tagjai, a csuvasföldi erzák körében végzett szociolingvisztikai vizsgálat során a kutatók a legfiatalabb generáció tagjait kérték meg, hogy számoljanak el tízig. Az egyik gyerek hat számot tudott felsorolni (1, 2, 3, 4, 6, 8), amit tekinthetünk nagyon kevésnek is, ahogy azt a cikk írója is tette, másrészről viszont még így is szép teljesítmény, figyelembe véve az anyanyelvi oktatás teljes hiányát a diaszpórafalvakban és az eloroszosodó felnőttek nyelvhasználatát.

Az erza számrendszer

Az egyszerű számok a megközelítő magyar kiejtéssel: vejke (1), kavto (2), kolmo (3), nyile (4), vetye (5), koto (6), szjiszjem (7), kavkso (8), vejkse (9), kemeny (10). 11-20 között a számokat a tíz szó rövid formáját (kem- vagy ke- alakban) követi az egyesek -je, -vo vagy -ge képzőt tartalmazó alakja: kevejkeje (11), kemgavtovo (12), kemgolmovo (13), kemnyileje (14), kevetyeje (15), kemgotovo (16), kemzjiszjemge (17), kemgavksovo (18), kevejkseje (19). A tízeseket a 20 (komszj) kivételével az egyesek és a kemeny (10) szó összetételével képezhetjük. A 20-30 közötti számok a komszj és a megfelelő egyes, valamint a tízeseknél megismert képzőkből tevődnek össze. Harminctól kezdve viszont a képzőket már nem használja az erza nyelv. Az eredeti formákat már elfelejtő beszélők, ha olyan helyzetbe kerülnek, hogy a számokat erzául kell használniuk, gyakran élnek nyelvi kreativitásukkal: így születnek meg a komszj (20) helyett a kavtokemeny ’szó szerint: két tíz(es)’ és a kemenynyile ’szó szerint: tíz-négy’ formák. A százasok esetén a szjado, az ezresek kifejezésére a tyozsa, tiscsa alakokat használják. 100 és 1000 föltötti százasok és ezresek esetén többes számban szerepel a 100 és az 1000 jelentésű szó, például kavtosjadt (200), kolmotyozsat (3000).

A kettest és annál nagyobb számokat tartalmazó számnévi szerkezetekben többes számot használ az erza, például kavto kudot ’két házak’. Az orosz nyelvben ezek a szerkezetek jóval bonyolultabbak, 1 után egyes számban, 2-3-4 után egyes szám birtokos esetben, 5 után pedig többes szám birtokos esetben áll a főnév. Az összetett számok esetében pedig a szóalak végén álló egyesek alapján lehet eldönteni, melyik a nyelvtani szabályoknak megfelelő forma.

A jelenség háttere

Annak, hogy a számok elfelejtődnek, és az orosz megfelelők váltják fel őket, számos oka lehet. Az iskolai erza/moksa nyelvű matematikaoktatás hiánya mindenképpen fontos tényező, valamint maga az a tény, hogy az idősebb generáció is oroszul használja a számokat, a többségi nyelv irányába billenti a mérleget.

Az orosz nyelvi hatás a számrendszert először meghatározott jelentéstani mezőkben kezdte módosítani. Az életkor és az évszám kifejezése, az iskolában a kapott érdemjegyek elnevezésében jelentkezhetett először, ezek ugyanis még a nyelvőrző nyelvhasználók beszédében is inkább oroszul szerepelnek.

A számjegyek elnevezésének „nyelvváltása” önmagában még talán nem okozna mélyrehatóbb változást az erza nyelv rendszerében (sok közösség esetén megtörtént az, hogy a kereskedelmi vagy gazdasági élet átalakulása következtében új számrendszer alakult ki egy nyelvben). Az érdekes változások az orosz egyeztetési szabályok eltérő volta miatt jelentkezhetnek. Megjósolni a változás kimenetelét természetesen nem lehet, azonban feltételezhető, hogy az átalakulás tovább terjed más (nem számnévi) szerkezetekre is.

A mai nyelvhasználatban az egyik legérdekesebb jelenség a kevert formák létrejötte, ami nagy mértékben az erza számok (legalábbis részleges) feledésbe merülésének a következménye. A következő példában az orosz szám után álló ’év’ szó nincs egyeztetve az orosz szabályokkal: szorok csetire god ’44 év(es)’ (helyesen: szorok csetire goda). Egy másik esetben a beszélő a megközelítő érték kifejezésére nem az erzában használatos -ska képzőt alkalmazta, hanem orosz mintára a számnévi jelző által jelzett szót a szám elé emelte, így jött létre a kilometra kavto ’körülbelül két kilométer’ forma, amely ráadásul az erza szám ellenére orosz szabályok szerint egyeztet (a kilometr szót egyes szám birtokos esetben használja).

Az egyes számok megőrződésének, legalábbis hosszabb távú megmaradásának talán részben az lehet a magyarázata, hogy sok mondókában, kiszámolóban és (gyerek)dalban használatosak ezek az alakok. Elképzelhető. hogy a folyamat vége egy olyan típusú összetett rendszer lesz, amelyben mondjuk egytől ötig az erza számok őrződnek meg, míg a többi forma orosz lesz. Már csak az kérdéses, hogy az egyeztetési szabályok melyik nyelvhez fognak igazodni, kiterjed-e a nem orosz átvételekre is az egyes és többes birtokos eset használata.

És végül álljon itt egy számos erza szám, amely az első négy számjegyet igyekszik a hallgatókba sulykolni. (Az 1, 2 ... Bakics Vigyaj alkotása.)

bakicsvidaj1.avi

Вейке, кавто...

Вейке, кавто, колмо, ниле

мезе менчеват икелем

мон а вечктян мон а вечктян

азё тон кудов

вейке, кавто, колмо, ниле

косо тон ульнить икеле

зярдо майсинь мельгат пансинь

чийнинь мон тей-тов

луганть лангсо а неяват

луганть потсо мезть тейнят

кода кекшат а содават

ков ёртсак нурькине пелюмат

Вейке, кавто...

ловонть лангсо а неяват

ловонть потсо мезть тейнят

кода кекшат а содават

нать ней эйстэнь овсе а виздят

Вейке, кавто...

1, 2, 3

1, 2, 3, 4

miért kerülsz engem

nem szeretlek, nem szeretlek

menj haza

1, 2, 3, 4,

hol voltál korábban

amikor gyötrődtem, üldöztelek

ide-oda futottam

a mezőn nem látni téged

a mezőn mit csinálsz

úgy elbújsz nem tudni

hova dobod a kis kaszát

1, 2…

A havon nem látszol

a hóban mit csinálsz

úgy elbújsz nem tudni

úgy látszik már nem szégyelled magad előttem

1, 2…

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 bibi 2011. február 11. 18:20

@Fejes László (nyest.hu):

Ez érdekes, köszönöm.

7 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 10. 20:37

@bibi: Az ezer iráni eredetű jövevényszó -- igaz, több finnugor nyelvbe is bekerült, de már az alapnyelv felbomlása után. A száz valóban finnugor eredetű, de a finnugor alapnyelvben indoeurópai (feltehetően ősiráni) jövevényszó.

6 tenegri 2011. február 10. 18:51

@bibi: Mit tekintünk ebből a szempontból sajátnak és mit idegennek? A tíz, a száz és az ezer is iráni jövevényszó a magyarban, igaz már nagyon régiek.

5 elhe taifin 2011. február 10. 17:53

@bibi:

Hát a japánok rosszabbul állnak, egy-két kifejezéstől/kivételtől eltekintve 10-en felül már kínai eredetű számokat használnak :)

4 bibi 2011. február 10. 17:24

Egyszer egy japánnal beszélgettem és azt mondtam neki (remélem igazam volt), hogy a magyar nyelvben az 'ezer' az utolsó saját számnév (hiszen az utánna következő 'millió', 'billió', stb. már idegen eredetű). Azt a választ kaptam, hogy a japán nyelvben is ez a helyzet. Hát, szegény mordvinok sokkal rosszabbul állnak.

3 varpho 2011. február 10. 15:05

@Fejes László (nyest.hu): köszönöm.

2 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 9. 11:19

@varpho: Itt valóban kissé szerencsétlen megfogalmazású a szöveg, de azért kitalálható, hogy a kemnyileje (14) helyett született a kemenynyile...

1 varpho 2011. február 8. 18:36

"így születnek meg a komszj (20) helyett a kavtokemeny ’szó szerint: két tíz(es)’ és a kemenynyile ’szó szerint: tíz-négy’ formák."

-- én ezt nem értem. miért a 10 és a 4 összetétele jelenthet 20-t? "kavtokemeny" ez világos: 2x10=20. de 10x4=40, 10+4=14... csak az jút eszembe, hogy ez az ötös rendszer maradéka lenne, és "kemeny" szó 5-t jelentene itt...

Információ
X