Kövessen, kérem!
A nyelvész majd megmondja
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Írjon! Nekünk!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szerző: Szigetvári Péter
Találatok száma: 136
Megjelenített tételek:
A nyitás tárgya
| Szigetvári Péter | 2023. augusztus 14. |
Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből ad...
Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant
| Szigetvári Péter | 2022. május 13. |
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Bizonytalankodó harmónia
| Szigetvári Péter | 2018. november 6. |
A magánhangzó-harmóniának egy jól körülhatárolható részén a beszélők bizonytalankodnak. Döntésükhöz többféle, akár nem is hangtani tényezőt vesznek figyelembe. Ilyeneket mutatunk.
Ami keveredhet, az keveredik
| Szigetvári Péter | 2018. június 14. |
A kérdés: miért keverik magyarok az angol fan 'drukker' és fun 'buli' szavakat. A válasz: mert meglepő módon ugyanúgy ejtik őket.
Je, je, je
| Szigetvári Péter | 2018. június 7. |
Az elavult angol szó, a ye kiejtésébe és jelentésébe mindenki belegabalyodik. A nyest pedig rendet csinál.
Egy kegyes hazugság
| Szigetvári Péter | 2017. április 18. |
Azt állítjuk, hogy az angol helyesírás (és nyomában az átírások) sokszor [p]-t, [t]-t, [k]-t írnak ott, ahol valójában [b], [d], [g] áll. Megmutatjuk, miért.
70 éves a Nádasdy
| Szigetvári Péter | 2017. február 15. |
Nádasdy Ádámot nem kell bemutatni a Nyest olvasóinak. 70. születésnapja alkalmából most mégis ezt tesszük, abban a reményben, hogy hátha mégsem tudnak róla mindent. (A cikk után sem fognak.)
A bizonytalanság határa
| Szigetvári Péter | 2017. február 8. |
A beszélők bizonytalankodnak: ezt vagy azt az alakot használják? De a bizonytalanság nem jó dolog, ezért ha valami alapján tud dönteni a beszélő, akkor dönt is. Arról lesz szó, hogy a „fotelje”, „fotelja”, „fotele” mellett miért nincs „fotela”.
Mellékes mellékjelek
| Szigetvári Péter | 2017. január 5. |
Mellékjelek, amik már nem is mellékjelek. A mellékjelek több ezer éve megjelentek, eredetileg a G és a kis i is mellékjeles betűként kezdte pályáját.
Farkak erre, farkak arra
| Szigetvári Péter | 2016. december 29. |
Sorozatunknak ebben a részében további mellékjelekkel találkozunk: erre, arra irányuló farkakkal, valamint egy hullámvonallal, ami akár ugyanazt is jelentheti, mint az egyik farok.
Jobbra dől, meg balra dől
| Szigetvári Péter | 2016. december 19. |
A latinbetűs írásokban majdnem annyiféle mellékjel van, ahány betű. A magyar írásban használt ékezetek után most újabb fajtákat sorolunk. Kiderül, micsoda szoros kapcsolat van a hajtott
ékezet és egyfelől az etimológia, másfelől a farmernadrág köz...
Pont, pont, vesszőcske
| Szigetvári Péter | 2016. december 8. |
Folytatjuk írástörténeti sorozatunkat, a görög betűk és mellékjelek, az idézőjelek és az ábécé-rend kialakulása után most a latinbetűs írások mellékjeleiről lesz szó. Először is a magyar írásban használt háromféle ékezetről.
Mi a baj a maffiával?
| Szigetvári Péter | 2016. november 14. |
Olvasónk felvetésére a maffiát vizsgálgatjuk, de nem tartunk attól, hogy ezért szitává lőnek, mert kizárólag a szó írása és hangalakja érdekel itt minket.
Kell ly vagy nem kell ly?
| Szigetvári Péter | 2016. október 24. |
„Good night, sleep tight” mondják egymásnak este az angolul beszélők. De miért nem tightly? Egyrész, mert úgy nem rímel, másrészt…
Dr. Banks és a hétlábúak
| Szigetvári Péter | 2016. augusztus 22. |
Mennyire lehet más egy földönkívüli nyelve, mint az általunk ismert és nem ismert emberi nyelvek? Van-e remény arra, hogy emberként megtanuljunk egy földönkívüli nyelvet? Amíg nem tudjuk a válaszokat, addig fantáziálhatunk róluk.
Számtek magyarul
| Szigetvári Péter | 2016. július 19. |
Olvasónk számítástechnikai kifejezések magyar megfelelőit kéri tőlünk. Természetesen válaszolunk, de eláruljuk azt is, valójában ez nem nyelvészi feladat.
A hasonló legyen hasonló
| Szigetvári Péter | 2016. június 7. |
Egy szabályszerűség nyomába eredünk, ami megdöbbentő hasonlósággal működik Angliában és Amerikában. A kivételes eseteket is magyarázzuk. Tessék figyelni, a végén vizsga lesz!
A valahai legmagasabb istenanya
| Szigetvári Péter | 2016. május 11. |
Már megint valami, amit állítólag rosszul mondunk. A Föld legmagasabb helyének, a Mount Everestnek a nevéről derítették ki, hogy nem is úgy kéne ejteni, ahogy megszoktuk.
Bárány vagy csirke?
| Szigetvári Péter | 2016. május 5. |
Miért van az, hogy magyarul bárányhimlő, angolul viszont chickenpox, azaz csirkehimlő. Olvasói kérdésre válaszolunk.
Hogyan ne legyen vezetőd a mobilod?
| Szigetvári Péter | 2016. április 19. |
Figyelem, nem a mobil hasznos vagy káros voltáról értekezünk, hanem az angol felszólítások mondattani szerkezetéről. Nem meglepő módon, a magyar és angol mondatszerkezetek hasonlítanak is, meg nem is.
Alumnuszok az alma materből
| Szigetvári Péter | 2016. április 11. |
Diák, miniszter, magiszter, alumnusz: ezek mind iskolai kifejezések is voltak. Szavak történetével ismerkedünk megint.
Idézni, ahogy tetszik
| Szigetvári Péter | 2016. március 8. |
Ha más szavait idézzük, tegyük idézőjelek közé, ha nem akarjuk, hogy plágiummal vádoljanak. Idézőjelek terén ahány ház, annyi szokás. Megpróbáljuk rendszerezni.
Sorrend a lelke mindennek
| Szigetvári Péter | 2016. február 16. |
Az ábécébe rendezés – úgy tűnik – sokakat érdeklő dolog. Hogyan alakult ki a ma használt sorrend és hogyan illeszthetünk bele új tagokat?
Hány betű az sz?
| Szigetvári Péter | 2016. február 4. |
Nem csak a keresztrejtvényfejtőknek számít, hány betű az sz. Bemutatjuk, hogy a kettősbetűket nem kezelik egységesen a helyesírási szokások.
Miért írjuk o-val az u-t?
| Szigetvári Péter | 2016. január 21. |
Az angol helyesírás számtalan bonyodalma közül azt vizsgáljuk, miért írjuk sokszor o-val azt, amit azután úgy ejtünk, mintha u-val lenne írva: love = luv, come = cum, London = Lundon.
Összetesszük, amink van
| Szigetvári Péter | 2015. december 11. |
Behatolunk a beszédhangokba. Felfedezzük, hogy vannak hangok, amelyeket más hangok összetételeként képzelhetünk el. Kiderül, hogy a magánhangzó-illeszkedés és a hasonulás ugyanaz a folyamat.
Erről is legyen szó!
| Szigetvári Péter | 2015. november 25. |
R előtt hatalmas keveredést találunk a mai angolban. Ez az oka, hogy sokan azt gondolják, Harry Potter szőrös, a tündér bundás, valamint egybeesik a vidám házasodó Mari. Megint másoknál Shaw és a tengerpart. Vagy az autógumi, a torony és a kátrány.
Egy fennkölt kérdés
| Szigetvári Péter | 2015. november 24. |
Ejthetjük-e a „fennkölt” szót [n]-nel. És ha igen, akkor ettől változik-e a [ŋ] megítélése a magyarban? Olvasónk felvetésére válaszolunk.
Hosszú vagy feszes? Esetleg mindkettő?
| Szigetvári Péter | 2015. november 19. |
Azt tudjuk, hogy az angol „hit” és „heat” magánhangzói különböznek, de hogy miben, azt már sokan sokféleképp látják. Sorozatunk most következő részében ezt boncoljuk.
Kanadai csúszka
| Szigetvári Péter | 2015. november 4. |
Kanadában sok a jég és a hó, szeretnek is csúszkálni. Minket viszont ezúttal a kanadai magánhangzók csúszkálása izgat, egy cikk alapján erről számolunk be.
IPA csak egy van?
| Szigetvári Péter | 2015. október 27. |
Az angolt – vagy bármilyen nyelvet – IPA-jelekkel is át lehet írni. Nem is egyféleképpen. Mitől más az angol és a magyar bank? Miért nem használják az amerikai nyelvészek az IPA-jeleket egy csomó mássalhangzóra? Hogy a magánhangzókról ne is beszéljün...
Amerika hangja
| Szigetvári Péter | 2015. október 15. |
Sorozatunk előző részében a BBC-féle, az angol helyesíráson alapuló átírást mutattuk be. Most az amerikai szótárak gyakorlatával foglalkozunk.
A fejükbe verjük, ha kell?
| Szigetvári Péter | 2015. október 12. |
Régi olvasónk mindennapi próblémáját próbáljuk magyarázni: miért nem értik a buszvezetők a megálló nevét, amikor jegyet kér tőlük. Több ötletünk is van, de csak egy jól tervezett kísérlettel lehetne kideríteni a valódi okot.
Mit üzen a BBC?
| Szigetvári Péter | 2015. október 8. |
Angol átírási hagyományokat ismertető sorozatot indítunk. Az első részben egy a helyesírásra épülő brit hagyományt, a BBC-ét nézzük meg.
Hű vagy rendes?
| Szigetvári Péter | 2015. szeptember 15. |
A hűségről és a rendességről lesz szó. Ha el nem tudja képzelni, hogy ennek mi köze a nyelvhez, olvasson tovább. Többféle csehről lesz szó: különféleképpen viselkednek.
A csacsi nem csücsörít
| Szigetvári Péter | 2015. szeptember 9. |
A szamár az í-től csak az á-ig jut, mi viszont az ú-ig, sőt az ő-ig, ű-ig is. Megtudjuk, hogy mit mondjunk, amikor épp nem tudjuk, mit mondjunk, és hogy mi köze mindennek a semlegességhez. Végül egy geometriai dilemmára is kitérünk.
Eltűntek, vagy sose voltak?
| Szigetvári Péter | 2015. augusztus 7. |
Egy kis hangtani részletben veszünk el, de közben röhöghetünk Avril Lavigne-on és nyomozhatunk kanadai angol anyanyelvűek után. Ez utóbbi, eláruljuk, sikertelen lesz.
Egy megszeghető szabály
| Szigetvári Péter | 2015. július 9. |
Egy olyan angol hangtani szabályszerűséget mutatunk be, amit meg lehet szegni és a beszélők egyre gyakrabban meg is szegik. Más szabályokhoz ugyanezek a beszélők azonban kitartóan ragaszkodnak. Hogyan lesz az ’egészség’-ből [euf]?
Az igazi nemzeti konzultáció
| Szigetvári Péter | 2015. április 29. |
A „magyar nyelvet” – ahogy minden más nyelvet – sokféleképpen beszélik a beszélői. Ez ellen felesleges és káros fellépni. Amit megtehetünk a nyelv egységességéért, azt folyamatosan megtesszük azzal, hogy beszélünk.
Milyen lesz 2050-ben?
| Szigetvári Péter | 2015. április 23. |
Jóslunk. Tudhatjuk milyen lesz az angol (vagy akármelyik másik nyelv) 2050-ben? Igen, hiszen az akkori beszélők egy része már köztünk él. Ahogy eddig változott a nyelv, úgy fog a jövőben is.
Nagy napok
| Szigetvári Péter | 2015. március 30. |
A húsvétot a nagyböjt és a nagyhét előzi meg. Mi az a nagyböjt és mi minden történt a nagyhéten egészen addig, amíg Jézust pénteken keresztre feszítették?
Amit mindenki rosszul tud az angol nyelvről
| Szigetvári Péter | 2015. március 27. |
Korábban azt mondtuk, az angol [ej], [aj], [oj] és társaik kettőshangzók. Most meg azt mondjuk, hogy nem azok. Miért mondjuk azt, és jó-e ez nekünk?
Vesszőparipa
| Szigetvári Péter | 2015. március 20. |
Máté, Márk, Lukács és János. Máté, Márk, Lukács, és János. Látja a különbséget? Van, aki nemcsak látja, de nagyon is fontos dolognak tartja, hogy legyen-e vessző az és előtt, vagy ne.
Kicsire adunk
| Szigetvári Péter | 2015. március 5. |
Miért nem Laji a Lali, vagy Mihi a Misi? Miért lesz az Ignácból Náci? Hogyan jelenthet a szenya szendvicset és szemetet egyszerre? Hogyan menti meg a kaja a Paját? Most kiderül.
Félrement fordítások
| Szigetvári Péter | 2015. február 17. |
Miért hagyta el örökre hazáját Jimmy Carter? Nem korai-e még értékelni a francia forradalmat? Hogyan keletkeztek a csatornák a Marson? Híres félreértéseket sorolunk a BBC egy cikke alapján.
Hány nyelv az angol?
| Szigetvári Péter | 2015. január 26. |
Angolul a motorháztetőt ugyanúgy mondják, mint a főkötőt. Vagy mint a kapucnit. A csomagtartó pedig csizma vagy koffer. Mitől egy nyelv egy nyelv? Ezen tűnődünk egy amerikai-ausztrál házaspár videója alapján.
Shakespeare, a bűnöző
| Szigetvári Péter | 2015. január 23. |
Shakespeare állítólag 1700 szót talált ki. Ez azonban nem olyan biztos. Nem nézzük végig mindet, de egy rövid listában is találunk néhányat, ami vitatható. Megtudjuk, ami érthetetlen, az angolul miért görög vagy holland.
Ami nagyon hasonló
| Szigetvári Péter | 2015. január 20. |
Az természetes, hogy a sültkrumpli hazájában olcsó a sültkrumpli, de ki gondolná, hogy a nyelvben értékállóbb a fillér, mint a forint? S vajon mi a kapcsolat a kíváncsiság és az orr között?
A színésznő és a püspök
| Szigetvári Péter | 2015. január 13. |
Az angolok tényleg köteleket csomóznak unalmukban, és póthúrokat hordanak a zsebükben az íjukhoz? És vajon mit súgdos a színésznő a püspök úr fülébe? Már megint idiómákkal foglalkozunk.
Ami nem azt jelenti, amit
| Szigetvári Péter | 2015. január 6. |
Mit dob fel az angol, amikor meghal? Mi van, ha valakiből kiveszik a pisit? Mije viszket az angolnak, ha mehetnéke van? Akár tudja a választ, akár nem, érdemes továbbolvasnia.
X már az akták előtt!
| Szigetvári Péter | 2014. december 24. |
A karácsonyt sokan ünneplik, ezért sokféle neve van, „pogány” is, keresztény is. Angolul még X úr miséjének is nevezik. Hogy ki az az X úr, alább kiderül.
Csípd fenéken!
| Szigetvári Péter | 2014. december 3. |
Hova tegyük a toldalékot? Tegyünk-e egyáltalán a szó végére toldalékot? Toldalék-e minden, ami annak látszik? Keressük a válaszokat.
Ami félreérthető, azt félreértjük
| Szigetvári Péter | 2014. november 25. |
A nyelvben sok minden félreérthető, ugyanazt vagy nagyon hasonló hangsorokat többféleképpen lehet értelmezni. Ki az a Lájf, és kicsoda Lady Mondegreen? Na és Obama manója?
Skálázunk!
| Szigetvári Péter | 2014. november 6. |
Nem csak az a kérdés, ki ejti az [r]-t az angolban, és ki nem, hanem az is, hogy ki hol ejti. Az [r] ejtésének helyszínei nem véletlenszerűen oszlanak meg, hanem egy jól kitapintható terv szerint alakulnak. Felderítjük a tervet.
Ne sétáljunk kerti ösvényen!
| Szigetvári Péter | 2014. október 21. |
Az angolban egy-egy szónak alig néhány alakja van. Ez elsőre könnyűnek látszik, másodszorra azonban komoly nehézségeket okozhat az angolul tanulóknak. A kerti ösvényen sétálni elsőre szintén könnyűnek látszik, azonban ez is veszélyt rejteget. Mutatju...
Itt a [t], hol a [t]?
| Szigetvári Péter | 2014. szeptember 25. |
Ugyanolyan-e a magyar és az angol [t]? Van-e az angolban [c], vagy a magyarban „th”? Van-e magyaros angol tájszólás? Mit csinál, aki angolnak született, de nem tud „th”-t ejteni? Az olvasó kérdez.
Sejtje vagy sejtse?
| Szigetvári Péter | 2014. szeptember 19. |
Az angol és a magyar nem rokon nyelvek. Mégis felfedezhetünk közöttük olyan hasonlóságot, amit nem tudunk friss és egyébként is főleg a szókincset érintő kapcsolatukkal magyarázni. A mássalhangzó utáni [j]-t vizsgáljuk.
Az eltűnt jé nyomában
| Szigetvári Péter | 2014. szeptember 9. |
Az angolban a stabilabb hangsúlyos szótagokból előbb tűnik el a [j], mint a változékonyabb hangsúlytalanokból. Egy kis tájszólás-ismertető után ezt a meglepő helyzetet próbáljuk meg magyarázni.
A gondolkodó ember stíluskalauza
| Szigetvári Péter | 2014. augusztus 19. |
Az amerikai nyelvtisztogatók igen hasonlítanak magyar társaikra, de azért különbségek is vannak közöttük. Steven Pinker velük való hadakozását mutatjuk be az egy hónap múlva megjelenő könyvéről szóló cikke alapján.
Most majd elválik!
| Szigetvári Péter | 2014. július 15. |
A nyelvekben a hangok eltűnnek és megjelennek. Az angolban ma van [v], [z] vagy [zs], az óangolban nem volt. Illetve [v] és [z] volt, de nem úgy – [zs] viszont sehogy se. Hogyan szlalomozott az angol szoknya, hogy elkerülje a szájpadlást?
Dugdosás
a (folyamatos) múltban
a (folyamatos) múltban
| Szigetvári Péter | 2014. július 10. |
Egy két és fél ezer éve kőbe vésett feliratnak eredünk nyomába: két férfi nevét egy „kötőszó” köti össze. Ki kivel mit csinált és mikor azon a kies szigeten?
Összenőtt, ami nem tartozik össze
| Szigetvári Péter | 2014. július 4. |
A fél ’retteg’ és a fél ’½’ két egymástól független szó, amelyeket véletlenül ugyanúgy ejtünk ki. Az ilyeneket homonimáknak nevezzük. Angol homonimákat vizsgálunk, utánajárunk annak, hogyan alakult ki, hogy ugyanúgy mondunk különböző dolgokat.
Unortodox szófejtés
| Szigetvári Péter | 2014. június 6. |
Azt próbáljuk meg kideríteni, hogy az ortopéd eredetileg ’helyes láb’-at vagy ’helyes gyerek’-et jelentett. Egy görög ortopéd orvosnak is szót adunk, de végül arra jutunk, hogy nincs igaza.
Elöljárók a strandon
| Szigetvári Péter | 2014. június 6. |
Az elöljáró nem járhat hátul, mondják az angol nyelvművelők, de nincsen igazuk. Megmutatjuk, mi mindenben hasonlít egymásra az angolban egy ige és egy elöljáró: többek közt abban, hogy mindkettő ott ragadhat a mondat végén.
A birtokos esete az angollal
| Szigetvári Péter | 2014. május 27. |
Az angol „birtokos esetről” lesz szó. Az előfordulásainak egy részében nem is birtokos az, ami ebben az esetben áll, ráadásul egyáltalán nem is eset a birtokos eset. Kiderül, hogy a magyarban nem hogy birtokos eset nincs, de még olyan egyszerű ige si...
Ablaut és álablaut: mi a különbség?
| Szigetvári Péter | 2014. május 13. |
A rendhagyó múltidejű angol igealakokat vizsgáljuk. Gyenge és erős igék, ablaut és umlaut, sőt, álablaut, és persze a magánhangzó-csúszka. Talán nagyobb megértéssel leszünk a nyelvtanulók életét megkeserítő rendhagyó múlt idejű igealakok iránt.
A szív segédige?
| Szigetvári Péter | 2014. április 17. |
Semmi nem fekete vagy fehér. Az angol igék között is vannak nagyon segédigék és vannak kevésbé azok. Megvizsgáljuk, melyik milyen és főleg, hogy miért. Lelőjük a poént: a ♥ csak nagyon enyhe mértékben segédige.
A tökéletes múlt
| Szigetvári Péter | 2014. április 8. |
Hogyan mondjuk angolul, hogy „Mária aludt”: „Mary slept”, „Mary was sleeping”, „Mary has slept” vagy „Mary had slept”? Mikor melyiket használják az angol anyanyelvűek? Megnyugodhatunk, ez nem csak nekünk magyaroknak nehéz, az anyanyelvűek sem mindig ...
Az angol müszi
és az izlandi nyír
és az izlandi nyír
| Szigetvári Péter | 2014. március 26. |
A magyar „zoknik” hangalakja világosan bontható a tőre (zokni) és a többes számot jelölő -k-ra. Az angol „mice” hangalakja viszont nem bontható ilyen módon: nem tudjuk megmondani, mi jelenti benne a többes számot. Miközben utánajárunk annak, hogy mié...
Tágak, szűkek, kisimultak
| Szigetvári Péter | 2014. március 12. |
Miért mondjuk, hogy egy kettőshangzó tág vagy szűk, és ennek milyen következményei vannak? Miért jó nekünk, ha kettőshangzónak elemezzük a „hosszú [í]”-t az angolban? Hogyan bizonyítja a kairói Tahrir tér nevének angol kiejtése, hogy egy kettőshangzó...
Hogy írjunk át?
| Szigetvári Péter | 2014. február 27. |
Megpróbáljuk megingatni azt a hitet, hogy a nyelv hangalakját betűkkel teljesen egyértelműen le lehetne írni. Az ilyen le- és átírások a hangalaknak azokat a jellemzőit veszik figyelembe, amelyek különbözővé teszik az adott szót más szavaktól. Hogy a...
Én, ti, ő, ő, ő
| Szigetvári Péter | 2014. február 12. |
Az angol személyes névmásokat vizsgáljuk. Hogy mondják angolul, hogy „ti”? Tegeződnek vagy magázódnak az angolok? Mit tettek a középangolok a férfi és nő összeolvadása ellen? És mit tettek az ellen, hogy a férfi több férfivel vagy nővel olvadjon össz...
A hangsúly nyomában
| Szigetvári Péter | 2014. január 22. |
Tovább nyomozunk az angol hangsúly után. Sorvadt magánhangzókat találunk a szenátus padlásán, látni fogjuk, hogy a postások semlegesülnek, Superman viszont nem. A zárt magánhangzók siklósodása és a gyengülés is nyomra vezethet. De a nyomok kétfelé ág...
A kérdésben a válasz
| Szigetvári Péter | 2014. január 15. |
Kíváncsiak vagyunk arra, van-e a magyarban kettőshangzó. Sok nyelvjárásban van, a standardban azonban nem biztos. A dolog kiderítésére ezúttal az eldöntendő kérdések jellemző dallamát hívjuk segítségül. Azt is megpróbáljuk megfejteni, az angol [éj] m...
Magán-, mással-, fél- és kettős-
| Szigetvári Péter | 2014. január 10. |
Honnan tudjuk, hogy egy hang magánhangzó-e vagy mássalhangzó? Honnan tudjuk, hogy két hang kettőshangzó-e vagy egy mássalhangzó és egy magánhangzó kapcsolata? Miért más az angol és a magyar „baj” és „báj”? Miben különbözik a vatta a watt-tól, a bagol...
Minek a fővárosa London?
| Szigetvári Péter | 2014. január 9. |
Anglia, Nagy-Britannia, Egyesült Királyság, angol, angolszász, brit, sőt Britni. Na de mikor melyik? A skót szerint az angol a brit, az Angliában letelepedő pakisztáni szerint ő brit, de nem angol, a Skóciában letelepedő pakisztáni szerint ő inkább s...
Végre egy igazi hiba
| Szigetvári Péter | 2014. január 7. |
A hibavadászatot bemutató sorozatunk utolsó darabjában a [b]-t keressük az Aspergerben, látunk egy példát az ausztrálok találékonyságára, néhány nyelvtörőt vizsgálunk, a szótagszámlálás bizonytalanságaival szembesülünk. Zárásképpen pedig egy olyan es...
A dobozolás napja
| Szigetvári Péter | 2013. december 26. |
Az angol–amerikai boxing day ürügyén megint etimologizálunk: megvizsgáljuk, mi a kapcsolat a „bokszok” közt, és hogy hogyan függ össze a pikszis, a buksza, a puska és a buxus. Látni fogjuk, hogy ezekhez semmi köze az ökölvívásnak, a boxer kutyának, a...
Súlyos hangok
| Szigetvári Péter | 2013. december 17. |
A hangsúly mibenlétét kutatjuk. Megismerjük az orosz kín és liszt közti különbséget, lesznek csivavák és zsiráfok, még szelfizünk is egyet. Párba állítjuk Londont Párizzsal, Detroitot Madriddal és Bagdadot New Yorkkal. A végén levonjuk a tanulságot: ...
Szegény Erasmus csak jót akart...
| Szigetvári Péter | 2013. december 10. |
Hogyan vezet káoszhoz az, hogy törekszünk az „eredeti” kiejtésre? Mit jelent az, hogy „kiejtjük a magánhangzót”? Milyen szabályszerűségeknek engedelmeskedik a hangkivetés? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, és látni fogjuk, hogy aki nem standard...
Kik a lelki szegények?
| Szigetvári Péter | 2013. december 5. |
Azt próbáljuk meg kideríteni, mit jelenhet a „lélekben szegény”. Ez csak részben nyelvészeti kérdés, ezért válaszunk is csak részleges lehet. Megnézzük az eredeti szöveget, és számos modern fordítását. Látni fogjuk, milyen az, amikor az apostol szeku...
Mit ront el a Mikulás?
| Szigetvári Péter | 2013. december 2. |
Itt az advent, a karácsonyra való készülődés ideje. Mi köze a ballagásnak a karácsony előtti második vasárnaphoz? Miért rózsaszínű az egyik gyertya az adventi koszorún? Megismerkedünk az adventhez kapcsolódó szokások közül néhánnyal.
Még mindig hibázunk
| Szigetvári Péter | 2013. november 27. |
Az nem mindegy, hogy diszkont vagy Dixont, de az igen, hogy suvikszol vagy suviszkol. Az angol th okozta nehézségeket is sorra vesszük, továbbá mintákat keresünk, amik befolyásolnak más szavakat. A végére pedig, ha nem is kisgyerekek, de kutyák marad...
És ezeket hogy mondjam?
| Szigetvári Péter | 2013. november 14. |
Folytatjuk a „helytelen” kiejtéseket soroló John Green videó elemzését. Ezúttal [bra] végű városok, Mustár ezredes, egy félreértett szóalak, a GIF és az angol „rövid a” kerül sorra.
Játék a múlttal
| Szigetvári Péter | 2013. október 24. |
Játszani hívjuk a kedves olvasót. Azonban a játék előtt egy hosszú cikket kell elolvasni – és megérteni – az angol múlt idő és többes szám toldalékairól. Aki ezen sikeresen túljut, az akár ki is húzhatja a cikkben vázolt elemzés alól a talajt.
Különcök
| Szigetvári Péter | 2013. október 22. |
A zöngésségi hasonulás szempontjából rendhagyó módon viselkedik a magyarban a [h], a [v] és a [j]. Ráadásul mindegyik más-más módon hagy rendet: felemás módon hasonulnak, de az egyik épp ott, ahol a másik nem és viszont, a harmadik pedig „rossz” irán...
Margitos kérdés
| Szigetvári Péter | 2013. október 17. |
Egy szinte nem létező szó „helyes” alakját próbáljuk meg kideríteni. Megnézzük, használják-e az angol anyanyelvűek, hogyan használnák, ha kellene, és mit süthetünk ki más, létező párok alapján.
Hogy is mondjam…
| Szigetvári Péter | 2013. október 8. |
Az angol szavak kiejtését a helyesírásukból eltalálni nem könnyű feladat. Vigyáznunk kell, hogy se pedánsnak, se bunkónak ne tűnjünk. Nagyon sok analógia adódik egy-egy írásképre. Ennek az oka főleg az, hogy az angol viszonylag keveset változtatott a...
Zönge, zengés és zörej
| Szigetvári Péter | 2013. október 3. |
Mi a különbség a lisztmoly és a lisztbogár közt? Miben különbözik a szlovák és a magyar liszt? Miért fontos a zöngésségi hasonulással foglalkozóknak Mcenszk városa? Ha érdekli, olvasson tovább!
Mássalhangzók egymás közt
| Szigetvári Péter | 2013. szeptember 26. |
Mi a különbség az összeolvadás és a hasonulás közt? Van-e egyáltalán? Miben hasonlít a „hanga” és a „hangya”, és miben különböznek? Miközben ezekre a kérdésekre keressük a választ, néhány fontos hangtani alapelvvel is megismerkedünk.
Éhes hazánk
| Szigetvári Péter | 2013. szeptember 17. |
Egy sajtóhiba ürügyén a sok nyelvre, köztük az angolra jellemző hangkivetéssel (klasszikus nevén szinkópával) foglalkozunk. De ennek során kiderül, hogy a szavak kiejtésének összemosásáért felelős hangváltozás nem is ez, hanem a magánhangzók hangsúly...
A kocka ki van ejtve
| Szigetvári Péter | 2013. augusztus 29. |
Egy most elkészült elektronikus brit kiejtési szótárt mutatunk be. A legfőbb újdonsága, hogy mai kiejtéseket ad, nem az elterjedt, de elavult átírásokat. Egyedi vonása, hogy különféle kapcsolókkal a felhasználó igényeihez, ízléséhez szabható az átírá...
Kolibri és martini
| Szigetvári Péter | 2013. július 24. |
A „kolibriének” (’valami olyasminek, ami a kolibiré’) mellett van „kolibriénak” is, viszont „kolibrijénak” nincs, csak „kolibrijének” és „kolibrijának”. Hogy egy szó milyen toldalékokat vonz, nem csak a hangalakján és az abszolút tövén múlik, hanem a...
Bevett helyett torkolati
| Szigetvári Péter | 2013. július 11. |
Az angol kiejtés átírásával foglalkozunk. Megmutatjuk, hogy a helyzet lassan az átírás tekintetében is ugyanolyan reménytelenné válik, mint a közismerten archaikus helyesíráséban. A mai angliai angol magánhangzó-csúszka néhány elemével, sima magánhan...
Talizunk és simizünk
| Szigetvári Péter | 2013. június 27. |
Van „madridinak”, de nincs „madridinek”, pedig „martininak” és „martininek” is van. Ha „zsírnak”, akkor „zsírénak”, pedig „ígérnek”. Ha „béna”, akkor „béníthat” (nem „béníthet”), viszont „Éva”, de nem „Évinak”, hanem „Évinek”. Hogy egy szó magas vagy...
Mit írjunk át?
| Szigetvári Péter | 2013. június 20. |
Az átírás nehéz dolog. Nemcsak jeleket kell választanunk, de még az sem teljesen egyértelmű, hogy a nyelvnek milyen változatát írjuk át. Angol példákon mutatunk be néhány megfontolandó kérdést. Ha egy angol azt mondja [lájt], vajon arra gondol-e, hog...
Legyen saját hónapod
| Szigetvári Péter | 2013. június 11. |
Nagyon kevés embernek adatott meg, hogy hónap viselje a nevét, összesen kettőnek: Julius Caesarnak és fogadott fiának, Augustusnak. A többi hónap egy-egy isten nevét viseli, vagy csak sorszámot. Már a rómaiak is neveztek el hónapot az akkor aktuális ...
Varga László 70 éves
| Szigetvári Péter | 2013. május 14. |
Varga László az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékének oktatója, de kutatásai során elsősorban a magyar nyelv prozódiájával (dallamával) foglalkozott. Születésnapja alkalmából bemutatunk néhány olyan jelenséget, melyet ő fedezett fel.
Az írások eszperantója
| Szigetvári Péter | 2013. május 6. |
Amikor szavak kiejtését kell visszaadnunk, szorult helyzetünkben fűhöz-fához nyúlunk, görög betűket, valamint rég elfeledett betűváltozatokat vetünk be. Mindebben nagy szerepet játszott egy francia nyelvész, aki az eszperantó atyjával, Zamenhoffal sz...
Aki átír...
| Szigetvári Péter | 2013. április 23. |
A beszédhangokat sokféleképpen rögzíthetjük. Azt vizsgáljuk meg, mire kell figyelnünk, amikor egy nyelv hangjait nem a szokásos helyesírással, hanem valamilyen annál egyértelműbb rendszerrel szeretnénk leírni.
Szigetvári Péter írásai a nyesten
| Szigetvári Péter | 2013. április 17. |
Az ELTE BTK angol tanszékének docense. 1992-ben angol nyelv és irodalomból, 1994-ben latin nyelv és irodalomból szerzett diplomát. 2000-ben doktorált nyelvészetből. Fő kutatási területe a fonológia.
Miért mondunk csütörtököt?
| Szigetvári Péter | 2013. április 4. |
Áttekintjük a napok neveit az európai nyelvekben. Alapvetően két fő hagyományt találunk: vagy számozva vannak a napok, vagy égitestek és az égitesteknek nevet adó istenek nevéből erednek a neveik. A hétvége napjai kapnak sokszor egyedi nevet: készüle...
Horger sonkája
| Szigetvári Péter | 2013. március 19. |
Arra vagyunk kíváncsiak, van-e annak valami értelme, ha nem csak szavak végén, hanem a belsejükben is feltételezünk olyan magánhangzókat, amiket nem ejtünk ki. Olyan angol, lengyel és magyar szavakat vizsgálunk, amelyekben a magánhangzó a semmivel vá...
Ferenc pápa
| Szigetvári Péter | 2013. március 18. |
Az új, 266. pápa sok szempontból is első: az első amerikai, az első jezsuita és az első Ferenc. 1100 éve nem fordult elő, hogy egy pápa nem egy elődje nevét használná pápaként. Azt találgatjuk, miért tett így Ferenc pápa.
Ki gondolta volna?
| Szigetvári Péter | 2013. március 6. |
A nyelvek között folyamatosan áramlanak szavak. Többször is megérkezhetnek ugyanabba a nyelvbe, időben vagy térben más-más útvonalon. Eközben addig alakulnak, amíg felismerhetetlenné válik korábbi kapcsolatuk, vagy éppen azonosságuk. Ki gondolta voln...
A pápa neve
| Szigetvári Péter | 2013. február 26. |
A római katolikus egyház márciusban pápát választ. Nem ismerjük sem az új pápa személyét, sem a leendő nevét. Az eddig ismert pápaneveket tekintjük át, hiszen valószínűleg bárki lesz az új pápa, ezek közül választ, mint mindig az utóbbi 1100 évben.
Igazuk van-e a joruba nyelvészeknek?
| Szigetvári Péter | 2013. február 7. |
Joruba anyanyelvű nyelvészeket képzelünk el, akik a szótagszerkezetről gondolkodnak. Az anyanyelvükből hiányzó zárt szótagokat ők két szótagnak fogják gondolni, amelyek közül a másodiknak hiányzik a magánhangzója. Ezt erősítő példákat találunk a magy...
Miből lesz a szótag?
| Szigetvári Péter | 2013. január 28. |
Megint a szótag. Most arról lesz szó, hogyan függ össze a hangok hangossága a szótagban elfoglalt helyükkel. Állatok és különféle városok példáján mutatjuk be, hogy egy szó eleje lehet egy szótag vége.
A félretett szembenállás
| Szigetvári Péter | 2013. január 10. |
A hasonlók közti különbségeket vizsgáljuk, hiszen így tapintható ki a lényeg a különbségek között: a [sín] és [vonat] hangsorok közti különbségnél izgalmasabb a [sín] és [szín] közötti, ahol csak a szó eleji mássalhangzók állnak szemben. Van olyan, a...
Zéró? Nem semmi!
| Szigetvári Péter | 2013. január 3. |
Ha a nyelvben valami nem hangzik el, akkor az vagy nincs ott, vagy ott van, csak nem mondjuk és persze nem halljuk. Annak járunk utána, mikor melyik megoldást érdemes feltételezni. A lengyel lányoktól egy jelöletlen bocin át egy elesett orosz katonái...
Én, a nemes?
| Szigetvári Péter | 2012. december 18. |
A magyar névmásoknak nincsen nemük. Az angol személyes névmásoknak csak egyes szám harmadik személyben van. A franciáknak egyes- és többes szám harmadik személyben is. Vagy talán minden személyben. Egy rövid szafari után megmutatjuk, miért.
Semmi ágán...
| Szigetvári Péter | 2012. november 23. |
Szótagolás közben észrevesszük, hogy a szavak széle sokszor nem, vagy nem úgy szótagolható, mint a belseje. Ennek okait keresve belesünk a felszín alá, és ott üres helyeket találunk, ahonnan hangok hiányoznak. A magyar határozott névelőt vizsgáljuk m...
TGM esete az iPaddel
| Szigetvári Péter | 2012. november 7. |
Lingvicizmusnak nevezzük a másik embert nyelvi okokból megbélyegző magatartást. A nyelvi kérdésekben való nagyfokú tájékozatlanság miatt a diszkrimináció sok más fajtáját elítélő emberek számára is lehet sikk lingvicistának lenni. Ezt mutatjuk be Tam...
Micsoda véletlen!
| Szigetvári Péter | 2012. október 31. |
Megvizsgáljuk, mi köze az orosznak a poroszhoz. Zavarbaejtő ugyanis, hogy például az angolban is pont az a két szó közt a különbség, mint a magyarban, a szó eleji p betű: Russian–Prussian. Látni fogjuk, a magánhangzóik csúszási irányában is hasonlít ...
Szótagoljunk!
| Szigetvári Péter | 2012. október 17. |
A buszmegállót is lehet szótagolni, és kiderül, nem is ott, ahol írásban. Leleplezzük az alsós tanítónénit (vagy bácsit), és mérlegre tesszük a szótagot. Klasszikusokat skandálunk, az Odüsszeiát és az Aeneist, hogy kiderüljön, mi nehéz és mi könnyű e...
A néma, a folyékony, a rövidítő és a nyújtó
| Szigetvári Péter | 2012. október 5. |
Tovább hatolunk az angol helyesírás titkaiba. Találkozunk néma és folyékony hangokat képviselő betűkkel, rövidítő szóvégekkel, és látni fogjuk mi történik a szó végétől három szótagnyira. Mi a baj a v betűvel? Hogyan lehet valami kivétel, ha szabályo...
Ami kell a mondatba, és ami nem
| Szigetvári Péter | 2012. szeptember 11. |
Sok mondatban van alany és tárgy, másokban ezek egyike vagy mindkettő hiányozhat. Magyar és angol mondatokat vizsgálunk és hasonlítunk össze ebből a szempontból. Vicces az autópálya-kezelő, vagy csak nem tud teljesen jól angolul? Mi az angol felszólí...
Szabadon vagy fedésben?
| Szigetvári Péter | 2012. szeptember 6. |
Az angol helyesírásnak kifinomult módszerei vannak arra, hogy jelölje egy magánhangzó hosszú vagy rövid voltát. A különbség egy macska és Cate Blanchett közt egyetlen néma betű. Miért dupláz a fitt nagyi?
Angol magánhangzó-csúszka
| Szigetvári Péter | 2012. augusztus 1. |
Rendet vágunk az angol helyesírásban és megmutatjuk, miért jó, hogy ilyen régies. Az angol magánhangzók sikamlós történetét vizsgáljuk. Tolják vagy húzzák egymást? Hogyan beszélt Chaucer, Shakespeare és Shaw? Hogyan változhat valami attól, hogy ellen...
Hosszú és rövid
| Szigetvári Péter | 2012. július 24. |
Miből tudjuk megállapítani, hogy hosszú-e egy magánhangzó? Hosszú-e a magyarban az [é] és az [á]? És ha igen, vajon az [e] és az [a] hosszú párjai-e? Tetten érjük két új magyar magánhangzó születését, és látni fogjuk a nyelvtan és a fizika összecsapá...
Általános elgyengülés
| Szigetvári Péter | 2012. július 10. |
A görögöt, a spanyolt, a magyart és az angolt vizsgáljuk. Gyengülő hangokkal találkozunk, éskiderül, a hangtanban is áll a régi igazság: egységben az erő – akár mássalhangzókról, akár magánhangzókról van szó. Kiderül, mi a különbség a punci és a ring...
A kétrés-összeesküvés
| Szigetvári Péter | 2012. június 26. |
Mi köze az újgörögnek a felnémethez, a liverpooli angolhoz, a toszkánai olaszhoz, a magyarhoz és a bibliai héberhez? Mindezt azért vizsgáljuk meg, hogy leleplezzünk egy összeesküvést.
Módjával hehezni
| Szigetvári Péter | 2012. május 31. |
A hehezet viselkedését vizsgáljuk a görögben. Hol itt, hol ott tűnik fel a szóban, ráadásul egyszerre csak egy helyen. Vagy mégsem. Igyekszünk elcsípni a hehezetet. Kiderül, van-e bigámia a nyelvben, illetve hogy miért van szerencséje a görög medvéne...
Határok helyett lépcsők
| Szigetvári Péter | 2012. május 22. |
Tudjuk jól, hogy a dolgok nem feketék és fehérek. Első körben mégis érdemes úgy közelíteni a világhoz, mintha így lenne. Az egyszerűsítésnek ára van, egyre több dolgot nem fogunk tudni belepasszírozni a kategóriáinkba. Két példán mutatjuk ezt meg: a ...
Laza apák, lazább apaság
| Szigetvári Péter | 2012. április 25. |
A szavak határa a hangtani változásokra is hatással van. Jobbnál jobb példákat sorolunk, apróbb jelekre figyelünk. Kiderül, egy laza apa miért nem nyúlik, míg a lazább apák igen. Láttunk mi már karón varjút, de a lazaság és az apaság végül rajtunk is...
Ritkán rikkant a rigó
| Szigetvári Péter | 2012. április 12. |
Angol anyanyelvűek beszédében figyeljük az [r]-t. Van, aki minden helyzetben ejti, van, aki nem. Sőt, van olyan is, aki akkor ejt [r]-t, amikor egyáltalán nem számítunk rá. A megfigyeltek között lesz amerikai elnök, angol királynő, ausztrál miniszter...
Határok: ameddig a hangtan ellát
| Szigetvári Péter | 2012. április 3. |
A szavak határának vannak hangtani jelei. Sokszor egy szón belül is megtaláljuk ezeket a jeleket. Azt keressük, mikor. Lesznek színésznők, színészek (még semlegesnemű is!), politikusok, politikusnő. Egy kis nyelvtörténettel zárunk.
Hol a határ?
| Szigetvári Péter | 2012. március 21. |
Hol heheznek az angolok? Mikor sötét az [l]? Mitől szélesedik és mitől lesz orrhangú egy magánhangzó? És mi köze mindezekhez a szóhatárnak? Ezekre a kínzó kérdésekre keressük a választ…
A kirelejzumát!
| Szigetvári Péter | 2012. február 3. |
Az európai nyelvek jellemzően tele vannak görög eredetű szavakkal, a kilótól a telefonon át a pedofíliáig és az arachnofóbiáig. Most azonban ezeknél kevésbé feltűnő és ezért kevésbé ismert görög eredetű szavakról lesz szó. A kirelejzumáttól, a Kirje,...
A dadogó görögök
| Szigetvári Péter | 2012. január 9. |
Az ismétlés a tudás mellett többek közt a többes szám és a befejezett igealakok anyja. Amikor a befejezettségről került szó, a rómaiak egyenesen dadogni kezdtek, a görögök egy kicsit finomabbak voltak. Azt is megtudjuk, hogy a szótagok határa nem min...
A tulajdonságok nélküli magánhangzó
| Szigetvári Péter | 2011. december 14. |
Nem minden az, aminek látszik: ismét rá kell jönnünk ennek a banális állításnak az igazságára. Találkozni fogunk a tulajdonságok nélküli magánhangzóval, ami meglepő módon egy karácsonyi ajándékutalványhoz hasonlít. Mutatunk egy magyar tulajdonságok n...
Magánhangzók egymás közt
| Szigetvári Péter | 2011. december 8. |
A nyelvek nem szeretik, ha magánhangzók kerülnek egymás mellé. Az ilyen helyzettől több módon lehet szabadulni, a görög módszereit tekintjük át. Közben kiderül, mi köze a krátereknek a boriváshoz, és miért különbözik a komédiában és a melódiában a d ...
A durva fújás és a csupasz fújás
| Szigetvári Péter | 2011. november 18. |
Játszódhatott volna-e a My fair lady az ókori Athénban? Mi köze a [h] jelölésének Szókratész halálához és az alexandriai könyvtárosokhoz? Miért jelölik a görögök a semmit, és milyen tanulsága van annak, ahogyan a [h]-t jelölik? Megpróbálunk utánajárn...
A „kottázó” görögök
| Szigetvári Péter | 2011. november 11. |
A klasszikus korban élő görögök prózában is úgy beszéltek, mintha énekelnének. Ugyan hangfelvétel nem maradt fenn, jól visszakövetkeztethető, hogyan hangozhatott ez a nyelv. Amikor már nem így beszéltek, akkor elkezdték az írásban jelölni a dallamo...
A görög betűk
| Szigetvári Péter | 2011. november 3. |
A görög betűket – vagy legalább is egy részüket – mindenki ismeri, aki járt iskolába. Találkoztunk velük a matek-, fizika-, kémia-, számtekórákon, neveik pedig mindennapi életünk részei: az Alfa holdbázistól vagy az Alfa Romeótól kezdve az Omega konc...
Az ábécé feltalálói
| Szigetvári Péter | 2011. október 13. |
Sorozatunk első darabjában a legkorábbi görög írásról, a lineáris B-ről (illetve a máig megfejtetlen lineáris A-ról) volt szó. Ez a cikk az első ábécé kialakulásának körülményeit mutatja be. Mint annyi minden mást, ezt is az ókori görögöknek köszönhe...