-
elhe taifin: @scasc: Igen, pont ezért - érdekes adalékként-linkeltem be.2012. 05. 26, 01:26 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
-
bloggerman77: Ha az újkornál régebbi eredetű magyarokat vesszük számba, akkor nem tisztázott, hogy még a...2012. 05. 25, 22:36 Magyarok Baskíriában?
-
bloggerman77: Azért arról ne feledkezünk meg, hogy a cári birodalom területére a 18-19. században igen n...2012. 05. 25, 22:31 Magyarok Baskíriában?
-
tkis: Na most szerintem nem én vagyok süket. Ha ez igaz, akkor a kölni mindig a suksükölni-vel r...2012. 05. 25, 20:47 Suksükölni szexi?
-
scasc: Nem tudom, a nyesten volt már sokkal durvább illusztráció (a szövegben meg semmi gáz nincs...2012. 05. 25, 20:12 Bugrisok és buzik
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség?
Ismét vita tárgya a sziléziai kisebbség létezése, Lengyelországban egyebek közt a jogászok és a német kisebbség képviselői kérdőjelezték meg egy helyi bíróság döntését, amely 2011 decemberében regisztrálta a sziléziai nemzetiségűek egyesületét (SONS).
Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a kisebbségi törvény még a sziléziai etnikai kisebbség létezését sem említi. A német közösség egy része pedig a sziléziaiakat saját kisebbségük hajtásának tekinti, de attól is tart, hogy tagjai átiratkoznak az új egyesületbe.
„A sziléziai identitás többé nem kelt félelmet” – hangsúlyozta Stefan Zdzuj, a SONS tagja a Polityka hetilap legújabb számában. Az egyesület az identitást, a nyelvközösséget és a közös történelmi tapasztalatot helyezte előtérbe. Elzárkózik a politikai tevékenységtől és az autonómia megszerzése elől, annak ellenére, hogy az alapító tagok nagy része a Szilézia autonómiájáért mozgalom tagja. A SONS a régió határait is átlépi, és azt vallja: mindenki számára nyitott, aki sziléziainak vallja magát. Ezt bizonyítja, hogy 2011 decembere óta csaknem kétszáz jelentkezőt jegyzett, egyebek közt Norvégiából és Írországból is.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A 2011. évi népszámlálás nem hivatalos eredményei szerint 400 ezren vallhatták magukat sziléziaiaknak. A német kisebbség körében 2010-ben végzett felmérés is arra utal, hogy tagjaik 80 százaléka a sziléziai nyelvet vagy dialektust használja otthon, szemben a német nyelv 11 százalékos arányával, és csaknem felük (48 százalék) sziléziainak vallja magát.
A lengyelországi sziléziaiak 15 évig igyekeztek regisztráltatni egyesületüket, de az ítélőtábla, és a strasbourgi emberi jogi bíróság sem fogadta el a sziléziai nemzetiségről szóló kérvényeket. Az indoklások szerint ilyen kisebbség nem létezik, és a kérvényezők csak választási előnyökért harcoltak.
Lengyelországban a kisebbségi törvényben felsorolt nemzetiségek között nem szerepel a sziléziai. A 2010. évi népszámlálási jogszabály azonban deklaratívként és szubjektívként értelmezi a nemzetiségi, illetve etnikai hovatartozást, melyet egy meghatározott nemzethez vagy etnikai közösséghez való érzelmi, kulturális vagy a szülők származására utaló kötődésnek minősít. A sziléziai kisebbség létezését vitató jogászok a népszámlálási törvényt átmenetinek minősítik, és kiemelik, hogy az ott megnevezett nemzetiségi kategóriák kizárólag kutatási célokat szolgáltak.

