Vitaanyagot tett közzé múlt héten az Európai Bizottság a kreatív online tartalmak (könyvek, zene, filmek, videojátékok) egységes európai digitális piacának kialakításáról.

A vitaanyag hűen tükrözi az e témában jelen lévő bizonytalanságokat, de mindenképp erénye, hogy végre szembenézett ezzel a problémával közösségi szinten is. Az nem meglepő, hogy az EB a kreatív tartalmak határok nélküli, egységes piacát szorgalmazza. Ám azt a megállapítást nem árt kétségekkel fogadni, hogy egy ilyen ideális helyzet valóban megnégyszerezné a kreatív tartalmak kiskereskedelmi forgalmából származó bevételeket. A megjósolt tendencia nem kétséges, szinte biztos, hogy az egységes szabályozással szinte minden tartalomkereskedő jól járna, pláne úgy, hogy maga a vitaanyag is azt feltételezi, hogy „az ágazatnak és a közszerveknek egyértelmű, felhasználóbarát intézkedéseket kell hozniuk”. Ez persze kívánatos helyzet lenne, ám jelenleg nem épp ez látható az unió országaiban.

Ami azonban kifejezetten üdvözlendő az EB vitaanyagában, az a szemlélet: egyrészt felhívják a figyelmet arra, hogy mind az unió, mind az internet határok nélküliségével ellentétes a régi szabályozások felfogása, másrészt pedig az is biztató, hogy a jogtulajdonosok, a fogyasztók és kereskedelmi felhasználók érdekeinek egyeztetésére hív fel. Ezt – a kissé homályos – megfogalmazást azért nyugodtan értékelhetjük úgy, hogy az uniós szervek nem a feltétlen erőszak, a régi rendszer fenntartása mellett tették le voksukat, hanem egy tárgyalásos folyamat kezdetének lehetünk tanúi.

Az EB a javaslatokra az észrevételeket 2010. január 5-éig várja. A két kezdeményező biztos állásfogalása is megengedi azt a következtetést, hogy végre talán elindul egy komoly egyeztetés. Viviane Reding, a máskor acélkemény politikus, távközlési és médiabiztos most nagyon diplomatikus volt, szavaiból mindenki azt olvas ki, amit akar (kecske is, káposzta is, vagyis a felhasználók is jól járjanak, de a jogtulajdonosok is, ám azt nem fejtette ki, hogyan képzeli mindezt). Ezt a megengedő véleményt némileg ellenpontozza Charlie McCreevy, a belső piacért felelős EU-biztos nyilatkozata, aki elmondta: „A szellemi alkotások – szerzői jogok, szabadalmak, védjegyek, formatervezési minták – oltalma központi szerepet játszik mind a tudásalapú gazdaság működésében, mind Európa versenyképességének javításában. Reformtörekvéseink között kiemelt helyet kell kapnia: nem csupán jogi kategóriákra, hanem megalapozott gazdasági megfontolásokra kell építenünk, azokra a megoldásokra összpontosítva, amelyek serkenteni fogják a valódi innovációt és beruházásokat”.

A vitaanyag fő pontjai:

• a kreativitás megfelelő ellentételezésre találjon, és a digitális világ egyaránt hasznára váljék az alkotóknak, a jogtulajdonosoknak és Európa kulturális sokféleségének
• a fogyasztóknak egyértelmű árak mellett legyenek jogszerű eszközei arra, hogy bárhol, bármikor széles tartalomválasztékhoz férhessenek hozzá
• legyenek egyenlőek a versenyfeltételek a kreatív tartalom EU-szintű forgalmazását szolgáló új üzleti modellek és innovatív megoldások számára

A vitaanyag indoklása azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy a gazdaság az elsőrendű szempont, mint írják: „Európában a kulturális és kreatív ágazat (amelybe a kiadott tartalom, tehát egyebek mellett a könyvek, az újságok és folyóiratok, a zeneművek és hangfelvételek, a filmek, a lekérhető videoanyagok és a videojátékok tartoznak) évi több mint 650 milliárd eurós forgalmat bonyolít, és az EU GDP-jéhez 2,6%-kal, a foglalkoztatáshoz több mint 3%-kal járul hozzá. Az európai politikusoknak ennek megfelelően gondoskodniuk kell a szerzői jogok védelméről, különösen akkor, ha figyelembe vesszük napjaink változó gazdasági és technológiai környezetét.”