Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Egyformán fontosak gesztusaink és kimondott szavaink – derítette ki egy amerikai kutatás. Agyunk nem választja szét a kettőt, sőt: együtt értelmezi őket.
Nem újdonság, hogy a gesztusok ugyanolyan beszédesek lehetnek, mint az elhangzott szavak – sőt, nemegyszer sokkal többet mondanak el, és mögöttes tartalommal látják el a kimondott szót. Csakhogy ennél is többet állítanak az egyesült államokbeli Colgate Egyetem friss kutatásai, számol be a Los Angeles Times. A szakértők szerint ugyanis egymással „egyenrangúan” működik a két kommunikációs rendszer, és pusztán „két oldalát képezik ugyanannak az éremnek: a nyelvnek”.
A Psychological Science folyóiratban megjelent eredmények azt bizonyítják, hogy az egyik fajta kommunikációs mód használatakor önkéntelenül is figyelemmel követjük a másikat is. Szintén bebizonyították, hogy sokkal hatékonyabb az információk átadása, ha a beszélőnél összhangban van a gesztusnyelv a verbális eszközökkel.
Ha tehát az ember politikus, tanár vagy éppen reklámszakember, nem árt, ha nem csak a szavaira, de a gesztusaira is figyel. Nehogy a szemfüles hallgatóság előbb-utóbb kiszúrja az eltérést a kettő között...