Kelet-Timor már majdnem 10 éve független, de az országról leginkább csak annyit tudunk itthon, hogy az valamikor portugál gyarmat volt. Ezért is hivatalos nyelv az országban jelenleg a portugál, egy helyi közvetítő nyelvvel, a tetummal azonos státuszben. Kelet-Timor 1633-tól 1975-ig volt portugál gyarmat, ez alatt az idő alatt a portugál volt az adminisztráció és az oktatás nyelve is. Az ország egy hétig volt független 1975-ben, amikor a szomszédos és jóval nagyobb Indonézia brutálisan megszállta a területet és több mint 25 éven át erőszakkal elnyomta a függetlenségi mozgalmakat, míg a világhatalmak ölbe tett kézzel nézték az egészet. Csak amikor 1999-ben 250 tüntetőt öltek meg az indonéz katonák a fővárosban Diliben, csak ez után nőtt meg annyira a nemzetközi nyomás, ami három évvel később tényleges függetlenséghez vezethetett. Az Indonéz kormányzás alatt a hivatalos nyelv az indonéz volt. Ezért aztán hiába beszélik viszonylag sokan az indonézt, nem szívesen használják a nyelvet a hozzá kötődő véres közelmúlt miatt. Az indonéz ennek ellenére munkanyelv az alkotmány szerint – hivatalos tárgyalási nyelv – az angollal közösen.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Látszólag tehát négy nyelv is rendelkezésre állhatna a helyi lakosok és a nemzetközi segélyszervezetek között a kommunikációra, de különböző hátrányaik miatt egyik nyelv se tudja megfelelően ellátni ezt a szerepet. Az angol kézenfekvő lenne ugyan, mert a segélyszervezetek többségének a közeli Ausztráliában vannak helyi bázisaik, és így személyzetük angol is általában anyanyelvű. A gond természetesen, hogy a helyi lakosság egyáltalán nem beszél jól angolul. Azt a kevés timori hivatalnokot pedig, akik jól tudnak angolul, teljesen leterheli, hogy az összes kommunikációt rajtuk keresztül próbálja meg lebonyolítani mindkét fél. A szervezetek rendszerint egynyelvű angol levelezést folytatnak Kelet-Timorral, remélve, hogy valaki majdcsak megérti.

A portugál ugyan hivatalos nyelv, de gyarmati asszociációja ellenére közel se annyira népszerűtlen, mint az indonéz, mert a portugál volt az ellenállás titkos nyelve az Indonéz uralom alatt. A statisztikák azonban nagyon eltérőek arról, hogy mennyire is ismerik a helyiek a portugált. Egy 2006-os ENSZ riport szerint a lakosság 5 százaléka érti, ezzel szemben a helyi nyelvészeti intézet azt állítja, hogy a timoriak negyede tud portugálul. Az országban segédkező többnyire ausztrál tanácsadók persze nem beszélnek portugálul. Nagy praktikussága lenne, ha a Kelet-Timoron munkát vállalókat nyelvi képzésben részesítenék beutazásuk előtt. Ebben az esetben azonban hasznosabb lenne a tetum nyelv oktatása, ami az igazai helyi közvetítőnyelv, az utca emberének a nyelve. Az ausztrál hadsereg és a külképviselet is feltételként kéri alkalmazottaitól Kelet-Timor nyelveinek tanulását, de ebben egyelőre még egyedül állnak. A lényegesen kevesebb pénzből gazdálkodó civilszervezetek számára az ilyen többhónapos képzések kivitelezése nemcsak logisztikai akadályokba ütközik.

Kelet-Timor nyelvei, beleértve az Okusi exklávé bajkenu nyelvét. Nagyítható.. (Forrás: wikimedia commons / J. Patrick Fischer )

A tetum nyelv egyébként egy ausztronéz nyelv, és így távolról az indonéznek is rokona. A portugál gyarmati idők a tetum alatt sok szót átvett a portugálból, és még egy-egy nyelvtani elemet is (például a többes szám időnkénti jelölését, vagy melléknévképzést). Az ország egymilliós lakosságából szinte mindenki ismeri a tetumot valamilyen szinten, de az alkotmány 15 további helyi nyelvet ismer még el nemzeti nyelvként. Ezek többsége az ausztronéz nyelvcsaládhoz tartozik, de a bunak és a fataluku nyelvek például a tőlük teljesen eltérő pápua nyelvek közé tartoznak. Néhány nyelvet nem is lehet teljesen értelmes úgy besorolni, hogy pápua vagy ausztronéz, olyan mély a keveredés szintje. Ilyen például a naueti.

Négy timori nyelv egy nyelvkönyvben: portugál, bunak, tetum és fataluku. (Forrás: wikimedia commons)

Az ország nyelvi helyzetét kicsit megismerve érthetővé válik, hogy miért adott végre hangot a kelet-timori kormány diplomáciai nyelvi frusztrációjának. A múlt héten az ország minisztereinek tanácsa felszólította az ENSZ és az EU illetékeseit, hogy ezentúl maximálisan támogassák a portugál és/vagy tetum nyelvű hivatalos kommunikálást országukkal.

Forrás:

The Languages of East Timor

The Interpreter: Closing the language divide in Timor-Leste