-
elhe taifin: @scasc: Igen, pont ezért - érdekes adalékként-linkeltem be.2012. 05. 26, 01:26 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
-
bloggerman77: Ha az újkornál régebbi eredetű magyarokat vesszük számba, akkor nem tisztázott, hogy még a...2012. 05. 25, 22:36 Magyarok Baskíriában?
-
bloggerman77: Azért arról ne feledkezünk meg, hogy a cári birodalom területére a 18-19. században igen n...2012. 05. 25, 22:31 Magyarok Baskíriában?
-
tkis: Na most szerintem nem én vagyok süket. Ha ez igaz, akkor a kölni mindig a suksükölni-vel r...2012. 05. 25, 20:47 Suksükölni szexi?
-
scasc: Nem tudom, a nyesten volt már sokkal durvább illusztráció (a szövegben meg semmi gáz nincs...2012. 05. 25, 20:12 Bugrisok és buzik
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség?
Új 26 terabyte-os adatátviteli rekordot értek el, amellyel a világ legnagyobb könyvtárának, az amerikai Kongresszusi Könyvtárnak a állományát is 10 másodperc alatt lehet teljes egészében továbbítani.
A szakemberek már meglévő technológiák újragondolásával alkottak meg egy ígéretes megoldást, melynek gyakorlati alkalmazása azért még várat magára.
Egy kutatócsoport a Nature Photonics szaklapban közölte egy projektjük leírását és eredményeit, és ezek szerint kidolgoztak egy olyan technológiát, melynek segítségével optikai kábelen sikerült elérniük a 26 Tb/s-os sebességet – számolt be a kutatásról a BBC honlapja. Ez akkora kapacitás, hogy a világ legnagyobb könyvtárának, a washingtoni Kongresszusi Könyvtárnak a teljes állományát 10 másodperc alatt át lehetne vinni egyik helyről a másikra – természetesen egyéb feltételek fennállása mellett, hiszen ez csak egy érzékletes példa.
A megoldás lelke az úgynevezett Fourier-transzformáció alkalmazása: a kutatók egy lézernyalábban háromszáz különféle „színű” fénysugarat használtak, és ezek mindegyike külön-külön saját információtartalmat hordoz kódolt formában. Az egységnyi időre jutó információtartalmat több, már ismert megoldás alkalmazásával érték el: a tudósok kiemelik ezek közül a lézereknél alkalmazott, sok független, keskeny sávú vivőfrekvenciát alkalmazó modulációt (ortogonális frekvenciaosztásos nyalábolás: Orthogonal Frequency Division Multiplex – OFDM).
A cikk a hirdetés után folytatódik
A dekódoláshoz a vevő oldalán lézeroszcillátort alkalmaznak, mely a folyamatot megfordítja, és értelmezi a jeleket. A kutatás egyik vezetője, Wolfgang Freude, a Karlsruhei Műszaki Egyetem oktatója szerint az elvi alapjai eddig is megvoltak a technológiának, de a lézerek számát a költségek behatárolták – ha az árat nem nézzük, a mostaninál nagyobb sebesség is elképzelhető, ezzel a megoldással értek már el 100 Tb/s-ot is kísérleti körülmények között, ám ez iszonyatos energiamennyiséget igényelt.
A most ismertetett megoldás rendkívül kicsi impulzusokkal dolgozik, és a szintén Németországban kifejlesztett, Nobel-díjat érő „frekvenciafésű” segítségével oldják meg, hogy sok, különálló „szín”, vagyis a hordozó hullámok létrejöjjenek. A kutatók a kísérletet egy 50 kilométer hosszú optikai kábelen végezték.
A projekt Freude szerint még kutatási fázisban van, de igen nagy jövőt jósol neki, feltéve, ha a mostaninál sokkal gyorsabb processzorok tudják majd kiszolgálni ezt a sebességet.

