Majd ha a külföldi ügynökök a Lauderben zajló szegregáció miatt pampognak (nem tudom, hogy feltűnt e, de meglehetősen alacsony ott a gójok és cigányok aránya!), akkor fogok odafigyelni rájuk, de akkor is csak azért, hogy jót röhögjek az idiótákon!

Ezt az egész civil vircsaftot törvényben kellene már tiltani, annyira káros a társadalomra.

" gyermekek integrációjához elengedhetetlen a többségi gyermekekkel együtt való oktatásuk. "

"nem tilos a különnevelés, amely nemzetiségi, nemi vagy vallási alapon, de a szülők kezdeményezése és önkéntes választása szerint történik, feltéve, hogy az oktatás célja és tanrendje indokolja az elkülönítést és az ilyen oktatásban résztvevő tanulókat hátrány nem éri."

első felmerülő probléma: ahol a "többség" és "kisebbség" aránya fordított, ott milyen irányú/jellegű lesz az integráció?

második probléma: mi van ha a "többségi" szülők kezdeményezik a gyerekeik elkülönítését és nem restek ehhez egy kisegyházat alapítani?

mellékes de a "társadalmi vita" nem olyasféle parasztvakítás ami jól hangzik de semmi befolyása nincs a törvényhozókra? mármint valódi, külön segédfolyamatok (tüntetés, kormányváltás stb) nélkül...

@Untermensch4: 1. Társadalmi szempontból általában megéri "veszni" hagyni egy tehetségest, ha cserébe három másik kiemelkedik a nyomorból (másrészt viszont a zsenik igen változatos társadalmi rétegekből szoktak jönni: a kasztrendszerek nem éppen társadalmi innovációikról szoktak híresek lenni).

2. Erre szokták a szociológusok azt mondani, hogy "szar van a palacsintában." Mondjuk a magyar politikusokról, akik elvileg az állami közoktatásról döntenek, mit árul el, hogy gyermekeiket magániskolákba járatják???

3. Általában véve nem, de Magyarországon igen: ezt a szakértők úgy határozták meg, hogy a civil szektor és a pártrendszer-politikai rendszer viszonya felülreprezentált (amikor a pártok minden egyes kezdeményezést - lehetőleg már az elején - maguk alá gyűrnek. 2010 előtt ez egyértelműen sikeres volt). Másik két - elméleti - modell a konszenzusos és a alárendelt (hogy példával éljek: mindkét esetben a szakpolitikai döntések a civil szektor szereplőinek bevonásával történik meg. Lásd a nyugati szakszervezeteket. Előbbi esetben az állam képes bizonyos esetekben önálló döntések meghozatalára is. Mj.: Mindkét modellben az állam egyedül egy kérdésben akkor dönt, amikor súlyos probléma adódik és gyors döntésre kerül sor. Ennek - főleg az utolsó modell keretében - formalizált, jogi keretei vannak és erősen korlátozott ennek alkalmazása.

Na Magyarországon - a Függetlenségi Kerekasztal óta - a civiliket akkor vonják be egy kérdés megoldásába, amikor azt az állam nem képes maga azt megoldani, illetve nem akarja.

@Pierre de La Croix: Az állam demokratikusan választott képviselők és azok kormányának hatalma alatt áll, amíg az úgynevezett civileket senki sem választotta meg semmire, így egyeztetni velük antidemokratikus lenne, hiszen ennyi erővel bárkivel egyeztethetnének például egy magyar oktatásügyi kérdésről, a bhutáni teokraták szövetségétől a brazil kormányzatig, annak se lenne több relevanciája, mivel az úgynevezett "civilek" nem képviselnek semmilyen népi, nemzeti, szakpolitikai érdeket, arra nem kaptak senkitől felhatalmazást, így csak és kizárólag saját magukat tudják reprezentálni. A civil szervezet egy rendszerellenes anomália a demokráciában, aminek a léte a demokráciák példátlan engedékenységét bizonyítja csak, hogy képesek elviselni a demokratikus rendszer ellenségeinek párhuzamos létezését is, mi több még pacifikálják is ezt az ellenséget a döntéshozatalba való bevonással néhány országban. Többek között e kapcsolathiány a helyi lakosság és a civil szervezetek között az oka annak, hogy a civilek oly könnyedén elmebeteg célok (lásd a görögkatolikus iskola tönkretételének ügyét) vagy idegen hatalmak érdekeinek képviselőivé, hiszen semmilyen kapcsolatuk nincs olykor az őket körülvevő valósággal, így attól nem is függenek.

@blogen: Igen, ez a magyar, és még pontosabban a népköztársaságok és a jakobinus diktatúrák álláspontja: Hogy érzékeltessem a témát, civil szervezetek az érdekképviseletek is. Azt te se tagadhatod, hogy nem normális állapot, hogy az állam felülről állapítja meg a béreket és az egyes szakmák külsö körülményeit (például munkabiztosság). Az alárendelt modellben az állam csak moderátori szerepet tölt be (illetve formalizált keretet teremt a munkavállalók és munkaadók közötti együttműködésre, pl.: szakmai kerekasztalok útján), a konszenzusosban az állam mint harmadik szereplő lép fel (a "közjó" ill. a többi állampolgár érdekeit képviseli). (FIGYELEM: ezek modellek, keveredve szoktak előfordulni). Egyébként egy terület aktuális problémáit-bajait csak nem azok fogják jobban ismerni, akik azon a területen dolgoznak, mint a sok kibic választópolgár?

Most komolyan ne csak az állam engedékenységén (mi több, jóindulatán) múljon, hogy működhessen egy horgászegyesület is (természetesen ha megfelel a jogi normáknak).

@Pierre de La Croix: Egyébként szakirodalom:

www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0050_09_kakai/index.html

(És most abbahagyom, mert nem aktuálpolitizálok itt)

@blogen: " Az állam demokratikusan választott képviselők és azok kormányának hatalma alatt áll, amíg az úgynevezett civileket senki sem választotta meg semmire,"

meg fogsz lepődni, a civil szervezetek vezetőit a szervezet céljainak a megvalósítására választják/hatalmazzák fel. az államhoz hasonlóan, ha a választási szabályok olyanok, akár a tagság egy kisebbik hányadának a tényleges szavazatával... :)

@Pierre de La Croix: 1. akkor társadalmi szempontból egy (1:3 aránynál) 25%-os vagy kisebb kisebbséget megéri "veszni hagyni" ha ez a többség nagyobb jólétének az ára?

2. a lauder pont egy ilyen másolható példa, a palacsinta tömegtermék lehet, változatos ízesítéssel. ez nem elsősorban a politikusokról szól hanem az alattvalók tömegeiről :)

@Untermensch4: 1. Ez bonyolult kérdés és én nem a "veszni hagyni" kifejezést használnám. (T. i.: az alapvető emberi jogokat éppen erre a dilemmára találták ki + valódi, versengő demokráciában nem éri meg: 1 ember 1 szavazat). Itt a kérdés az, hogy vállaljunk-e valamennyi kellemetlenséget azért, hogy ne termeljük újra generációkon keresztül a fennálló nyomort (amit a nyugat-európai példák kedvelői gyakran összekevernek, Ausztriában vagy Angliában azért nem nevezhetjük a gyakorlatot - általában és mostanában, kivétel: mostani USA zavargások - szegregációnak, mert ott az önálló kultúrájuk fenntartása az oka: a travellereket a mi hagyományos oktatási rendszerünkhöz hasonlóan nehéz oktatni. Ezt azonban azért tehetik meg, mert 1. Magyarország elérte, hogy a hazai roma és cigány kultúra semmiben se különbözzen a többségitől - jeah - csak kevesebb anyagi erőforráshoz juthatnak hozzá 2. valljuk be, kevesebb emberről van szó mint Mo-n, Bulgáriában vagy Romániában.)

2. Nézd, ha a szakács nem akarja megenni a saját főztjét, az azért egy kicsit gyanús számomra (mivel Mo-n közpolitikai döntést jellemzően a politikusok hoznak, azért elvárhatom, hogy legalább jó példával járjanak elől) Félreértés ne essék, a szegregációnak nem a sokszínűség megszüntetése a célja (Na ez is jellemző: Mo-n mindig csak az "anarchiában" - itt szegregáció - és a központosításban - "asszimiláció" - tudnak gondolkodni)

@Pierre de La Croix: Normális állapot, hogy az állam megállapítja a munkavállalás feltételeit és az is, hogy beleszól a bérszínvonal alakításába, bár alapvetően a bérek a munkaadó és a munkavállaló közti alku következményei. Továbbá a munkavállalók közös érdekeinek képviseletére létezik hivatalos szervezet, az pedig a szakszervezet. A szakszervezetet a közös képviseletben érdekelt konkrét munkavállalók alkotják, tartják fenn és választják a vezetését. A szakszervezet NEM civil szervezet, ahogy a horgászegylet sem. Az ún. civil szervezet politizál. Ezt se a szakszervezet, se a horgászegylet nem teszi. Amikor tette anno a szakszervezet, mint a XIX. században, akkor komoly küzdelmet is folytatott az állam ellene és minden módon igyekezett domesztikálni azt és az eredeti feladatára visszaszorítani.

@Untermensch4: A civil szervezetek vezetőit nem a szervezet céljainak megvalósításában érdekeltek összessége választja. Például egy általános célú környezetvédő szervezet esetében az ország lakosságának egésze érintett a céljaikban, de a vezetőiket tíz-tizenöt tagjuk választja ki. Éppen ezért halálos ellenségei a civil szervezetek a demokráciának. Ennél rendszerellenesebb anomália nem is létezhetne a demokratikus rendszeren belül!

@blogen: Légyszi, légyszi olvasd el a belinkelt kötet elejét, mert Leninnel nem akarok vitatkozni!!! :)

@Pierre de La Croix: Örülök, hogy szóba hoztad Lenint, a civilek ugyanis pontosan ehhez az emberhez köthető bolsevista élcsapat mai örökösei. Lényegében egy klikk a társadalom fölött, amely a társadalom nevében próbál hatalmat gyakorolni. A demokrácia ellenálló képességétől függ, hogy ezt mennyire engedi nekik a rendszer. Az optimális a semennyire lenne, hiszen maga a demokrácia és annak intézményrendszere lett kiépítve a célra, hogy a polgárok hatékonyan képviselhessék MINDEN érdeküket.

@blogen: Nem éppen: az állam mindenhatóságába vetett hited miatt írtam, hogy nem vitatkozok "Leninnel" (és Sztálinnal stb.). Mert ő éppen azt állította, hogy ha a nép kezében van az államhatalom, akkor a civil szervezetek feleslegesek (a szakszervezetek is - pontosabban teljesen más a feladatuk, mint egy demokráciában: az állam akaratának képviselete). Röviden: nem az számít, hogy milyen a "berendezkedés", hanem hogy kinek a kezében van az államhatalom (ha az a nép - pontosabban a proletariátus, azon belül is az élcsapat - az jó, ha nem, akkor nem az. Függetlenül attól, hogy milyen ez a berendezkedés: monarchia, diktatúra, demokrácia, "többpárti" vagy egypárti berendezkedés)

Tehát az az államberendezkedés, amit te ebben a hozzászólásban leírsz, az a kommunizmus/proletárdiktatúra.

Egy demokrácia éppen azt jelenti, hogy az ÁLLAM (nem kiabálok, hanem ezzel jelzem, hogy nagybetűs) nem minden és azon kívül is van politikai élet. Mivel te ezt nem tudod elfogadni, értelme sincsen a további vitának (ezért kértelek a könyv elolvasására, egy polgári demokráciában ez a civil, nonprofit szervezetek szerepe.

(Mivel a politikai pluralitás miatt a polgárok NEM TUDJÁK MÁSKÉPP HATÉKONYAN KÉPVISELNI MINDEN ÉRDEKÜKET. Ezért vannak a civil szervezetek, amelyek képviselik ezeket.)

@Pierre de La Croix: A demokráciában az állam mi vagyunk és nem a társadalomnak valamiféle ellentéte. Itt is tetten érhető az a pusztítás amit a civilek végeznek a demokráciánkban azzal, hogy a társadalmat és az államot a saját szemléletük szerint ellenségnek tüntetik fel és nem annak az organikus egységnek, ami a demokrácia maga és ezáltal nem az állam demokratikus használatára biztatják a tömegeket, hanem attól elfordulásra és párhuzamos struktúrák kiépítésére vagy még inkább arra, hogy érdekeik képviseletéről mondjanak le a civilek javára. Miközben a demokratikus berendezkedésünk lehetővé teszi, hogy az állampolgárok tökéletesen és maximális hatékonysággal képviseljék az érdekeiket a saját rendszerükben.

@blogen: Amit mondani akartam, azt már elmondtam Vlagyimir Iljics... :)

(Csak még annyit nem bírsz felfogni, hogy a civilek a társadalom részei, mint az állam, és azt csinálják, amit egy demokratikus rendszerben csinálniuk kell)

@Pierre de La Croix: Hogy lennének már a társadalom részei, ha egyszer tevékenységük finanszírozását általában a magyar és más államok költségvetése biztosítja, míg ők maguk általában nincsenek kapcsolatban a társadalom tagjaival a célok kapcsán, amiknek a képviseletére elvben létrejöttek, mivel e célokról a társadalomtól függetlenül maguk vagy finanszírozóik döntenek!

@blogen: Ömm, nem, nem, a civil szervezetek költségvetésének többségét nem, nem és nem az államok biztosítják. Többféle forrásból érkeznek támogatások (még egyszer: komolyan néz bele a belinkelt szakmunkába vagy egyáltalán bármelyik civil szervezet gazdálkodásába).

Amire te gondolsz, azok a magyar (hangsúlyozom: Magyar!!!) közalapítványok és közhasznú társaságok (különben már megszüntetett), amelyeket állam bácsi és az önkormányzatok azért hoztak létre, hogy az EU-s pályázatokat le tudják hívni. Mondjuk még mindig nem tudom, hogy Magyarország társadalmát és államát hogyan tudják veszélyeztetni ezek az egy telefonszámmal és egy bútorozatlan irodával rendelkező pénzlehívó intézmények, amelyeket ráadásul maga az állam hozott létre.

@blogen: "A demokráciában az állam mi vagyunk "

"nem az állam demokratikus használatára biztatják a tömegeket,"

"érdekeik képviseletéről mondjanak le a civilek javára. Miközben a demokratikus berendezkedésünk lehetővé teszi, hogy az állampolgárok tökéletesen és maximális hatékonysággal képviseljék az érdekeiket a saját rendszerükben."

komolyan? mi(!?) mármint én is? vagy ez a királyi többes nem mindenkit takar csak a kiválasztott igazakat? és mi ez "az állam demokratikus használata"? négyévente ikszelhetek? ez az amivel "tökéletesen és maximális hatékonysággal" képviselhetem minden érdekemet? vagy az is beleértendő hogy gyűjthetek aláírást népszavazáshoz? de csak egyedül, ha másokkal csinálom az már "népellensége/hazaáruló" nemde?

"A civil szervezetek vezetőit nem a szervezet céljainak megvalósításában érdekeltek összessége választja"

ez az állam vezetőire is igaz amíg nem a szavazásra jogosultak 100%-a szavaz. viszont az állammal ellentétben "párhuzamos struktúraként" több más pl általános környezetvédelmi célú egyesület is létrehozható, a tagságuk létszáma akár hetente összehasonlítható és így mérhető hogy a különféle környezetvédelmi megközelítések közül melyiket támogatják sokan és melyiket kevesen. az állam vezetői eközben egy olyan klikk akik a szavazók vmekkora hányadának szavazatát extrapolálva érvényesnek tekintik éveken át (a szavazás utáni éveken át) kivéve ha ezzel a legitimációs számbűvészkedéssel legutóbb nem rájuk "szavaztak" többen...

@Pierre de La Croix: 1. a "veszni hagy" kifejezést tőled kölcsönöztem...

"(1 ember, 1 szavazat) és a ny-európai példák: pont arról írtam hogy 3 biztos szavazatért lemondani a negyedikről tuti receptnek tűnik egy populista politikusnak, a szavazók meg... sztem nálam jobban ismered a vonatkozó szociálpszichológiai vizsgálatokat... ha az erőltetett pc-beszédet mellőzzük, a travellerek létszáma oly kicsi hogy annyi cigányt elbír egy jóléti társadalom, főleg hogy kaptak némi asszimilációs hátszelet a hippi "vérfrissítéssel". ha megnézed k-európában is a "fehér cigányok"-at ránézéses alapon hamarabb befogadja a többség (minden egyéb körülményt egyformának feltételezve) de a demográfiai győzelem előtt van egy fázis amikor már a szociális rendszer nem finanszírozható és ha ez már közel van akkor érdekes éveknek/évtizedeknek nézünk elébe. a kérdésem lényege az lett volna hogy ha egy konkrét iskolában a helyi lakosságot leképezve fordított a többség-kisebbség arány, a többségi tanulók integrációja a kisebbségbe elfogadható ár-e a szegregáció tiltásáért? ha az iskola lenne az a kivételes szociális terep ahol a dominancia nem érvényesül és nem számítanak a létszám-arányok (azaz a lokálisan kisebbségbe került többségiek nem integrálódnak a kisebbségbe) akkor viszont mi szükség van integrált oktatásra, a kisebbségiek egy nagyrészt többségi osztályban sem integrálhatók jobban mint akár "elkülönítve" (bár pont akadhat olyan iskolai körzet ahol nincs is "többségi" tanuló).. ha ehhez hozzávesszük hogy az elsődleges szocializációs színtér mégiscsak a család, egy olyan családból jövő gyerek ahol nincs meg vagy ellentétes a szándék az integrációra, hát igen kevés eséllyel indul... ennél a felállásnál fordulhat elő hogy az integrációt nem kellőképp méltányoló szülő fizikai ellentámadással fordítja meg az integrációs folyamatot + növeli a későbbiekre vonatkozóan a radikális szavazóbázist ("többségi" szülők rögtön, gyerekeik ha majd felnőnek + a tanár ha nagyon megsértődött)

@Pierre de La Croix: Én dolgoztam civil szervezetnél és pontosan tudom, hogy költségvetésük száz százalékát pályázati úton szerezték be az államtól és ez volt a helyzet minden más általam ismert civil szervezetnél is. Talán kijelenthető, hogy az összes civil szervezet esetében a költségvetésük úgy öt százaléka származhat magánjellegű adományokból, míg a többi különféle állami alapok által osztott támogatás. A tucatnyi civil szervezet, amely megkapja az adók egy százalékát nagyjából így aránylik ahhoz a sok százhoz, amelynek fő profilja a pályázatírás. Lényegében a legtöbb civil szervezet egyetlen értékelhető terméke a pályázati anyag.

@Untermensch4: Például a négyévente ikszeléssel képviselheted tökéletes hatékonysággal az érdekeidet. Nem a rendszer tehet róla, hogy a hülyék, hülyéket választanak. Ezek a mi döntéseink. A rendszer a mi tükörképünk, mert demokráciában élünk. És a döntések meg nem hozatala is döntés. Mindenki hozott egy döntést a választásokon, az is, aki nem választott. Ha nem is veszel részt a rendszerben, akkor mi jogon sírhatnál, hogy a rendszer nem olyan, mint... mint amit szerettél volna? Hát mi a francért nem döntöttél a milyenségéről, amikor annak volt az ideje!

Van egyébként itt egy fogalmi zavar Pierre de La Croix-nál. Ő ugyanis egy absztrakt civil fogalmat használ, míg valóságos ebben az országban. A civil szervezetek lényegében a Soros alapítvány termékei. Amikor Soros Gyuri elkezdett pénzt osztani, az értelmiség gyorsan rácuppant erre és kialakította azokat az intézményi formákat, amelyek sikeresen osztozni tudtak ezen a pénzen. Ezek lettek az ún "civil szervezetek" és máig őket és az időközben hozzájuk csapódottakat nevezzük civilnek. A forrásaik időközben kibővültek magyar állami forrásokkal, majd az elmúlt tíz évben külföldi állami forrásokkal is. A civil szervezet egy olyan értelmiségi szövetség, amely egy adott ürügy nevében a versenyszférán kívüli biztonságos megélhetést biztosít a tagjainak és ennek érdekében fenntart egy pénzszerző mechanizmust, amely két részből áll, a pályázati anyagot előkészítő és a pályázati anyagot indokló és alátámasztó divíziókból, ez utóbbi az adott szervezet profilját képező alibitevékenység.

Ez a kilencvenes évek eleje óta így van. Ők azok, akiket a közéletben civileknek nevezünk, ők azok, akiket úgymond "ellehetetlenít a hatalom", amikor csökkentik az adófizetők kiosztott pénzék, vagy a feltárt anomáliák miatt felülvizsgálják a külföldi finanszírozási mechanizmusokat. Ők azok, akik bicskanyitogató módon produkálnak alibitevékenységet csak azért, hogy alátámasszák a pályázati anyagukat és minél botrányosabb, annál jobb gyakran, mert a következmények nekik nem számítanak, nincs valós kapcsolatuk a társadalommal. Kivéve az adók egy százalékának megszerzését, ami alapvetően marketingtevékenység nekik. Egy üzlet, ahol felbecsülik a megszerezhető pénz mennyiségét és ennek függvényében vásárolnak hirdetési időt és felületet a reklámpiacon. Ezt a folyamatot egy másik irányból szintén személyesen láttam.

Az állampolgárok valódi szerveződése lokális vagy országos célok érdekében NEM CIVIL SZERVEZET. A közbeszédben nevezzük a Baktalórántházi Lepkész Egyletet civilnek, mert a fenti attribútumait a civilségnek nem produkálja. Az ilyen tág értelmezése a civil szervezeteknek kizárólag a hivatásos, a valódi civilek kommunikációjában fordul elő legitimációs okból. De itt sem alkalmazzák következetesen, hiszen ilyen értelemben például a Magyar Gárda a legnagyobb civil szervezet Magyarországon, kizárólag a tagjai által finanszírozva, mégse láttuk ezeket a hivatásos civileket őrjöngve tüntetni, pedig a Gárdát, ami az állampolgárok valódi önszerveződése -önvédelmi célból- évek óta lehetetlenítik el.

Persze érthető, hogy a hivatásos civilek nem tartják civilnek a valódi állampolgári önszerveződést, ha az politikailag nem tartozik közéjük, a valódi civil szervezet ugyanis politikailag is meghatározott klikk. De ez utóbbi már egy másik történet lenne.

@blogen: Nem, nincsen nálam fogalmi zavar, hanem két - teljesen különböző - nézőpontból elemezzük a civil szektort. Ezért mondtam, hogy én nem fogok veled vitatkozni, mert itt és most nem adatokról folyik a vita (lásd arról, hogy vajon az állami támogatás mekkora szerepet tölt be az egyes civil szervezetek életében), hanem világnézeti kérdésekről (amelyről nem is illik vitatkozni). Te az ún. eurázsiai modellt (Oroszország, Ukrajna) képviseled, amely magát a civil szektor létét, annak jogosultságát is tagadja (amit - ahogy már többször írtam - maga Lenin fogalmazott meg)... Én meg nem így látom, mert szélesebb körben használom a civil szektor fogalmát mint te (az más kérdés, hogy a magyar civilek rengeteg gonddal küzdenek, de éppenséggel nem az állami ellenőrzés hiánya az, amit - a legtöbb elemzővel együtt egyébként - a legnagyobb problémának látok, hanem éppen ellenkezőleg, az állami erős - ödő - informális befolyást és azt, hogy a központi politika erősen rájuk telepszik)

@Untermensch4: Igen, a létszámproblémát én is érintettem, de 1. Pont a "populista" politikusnak - figyelem: én egy darab politikusról beszélni - nem éri meg veszni hagyni egy szavazatot sem (mármint biztos szavazatról beszélünk), ha feltételezzük, hogy verseny van a politikai erők között. Hiszen a cél a hatalom mint egész megszerzése, amelynek többpárti demokráciákban egyetlen fizikai megnyilvánulása van, a szavazatok száma (mivel viszont a hatalmat a maga teljességében sem térben, sem időben nem lehet a "végtelenségig" megszerezni, így minden - biztos - szavazatnak értéke van. Más kérdés hogy a szavazatok értéke úgy is növelhető rendszerszinten, hogy a bizonytalanokat és a protest-szavazókat kivezetjük a rendszerből. Ennek a stratégiának viszont rengeteg hátülütője lesz, amit én most itt helyhiány miatt nem sorolnék fel.)

2. Túlságosan fekete-fehérben gondolkodsz,

Illetve a kisebbséget szigorúan anyagi szempontból kéne nézned (ha egy gazdag gyerek olyan osztályba jár, ahol több a szegény, akkor a gazdag gyerekből nem válik majd szegény, de felnőve talán megértőbb lesz a szociális problémákkal szemben. Lásd mondjuk itt a cikket Basil Bernstein-nel szemben).

@Pierre de La Croix: Írtam, hogy te egy absztrakt nézőpontot képviselsz, valószínűleg azért, mert valamilyen szinten szakítottál is a realitásokkal. Valószínűleg erősen baloldali vagy, ők szoktak ilyen formában donkihótei küzdelmet vívni a valósággal. Különben észrevetted volna, hogy én itt most a választott tisztségviselők felelősségére épülő klasszikus angolszász parlamentáris intézményrendszert védelmeztem a civil konkurencia senki által nem választott szervezeteinek ebből adódóan antidemokratikus hatalmától, amire ezen szervezetek a politikai döntéshozatalba való bevonással tesznek szert. Egy demokráciában nem a civil szervezetek elnyomása, hanem a létük a probléma. Mivel és most ismétlem magam: a demokrácia intézményrendszere lett létrehozva arra, hogy az egyéni és közösségi érdekeket képviselje és erre alkalmas is, feltéve, hogy használják az egyének és közösségek. Ha ezek az egyének a demokrácia helyett alternatívákat keresnek, például civil hatalmi struktúrák kiépítésében, akkor ezzel tovább rombolják azt a demokráciát, aminek a problémáit a demokrácia intézményeinek használatával meg tudták volna oldani.

@blogen: Hogy az a ˘°˛˘ˇ^˘!!! Bármikor bármit írok, biztos hogy jön egy okoska, aki azzal jön, hogy jó-jó, elméletileg helyes a gondolkodásom, de a valóságban ez nem így van. Miért hiszed azt, hogy nem vagyok tisztában az angolszász (angolszász, most röhögtetsz??? Hogy jön ez Magyarországhoz??? Mégis akkor ki kerget absztrakt elméleteket???) demokráciákkal??? Egyébként éppen az ilyen berendezkedésben van nagy hangsúly a civil társadalmon (önszerveződő társadalmakról halottál már???). Éppenséggel az angolszász rendszerek azok, amelyek elutasítják (mégis a Lordok Háza vajon mi???) hogy az állam önmagában bármit intézhet. A parlament sem "döntéshozó szerv" mint nálunk, hanem pusztán politikai aréna, ahol pártok és civil szervezetek versenyeznek egymással (olvass már kutatási anyagokat és politikatudományi műveket)

eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/4843

És nem, nem írtam eddig semmi olyasmit, ami baloldalinak számítana (ellentétben te amit mondasz, az aztán a legradikálisabb bal- és jobboldali vélemény. Vagy várjunk csak, bocs, akkor mégis baloldali vagyok a te nézőpontodból...)

@Pierre de La Croix: Magyarországon a demokrácia intézményrendszere létezik és működőképes, akárcsak az angolszász országokban. Talán csak annyi a különbség, hogy nálunk nem használják ezt az intézményrendszert a politikai erők a saját hatalmuk megőrzésére olyan gátlástalanul, mint az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban. Az Orbán-kormányzatot például azért tartjuk arrogánsnak, mert az agytrösztjeik rövid idő alatt példátlanul sok demokratikus nyugati hatalomtechnikai módszert adoptáltak a magyar rendszerbe és ezen nyugati módszerek gátlástalansága sokakat sokkolt.

Visszatérve a nyugati rendszerre, a Lordok Háza az egyéni kiválóság beillesztése a rendszerbe, a célból, hogy ellensúlyozzák a demokrácia egyik az alsóházban megnyilvánuló gyengeségét, miszerint amilyen a nép, olyanokat választ vezetőinek. A lordok házát azért nem lehet a civilekhez hasonlítani, mert a lordok nem önjelöltek.

ps. Az Orbán-kormányzattal kapcsolatos narratívád a mélybaloldali téveszme.

@blogen: Nézd már megmondtam, hogy világnézeti kérdésekben nem fogok vitatkozni - senkivel...

Egyetlen kitételed kritizálnám: NEM vagyok mélybaloldali (és még inkább nem téveszme). Ez a tudományos álláspont, és mégis hol olvastad tőlem, hogy az Orbán kormányt kritizálom????????????

(Mármint a kommunikációját talán, de szigorúan szakmai nézőpontból)

@blogen: biztos azért van tele a parlamentjük pedofilokkal.

.

meg az tuti demokratikus, h SEMMI MÁSRA NEM ESKÜSZNEK, CSAK A KIRÁLYI CSALÁD SZOLGÁLATÁRA.

en.wikipedia.org/wiki/Oath_of_Allegiance_%28United_Kingdom%29

@blogen: " Például a négyévente ikszeléssel képviselheted tökéletes hatékonysággal az érdekeidet"

mármint azt állítod hogy szerinted ez a tökéletes hatékonyság. szerintem meg ez nem az.

"Talán kijelenthető, hogy az összes civil szervezet esetében a költségvetésük úgy öt százaléka származhat magánjellegű adományokból, míg a többi különféle állami alapok által osztott támogatás"

"A rendszer a mi tükörképünk, mert demokráciában élünk."

akkor semmi gond nincs hiszen tükörképünk, a rendszer, állami alapokból pénzt ad a civil szervezeteknek, mivel tökéletesen tudjuk érvényesíteni az érdekeinket ez a felállás a mi érdekünk. mert demokráciában élünk ami tökéletes hatékonysággal működik... :)

"Ha nem is veszel részt a rendszerben, akkor mi jogon sírhatnál, hogy a rendszer nem olyan, mint... mint amit szerettél volna? Hát mi a francért nem döntöttél a milyenségéről, amikor annak volt az ideje!"

lehet hogy rosszul értem de ez úgy hangzik mint: nem mentem el szavazni, ne szóljak bele hogy nem tetszik a rendszer... így értetted? ha igen, miből következtettél arra hogy nem szavaztam?

@Pierre de La Croix: 1. populista politikusok "kartell-szerűen" feloszthatnak sok biztos szavazatot ha az egyik egy kisebbségi, a másik egy kisebbségellenes pártot futtat és megvan a kellő "összhang" hogy mindkét tábor szavazótáborát a saját pártjukhoz vonzzák, ha egyensúlyt érnek el akkor végül kétpárti váltógazdaság, ha nem szűkül be a választék akkor a maradák kis pártok a két nagy műholdjaiként önigazolnak...

2. szigorúan (és kizárólag) anyagi szempontot nézve igen. én viszont kulturális kisebbségről beszélek. nem számolható úgy mint a pénz de azért létezik.

"hátrányos helyzetről nemcsak tanulmányokban olvashatott, hanem saját bőrén érezhette, környezetében tapasztalhatta" - bernstein nem gazdagból lett megértő mert sok szegényt látott az iskolában, ő maga volt szegény. nem ugyanaz...

jól eltaláltad a "lenini" jelzőt, tényleg úgy használja a "demokrácia" szót :)

@Untermensch4: Ilyen egyetértést a valóságban azért igen nehéz lenne megvalósítani - tartósan. (mármint ha a politkusok célja a minél nagyobb hatalom megszerzése és van verseny. De lehet hogy csak én vagyok ilyen pesszimista a politikusokkal szemben, bár Machiavelli engem támogat)

2. Burgonya és krumpli - mivel megállapítottuk, hogy igen nehéz megoldani a "gazdagok" és a "szegények" együttes oktatását, sajnos csak ilyen példákra szorítkozhatunk.

@blogen: "Például a négyévente ikszeléssel képviselheted tökéletes hatékonysággal az érdekeidet" Baromság. A demokrácia lényege, hogy mindig, folyamatosan ellenőrizhető a hatalom, és bármikor számonkérhető, vagy leváltható, nem pedig a választás. Az arra az esetre van, ha minden oké. Ahhoz, hogy egy kormányzat kicsináljon valakit, egy nap is elég, ilyenkor csak diktatúra várná el, hogy választásig csihadjon.

@Pierre de La Croix: a nyereségmaximalizáló politikus célja a minél nagyobb hatalom. a veszteségkerülőé az "elég nagy" ami praktikusan annyi biztos szavazó hogy az összes többi pártnak ne legyen abszolút többsége, legyen "megkerülhetetlen". ha ebből kettő is van és beáll egy nekik kényelmes egyensúly akkor a "maradék" szavazatokért folyó versenyre a maguk nagy tehetetlenségével van esélyük reagálni és saját hiba nélkül (túl lassú reagálás vagy a status quo felrúgása a monopolhelyzet eléréséért) külső szereplő nem tudja lebontani a rendszert. nagyjából (tehát nagyjából, a lobbiszektorra tudom hogy nem tértem ki) az usa "kétpártrendszeréhez" hasonló végeredmény.

2. azért legalább egyszer találkoztál már az "etnikai alapú szegregáció" vagy ehhez nagyon hasonló kifejezések valamelyikével? a fent olvasható hírben a "roma" nem egy eufemizmus a "szegény"-re. inkább kukorica és krumpli lesz az...

@Untermensch4: 1. Mint említettem, ez eléggé elképzelhetetlen, mert demokráciában egyrészt van elég kihívó, hogy állandó kényszer legyen az egyezség kikerülésére, megfejelve az általam említett "hatalomhajszolással". Persze ez csak a demokráciákra áll, azt belátom. (Amit keversz, az az új szereplőkkel szembeni "összezárás". Attól még az USA-ban - főleg ott - eléggé "gyilkolják" egymást a két nagy párt emberei egy-egy nagy választásokon).

2. Persze hogy hallottam, én konkrétan csak Bernsteinre írtam, hogy teljesen mindegy, hogy szegényként tanult szegények között, vagy "gazdagként" szegények között...

@Pierre de La Croix: Speciel te kezdtél itt "eurázsiai modellekről" beszélni a civilek vegzálása kapcsán, pedig még az oroszok is csak az amerikai modellt honosították (külföldi ügynökök regisztrációja) és azt sem olyan szigorúan mint egyes nyugati országokban! Miközben az amerikaiak kiverik a balhét az Ökotárs gyanús ügyletei miatti vizsgálatokon, addig náluk egyenesen rókavadászat zajlik a külföldi finanszírozókra és finanszírozottakra:

www.nytimes.com/2014/09/18/us/politics/h...foreign-funding.html

www.nytimes.com/2014/09/07/us/politics/f...-at-think-tanks.html

Ezt "Eurázsiához" társítani megint jó példája annak, amikor az aktuálpolitika elvakította elme elveszti a lehetőségét a reális helyzetelemzésre. Hiszen mikor Putyin, vagy Orbán zaklatni kezdi a civileket a külföldi finanszírozásuk homályos részletei miatt, akkor Oroszország vagy Magyarország éppen felzárkózik a nyugathoz, véget vetve a vadkeleti állapotoknak a külföldi kormányzati befolyás lobbierejének szabályozatlansága terén!

@Untermensch4: A szavazás nyújtotta lehetőség a rendszer irányítására része a tökéletes hatékonyságnak. És igen, a mi egyéni politikánk következménye az is, ha a civileknek pénzt ad az állam és az is, ha megvonja azt. Erről is mi döntünk végső soron. Néhány hete döntöttünk az adórendszer milyenségéről is, puszta tömegünkkel. Megannyi lehetőségünk van több éves periodicitástól a napi szintű érdekérvényesítésig a demokráciánk keretei között. Azt pedig te boncolgattad, hogy a szavazók hány százaléka legitimálja a kormányzatot. Ha nagyobb számot szeretnél, akkor vigyél magaddal még hány embert!

@Kormos: Nem, semmilyen működőképes rendszernek nem lényege az, hogy bármikor szétverhető legyen. A leválthatóság bizonyos időszakokra korlátozása a rendszer stabilitását növeli. A bármikor visszahívható képviselőkkel operáló rendszer az eszement populizmus diliháza lenne. Így, hogy nem hívhatóak vissza is elég bajunk van ezzel a populizmussal, nem kell azt fokozni!

@blogen: De igen. Működésképtelenséget okozna? Azt bizony, és pont az benne a jó. Olyan ez, mint az önbíráskodó társadalom. Az rossz dolog, és pont azért szükséges. A működőképes rendszer lényege az, hogy ha a hatalom nem megfelelően cselekszik, akkor automatikusan kurva nagy gáz lesz, ez az egyetlen motivációja arra, hogy megfelelően cselekedjen.

@Pierre de La Croix: azért "keverem" az összezárással mert mert a versenyt senki nem magáért a versenyért hanem a győzelemért vívja. ha a megszerzett pozíciókhoz képest már nem nagy a várható haszon de nagy a kockázat akkor jobb a status quo és egy kiszámítható és kezelhető ellenzék/ellenfél. a "legkomolyabb" politikai feszültség idején sem volt akkora szembenállás a parlamentünkben hogy ne szavazták volna meg példás nagykoalíció-szerű egyetértésben a saját fizetésemelésüket. sztem nagyobb pénzek nagyobb együttműködést váltanak ki...

@blogen: "Néhány hete döntöttünk az adórendszer milyenségéről is, puszta tömegünkkel"

nem a négyévente ikszeléssel döntöttünk? egyébként a kormány is a "puszta tömeg"-re hivatkozik hiszen őt megválasztotta a többség, négy évig mindenki k*ssoljon már, micsoda dolog utcára vinni a politizálást... ja nem, azok ők voltak fordított felállásban...

megtennéd hogy válaszolsz erre?:

"Ha nem is veszel részt a rendszerben, akkor mi jogon sírhatnál, hogy a rendszer nem olyan, mint... mint amit szerettél volna? Hát mi a francért nem döntöttél a milyenségéről, amikor annak volt az ideje!"

lehet hogy rosszul értem de ez úgy hangzik mint: nem mentem el szavazni, ne szóljak bele hogy nem tetszik a rendszer... így értetted? ha igen, miből következtettél arra hogy nem szavaztam?

@Kormos: A működésképtelen rendszerből adódóan szomáliai követség nem nagyon létezik, de talán valahogy ki tudnál vándorolni oda hozzájuk, a te földi paradicsomodba! :)

@Untermensch4: A demokratikus érdekérvényesítésnek számos változata van, többek közt a tömeges véleménynyilvánítás egy hatékony formája rövid szöveges üzenetek továbbítására a kormányzat felé. Az ilyen üzengetés kizárólag ott működőképes, ahol a kormányzat időközönként leváltható és éppen ezért szembe kell néznie döntései következményeivel. Így a kormányzásnak végső soron több nyertese kell legyen, mint vesztese. És igen, a politikának az utcán is helye van. Éppen arról beszélek, hogy senki se kussoljon, ne önjelölt civilek beszéljenek a nevünkben, hanem használjuk a demokrácia összes intézményét a választásoktól a tüntetésig, ha nem tűnt volna fel eddig! Mert ha nem teszed, ha használod a rendszert, akkor joggal kérdezem, hogy mi francért jár a szád, hogy ilyen és olyan a rendszer! Miért nem tettél róla, hogy ne legyen olyan!

Ezek a nem szócskák egy csomó helyen kimaradnak a szövegeimből és még nem jöttem rá, hogy miért. Mindenesetre itt hiányzik egy most is:

... ha NEM használod a rendszert ...

@blogen: Az én földi paradicsomomban nincsenek emberek. Pédául mert feléjük már az is túl nagy elvárás, hogy értelmezzenek egy anyanyelvükön írt pár mondatos szöveget.

@Kormos: Én pontosan értem és veled ellentétben prezentáltam is a valóságos példáját a rendszerednek. Szomália azért esett szét, mert egyetlen kis államalkotó csoport sem volt hajlandó elfogadni, hogy a központi hatalom nem az ő szájuk íze szerint cselekedett, ergo lenyelni a kisebb békákat, a központi hatalom mint nagyobb jó támogatása érdekében. Kurva nagy gáz lett, amikor mindenki kezdte kompromisszumok nélkül érvényesíteni az érdekeit. A központi hatalom a demokráciában mi vagyunk, de azért távolítjuk el magunktól olyan eszközökkel a reprezentánsait, mint a számonkérhetőségükk korlátozása, a visszahívhatóságuk időszakos limitálása, hogy meglegyen a lehetőségük arra, hogy minket rákényszerítsenek a közjó érdekében konstruált kompromisszumaik elfogadására. Ha összességében a társadalom többsége nyer az ügyön, akkor végül is, a számonkérésük aktusa során legitimálni fogja a saját demokratikus hatalmát újra. Ha meg túl sokan veszítenek és nem sikerül semmilyen épkézláb módon erre magyarázatot adni, akkor bukni fognak a választottjaink és újakat választunk magunk közül a helyükre.

@blogen: a tüntetés résztvevői és egy civil szervezet tagjai, vezetői ugyanúgy "önjelöltek"...

a rendszer nemhasználatával kapcsolatban még mindig nem egyértelmű a válaszod. szerinted én használom vagy sem?

@blogen: a kisebb békákig jutottam, erre közölném, hogy itt kurva nagy békák vannak. A többi TL;DR. Mindenesetre ismétlem érthetően: a hatalmat a kurva nagy gáztól való reális félelem neveli meg, nem a gázt szorgalmazom, hanem a rá való hajlamot. Holnap majd elolvaslak, de a havi fizkómat rátenném, hogy bármit írtál, ez volt rá a válasz.

@blogen: "Ha meg túl sokan veszítenek és nem sikerül semmilyen épkézláb módon erre magyarázatot adni, akkor bukni fognak a választottjaink és újakat választunk magunk közül a helyükre."

Válasz: Nem fog sikerülni magyarázatot adni, mert a "nagytömeg" őgysem érti a "Túlélés Elvét". Ami a mindenkori vezérkarra nézve azt jelenti, hogy ott (is) mindenki mindent meg fog tenni az anyagi / hatalmi / erkölcsi (de nagy ritkaság, ha olyan is van neki) túléléséért (értsd pozició-megőrzéséért). Mindent, amit csak MEGTEHET. Értsd: amit bilincs és több éves jogerős börtön nélkül megtehet.

A "nagytömeg" azonban nem gazdasági, államtudományi szakember, pedig a döntésekhez (választáskor) MINIMUM ennyi kellene. A választásoknak tehát még a szokásos csalások nélkül sincs értékük. Jó, de akkor MIAFRANCOT LEHET TENNI? Először is felfogni azt, hogy mi mitől van. Utána már én sem tudom, de annyi biztos, hogy csak a mindenféle "forrástól" FÜGGETLEN szakemberek vezethet(né)nek bármely államot.

Krizsa Katalin: Gyöknyelvészet G portal - ez a honlapom.

Menj rá a "Túlélés Elve" modulra - oldalt a kék címek között. Ehhez az alatta levő fórum legalsó hozzászólásai a legfontosabbak.

@Untermensch4: A reprezentativitáson azért sok múlik egy utcai megmozdulás esetében. Például a netadó elleni kettő tüntetés reprezentálta a társadalom egy szignifikáns részét. A kormányzat reagált is rá sürgősen, bár a kormánypárt népszerűségvesztését tekintve későn. A netadó visszavonása utáni tüntetések már csak egy ideológiailag erősen meghatározott fővárosi/belvárosi réteget érintenek, erre a kormányzatnak már nem kell reagálnia, politikai jelentéktelenségét jól mutatja, hogy a köztévé híradója is beszámol róluk. Hiszen belterjes voltuk miatt nem reprezentatívak, politikailag így nem fenyegetőek, lényegében "kisgörények születtek az állatkertben" a hírértékük.

Nem tudom, hogy te használod e. Használod?

@Kormos: Mi vagyunk a hatalom, miért akarsz te minket állampolgárokat megnevelni?

@blogen: Nem vagyunk. Addig nem, amíg nem tudunk képviselőket lemondatni, előre hozott választást kikényszeríteni.

@Kormos: Dehát le tudjuk mondatni őket korlátlanul a választásokon. Ezenkívül az előrehozott választások kikényszerítése is egy reális lehetőség a jelenlegi rendszer keretei között. Nem értem a problémádat.

@blogen: használni használom és pont ezért érzékelem hogy nincs hatalmunk (mármint nekünk állampolgároknak). az csak az egyik probléma hogy sokan manipulálhatóak (a nato-népszavazás előtti kampány óta rutinfeladat) de ha esetleg mondjuk egy rendezvényen véletlenül pont az illetékes elvtársnak sikerül is elmondani a problémát és ezt még sokan teszik így-úgy (vszeg aktívabban akiket személyesebben érint) aztán az "érdekünket szolgáló" jogi szabályozás az ügyben egy rossz vicc, akkor komolyan azt várod hogy higgyek az államfétises vallásodban? Kormos-nak igaza van, a politikusokat a megtorlástól való félelem tartja vissza attól hogy elvaduljanak.

@blogen: 1. A választások csak akkor opció, ha amúgy minden oké. Nem opció, ha az embernek nincs rá négy éve. Ettől egyébként is kímélj, utálom, amikor valaki demokratikusnak akar beállítani egy rendszert, csak mert vannak választások, fölmegy a vérnyomásom, és kifizettetem veled a szívgyógyszert, meg a meszkalint.

2. Nem igazán. A Parlamentnek önmagát kell feloszlatnia hozzá. Na kösz.

@blogen: 1. A választások csak akkor opció, ha amúgy minden oké. Nem opció, ha az embernek nincs rá négy éve. Ettől egyébként is kímélj, utálom, amikor valaki demokratikusnak akar beállítani egy rendszert, csak mert vannak választások, fölmegy a vérnyomásom, és kifizettetem veled a szívgyógyszert, meg a meszkalint.

2. Nem igazán. A Parlamentnek önmagát kell feloszlatnia hozzá. Na kösz.

@blogen: 1. A választások csak akkor opció, ha amúgy minden oké. Nem opció, ha az embernek nincs rá négy éve. Ettől egyébként is kímélj, utálom, amikor valaki demokratikusnak akar beállítani egy rendszert, csak mert vannak választások, fölmegy a vérnyomásom, és kifizettetem veled a szívgyógyszert, meg a meszkalint.

2. Nem igazán. A Parlamentnek önmagát kell feloszlatnia hozzá. Na kösz.

Bocs, szarakodott a térerő, és Nokia 2700c-ről vagyok, így reagált.

@Untermensch4: Te milyen államfétisről hallucinálsz?

Továbbá a politikusok mi vagyunk. Ha nem tetszenek a vezetőid, akkor ideje lenne szembenézned saját magaddal, a barátaiddal, a honfitársaiddal, mert ezek a vezetők egyek közülük. Tegnap még a tanár/ügyvéd/juhász volt, akit mi küldtünk az érdekeink képviseletére pozícióba és jottányit se változott azóta, hogy mi kiválasztottuk őt magunk közül. Legföljebb mi lettünk álszentebbek és most összetörnénk a tükröt.

@Kormos: Persze, hogy önmagát, ez a stabilizáló tényezője a rendszernek. A saját túlélése érdekében megteheti a jelentős népszerűségvesztést elszenvedő kormánypárt is, hogy bedobja a törölközőt, de dönthet úgy is, hogy még marad egy-két évet , mégha ezzel örökre ki is írja magát a politikából, mint a magyar baloldal tette. 2006-ban kellett volna lemondaniuk, de azzal négy évvel még garantálták, hogy itt 36, 46, de talán 56-ig nem lesz baloldali kormány, legalábbis abból a társadalmi csoportból, ahonnan a 2010 előtti rendszer kiemelkedett biztosan nem. Ez a kockázata ha nem mond le a bukott kormányzat. De ez megintcsak a demokráciát dicséri, hiszen a rendszer jól működik, nagyon megbünteti az ostobákat. Elodázható néhány évig az előrehozott választás, de azzal a kormánybukást örökbukássá teszik az emiatt dühös szavazók. És ez így van jól, mert nem óvodában vagyunk, a csokikát éppen meg nem kapó és ezért toporzékolva hisztiző kis görcsöknek építjük a politikai rendszerünket. Egy olyan rendszer egyszerűen csak működésképtelen lenne.

@blogen:

1. "ez a stabilizáló tényezője a rendszernek" - Nem, ez a probléma.

2. "ez megintcsak a demokráciát dicséri, hiszen a rendszer jól működik, nagyon megbünteti az ostobákat." - k*a sz*ul működik, mert nem büntetés kéne utólag, hanem megoldás időben.

3. Nem, egy olyan rendszer működne. Nyilván a kisebbség nem tudná lemondatni a kormányt akkor sem, többségi akarat kéne hozzá, de ha az megvan, akkor ennyi volt gyerekek. Amíg az nincs, addig nincs demokrácia, csak kamukrácia.

Írtam, go to Szomália! Ott nem lesznek problémáid a politikai rendszer stabilitásával, mi több, ott a problémáid jelentős részére azonnali megoldást is találhatsz.

@blogen: Írtam, olvass rendesen. Szomáliában nem ez van. (Hol van már az a k*va Skynet?)

@blogen: "A demokráciában az állam mi vagyunk és nem a társadalomnak valamiféle ellentéte. ... Miközben a demokratikus berendezkedésünk lehetővé teszi, hogy az állampolgárok tökéletesen és maximális hatékonysággal képviseljék az érdekeiket a saját rendszerükben."

az a fétis hogy neked ez a fajta állami berendezkedés a demokrácia elérhető legtökéletesebb formája

"Tegnap még a tanár/ügyvéd/juhász volt, akit mi küldtünk az érdekeink képviseletére pozícióba és jottányit se változott azóta, hogy mi kiválasztottuk őt magunk közül."

azt a tegnapot azért számold át. mennyi ideig volt "tanár/ügyvéd/juhász" mielőtt megélhetési politikus lett? ő is megszavazza a fizetésemelését arra hivatkozva hogy x év politizálás után képtelenség visszatérni és megélni a versenyszférában? ennyit minimum változtak/változnak és ez a tegnap sokuknál évtizedekkel ezelőtt volt. hivatásos politikusok, jól felépített marketinggel amivel elhitetik sokakkal hogy "egyek közülük", másokkal meg azt ami miatt az adott célcsoport rá fog szavazni. az elszigetelten (4éves ciklus biztonsága) élő elit elválik a néptől gondolkodásában csak közben tükröt tart eléd hogy eltakarja magát és azt mondogatja: nézd a tükröt, te választottál, mindent magadnak köszönhetsz ha nem tetszik