-
bloggerman77: Ha az újkornál régebbi eredetű magyarokat vesszük számba, akkor nem tisztázott, hogy még a...2012. 05. 25, 22:36 Magyarok Baskíriában?
-
bloggerman77: Azért arról ne feledkezünk meg, hogy a cári birodalom területére a 18-19. században igen n...2012. 05. 25, 22:31 Magyarok Baskíriában?
-
tkis: Na most szerintem nem én vagyok süket. Ha ez igaz, akkor a kölni mindig a suksükölni-vel r...2012. 05. 25, 20:47 Suksükölni szexi?
-
scasc: Nem tudom, a nyesten volt már sokkal durvább illusztráció (a szövegben meg semmi gáz nincs...2012. 05. 25, 20:12 Bugrisok és buzik
-
Pesta: Nem kurucinfós eredetileg. A csoportképzésben igazad van. Vagy négy-öt éve nem olvasom egy...2012. 05. 25, 19:56 A határon túlról külhonba
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség?
A szórakoztatóelektronikai eszközök képesek az emberi agy és a számítógéprendszerek közötti közvetlen kommunikációra.
Egy évtizeden belül, azaz 2020-ra már boltok polcaira kerülhetnek az olyan „gondolatolvasó” robotok és szórakoztatóelektronikai eszközök, amelyeket a felhasználók agyhullámok segítségével vezérelhetnek – írja a Nikkei japán gazdasági napilap.
Az ilyen, sci-fi filmeket idéző BMI (brain-machine interface) eszközök az emberi agy és a számítógéprendszerek között képesek a közvetlen kommunikációra, azaz a felhasználó agyhullámait és az agyban keringő vér változásait fejre erősített szenzorokkal mérik, az így kapott információkat pedig speciális számítógépek értelmezik.
A napilap szerint nincs már messze a távirányító nélkül vezérelhető televízió és az olyan mobiltelefon, amely gondolatban megírt szöveges üzenetet küld.
A lehetséges alkalmazási területek között szerepel például az olyan autós navigációs berendezés, amely éttermet keres, ha a vezető az étkezésre gondol, vagy az a légkondicionáló, amely a szobában tartózkodók hőérzetéhez igazodva változtatja a beállított hőmérsékletet.
A gondolatolvasásra képes robotok akár az időseknek vagy a mozgáskorlátozottaknak a cipekedésben is segíthetnek.
A japán kormány és a magánszektor együttműködésével még az idén elinduló fejlesztési programhoz a jelentős kutatóközpontok mellett várhatóan olyan nagyvállalatok is csatlakoznak, mint a Toyota, a Honda vagy a Hitachi – adta hírül a napilap.

