A politikusnő nevét így írják cirill betűkkel: Тимошенко. Akik tanultak oroszul, ennek alapján könnyen kitalálhatják, hogy a név ejtése [tyimosenko], hiszen a т ejtése [ty], ha и előtt áll. Ezzel tehát meg is válaszoltuk a kérdést, igaz? Nem.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Amit ugyanis leírtunk, az igaz az oroszra, de nem igaz az ukránra. Az ukránban az и más hangot jelöl, egy kissé hátrahúzott nyelvvel ejtett [i]-t. Az oroszul tudókat ez emlékeztetheti arra a hangra, amelyet az orosz írásban ы-vel jelölnek, de nem pontosan ugyanaz, kissé közelebb is áll az [i]-hez. Mindenesetre ami számunkra fontos: az ukránban a т ejtése  и előtt [t].

A név angol átírása viszont Tymoshenko, és nem Timoshenko: az orosz esetében az и-t i-vé írják át, és az ы átírása lenne y.

A zavarban szerepet játszhat az is, hogy az oroszok nem az ukrán nevek kiejtéséből indulnak ki (hiszen ekkor inkább Тымошенко-nak írnák a nevet), hanem átveszik az ukrán írásmódot, és a saját olvasatuk szerint ejtik ki.

Юлія Володимирівна Тимошенко (Forrás: Wikimedia Commons / Európai Néppárt / CC BY 2.0)

Miért került az oroszos alak a magyarba? Ennek az egyik oka, hogy a magyar sajtó a posztszovjet térséggel kapcsolatos kérdésekben az orosz nyelvű forrásokból tájékozódik, az alig két évtizede függetlenné vált államok nyelveit nem ismerik. Ezek után nem csoda, ha az orosz ejtésmódok kerülnek át a magyarba. Az ejtésmód másik forrása az a több évtizedes oroszoktatásból eredő tévhit lehet, hogy a szláv nyelvekben az [i] előtt mindig „lágy” mássalhangzó áll: innen ered pl. Dubrovnik városának [dubrovnyik]-ként való ejtése.

Összefoglalásként tehát elmondhatjuk, hogy a [ty]imosenkóként való ejtés sem helytelen, viszon politikailag kevéssé korrekt. Különösen azért, mert Julija Timosenko kormányzása idején sokat tettek az ukrán nyelv szerepének megerősítése, és az orosz nyelv visszaszorítása érdekében.