Heves vitát váltott ki tavaly a Kaliforniai Egyetem (Berkeley), mikor arra kérte elsőéveseit, hogy önkéntes DNS-vizsgálatra küldjék be nyálmintáikat. Az egyetem kutatói a hallgatók étkezési jellegzetességeit szerették volna vizsgálni. Mivel azonban a program nem volt névtelen, és szakértők szerint a labor körül is problémák voltak, végül lemondtak arról, hogy egyéni eredményeket közöljenek, és csak összevont eredményeket hoztak nyilvánosságra.

Az egyetem tanult a hibákból, és idén nyáron új kéréssel fordult a gólyákhoz: nyáluk helyett a hangjukat küldjék be, természetesen névtelenül.

Az elsősöknek tartott „üdvözlő” szemináriumok idén a nyelvi sokszínűséggel és a nyelv kulturális, tudományos és pszichológiai megközelítésével foglalkoznak majd. Amellett, hogy ezzel segítenek az elsősöknek beilleszkedni, hiszen beszélgetésre és vitára ösztönzik őket, a szervezők egyúttal arra is kérik őket, hogy rögzítsék saját beszédüket. Az internetközpontú kísérlet célja, hogy feltérképezzék, honnan és milyen akcentussal érkeznek a hallgatók az államból és a világ minden tájáról.

Egy korábbi felmérésből kiderült, hogy az egyetemre érkező hallgatók harminc százalékának nem az angol az anyanyelve. A kísérlet szervezői úgy gondolják, hogy ha az egyetem nyelvi sokszínűségével a hallgatókat is szembesítik, az segíteni fog nekik, hogy kényelmesebben érezzék magukat, és könnyebben beilleszkedjenek, ami egy ekkora iskolában nem feltétlenül könnyű dolog.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kísérletre jelentkező elsőévesek és cserediákok feladata az volt, hogy angol nyelven, az interneten keresztül vegyék fel, ahogy a Berkeley sportolóit bíztatnák a „Go Bears!” felkiáltással. Ezen kívül öt mondatot is fel kellett mondaniuk, például: she had your dark suit in greasy wash water all year (a sötét öltönyödet zsíros mosogatólében tartotta egész évben). Ezután már csak egy matematikai feladatot kellett felolvasniuk az anyanyelvükön. Ezeknek a nyelveknek a száma körülbelül ötven volt.

A hangmintákat – természetesen névtelenül – egy interaktív világtérképhez csatolják majd, így azok meghallgathatóak lesznek, és minden résztvevőt egy hangfelismerő program segítségével másik öthöz adnak.

Timothy Hampton, francia- és összehasonlítóirodalom-professzor a program egyik szervezője. Szerinte ez a kísérlet nem fog olyan heves vitát kiváltani, mint a tavalyi, hiszen az a kérés, hogy a hallgatók hangjukat küldjék be, kevésbé lehet ijesztő, mint egy nyálminta.

A tavalyi év kritikáit szem előtt tartva ráadásul az idei kísérlet névtelen, és azok, akik zavarban vannak akcentusuk miatt, törölhetik a saját hangfelvételüket a térképről.

Voltak diákok, akik nem vették túlságosan komolyan a részvételt: valaki francia akcentust imitált, egy másik hallgató pedig féktelen buli közben készítette a felvételt.

Eddig az 5800 elsőéves közül 300 küldött be felvételt. A szervezők azt remélik, hogy szeptemberig ez a szám 1500-ra nő, ugyanis a térképet hamarosan használni szeretnék.

Két vagy talán négy év múlva újra megismétlik a kísérletet, hogy lássák, az egyetemen eltöltött idő homogenizálta-e a hallgatók akcentusát.

Forrás

Los Angeles Times: UC Berkeley asks incoming students to say more than 'hello'