-
bloggerman77: Ha az újkornál régebbi eredetű magyarokat vesszük számba, akkor nem tisztázott, hogy még a...2012. 05. 25, 22:36 Magyarok Baskíriában?
-
bloggerman77: Azért arról ne feledkezünk meg, hogy a cári birodalom területére a 18-19. században igen n...2012. 05. 25, 22:31 Magyarok Baskíriában?
-
tkis: Na most szerintem nem én vagyok süket. Ha ez igaz, akkor a kölni mindig a suksükölni-vel r...2012. 05. 25, 20:47 Suksükölni szexi?
-
scasc: Nem tudom, a nyesten volt már sokkal durvább illusztráció (a szövegben meg semmi gáz nincs...2012. 05. 25, 20:12 Bugrisok és buzik
-
Pesta: Nem kurucinfós eredetileg. A csoportképzésben igazad van. Vagy négy-öt éve nem olvasom egy...2012. 05. 25, 19:56 A határon túlról külhonba
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség?
Szauna, vodka, Kimi Räikkönen. Ha nem is ilyen sorrendben, de ezek jutnak elsőként eszünkbe a finnekről. Van viszont egy másik dolog is, ami állítólag összeköti őket velünk, ez pedig a nyelv!
Félretéve a vodkát és a szaunát, a magyar embernek első asszociációja a finnekkel kapcsolatban a nyelvrokonság kérdése, ez a téma pedig – sajnos – mindmáig terhelt a politikai felhangoktól. Ettől függetlenül a finn nyelv létezik, él és köztudottan nagy kihívást jelent a nyelvtanulóknak. Vajon miért van ez és igaz-e, hogy számos egyezést találni nyelveink között?
A nyelvtanuló rémálma - toldalékolás, esetek és igeragozás
A finn nyelv (suomi), az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve, több mint ötmillióan beszélik világszerte. A finn ábécé is a latin írást használja. Jellegzetessége a svéd ábécében is meglévő Ä, A, Ö betűk, amiket a svéd hatására az ábécé végére rendeztek
A kiejtésnél figyelni kell arra, hogy a hangzóhosszúságot a betű megkettőzése jelzi: viisi 'öt', kukka 'virág'. A magyarhoz hasonlóan a finnben is van magánhangzó-harmónia, eszerint a magas hangrendű szavakhoz magas, a mély hangrendűekhez mély végződés járul. A hangsúly minden esetben az első szótagon van. A névelők kérdése nagyon egyszerű; a finn nyelv nem ismeri sem a határozott, sem a határozatlan névelőt.
Az eddigiekből úgy tűnhet, hogy finnül tanulni nem is olyan nagy kunszt. A nyelvtanuló igazán csak akkor rémül meg, amikor elérkezik a névszó- és igeragozás kérdéséhez. A névszóknak ugyanis nincs nemük - akárcsak a magyarban -, de van számuk, esetük, abszolút és birtokos ragozásuk.
Tizenöt eset van (a magyarban 18). A többes számot vagy a t, vagy az i végződés jelzi, tehát nem egységes a jelölési mód, mint a magyarban.
A melléknevek ragozása a magyartól eltérően történik, ugyanis a finnben a melléknév is megkapja a főnév ragját. Például: kaunis kukka 'szép virág', de kauniit kukat 'szépek virágok'. A finnre is igaz, hogy úgynevezett ragasztó nyelv, tehát a toldalékokat minden esetben a szó végére illeszti és például azt, hogy a házban van, így fejezi ki: talo+ssa=talossa.
A gyakorlati nyelvtankönyvek és a szótárak hat igetípust különböztetnek meg végződésük szerint. Ezek a végződések leválnak az igéről és ezek után kapja meg a személyragját. Hogy ez ne legyen ilyen egyszerű – persze, most sem az -, a dolgunkat megnehezíti a fokváltakozás nevű jelenség, ami tipikusan a balti-finn nyelvek sajátja és nem tévesztendő össze a tőhangváltással.
Idős vs. fiatal nyelvhasználók
A finnül tanulót az úgynevezett irodalmi nyelvre tanítják. Ezt az idősebbek beszélik, de például a hivatalos társalgás is ezen folyik. Csak hogy van egy kis probléma. A fiatalabb generáció ugyanis a mindennapi életben nem ezt használja, hanem a hétköznapi nyelvet, aminek a megértése még a jó képességű nyelvtanuló számára is problémákat okozhat.
A hétköznapi nyelv a nyelvjárásokból és a szlengből táplálkozik, gyakran rövidít le szavakat úgy, hogy kihagy bizonyos hangokat belőlük. Vegyünk egy példát: Chisu, a közkedvelt finn énekesnő egyik dalának címe: Mun koti ei oo täällä. Ez a cím „irodalmilag” így nézne ki: Minun koti ei ole täällä [az én hazám nem itt van]. Látjuk, hogy a szavak lerövidülnek és mondani sem kell, hogy a beszéd így sokkal kötetlenebb, lazább – a jelenség előtt a szigorú szabályokhoz szokott nyelvtanuló egy ideig értetlenül áll. A régebbi nyelvkönyvekben például biztosan nincs benne az entä sinulle? [és veled?] visszakérdezés köznyelvi változata, tehát: entäs sulle? Ha ilyeneket hallunk, nem biztos, hogy rögtön ki tudjuk következtetni az eredeti alakot.
Szintén aktuális probléma a finn nyelv elangolosodása, valamint a svéd szavak átvétele. Ezekkel a finn ugyanúgy bánik, mint a saját szavaival; megtoldja őket egy i-vel és az „őshonos” szavakhoz hasonlóan ragozza. Például: Finnair (a finn légitársaság), ragozva: finnairin. Mit tehet a nyelvtanuló, hogy kiigazodjon ebben a forgatagban? Az egyetlen megoldás, ha keresi a lehetőséget a beszédre az átlagosnak számító finnekkel és kevesebb parlamenti közvetítést néz.
Finnugor vagy nem finnugor?
Ahhoz, hogy a finn-magyar nyelvrokonságot feltételezhessük, először is tudnunk kell, hogy mind a finn, mind a magyar nyelv az uráli és azon belül is a finnugor nyelvcsaládba tartozik. A balti-finn, volgai és permi nyelvcsaládok együttese képviseli a finn ágat, a magyar pedig az obi-ugor manysi és hanti nyelvvel a nyelvcsalád ugor ágát alkotja. A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai közt vannak hangtaniak, szótaniak, jelentéstaniak és mondattaniak. De a közös ősnyelvből származó szavakon, valamint a rokon szavak hasonlóságán kívül a nyelvrokonság külső megerősítésére segítségünkre vannak a finnugor népek kulturális hasonlóságai, legyen szó akár az anyagi kultúráról, irodalomról vagy zenéről. Mindent egybevetve a legtöbb bizonyítékot mégis a nyelvekben találjuk. Vessük össze a két szóban forgót! (A finnben az ä-t nyílt e-nek, az s-t pedig sz-nek ejtjük.)
Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat. – Jég alatt télen eleven halak úszkálnak.
Vagy itt van a klasszikus mondat:
Anoppi haukkuu miniää. - Anyós szidja a menyét.
A közös őshaza elméletet bizonyítandó, ahol az összes finnugor nép a kezdetekben együtt élt, néhány alapszó finnül és magyarul:
elää - élni
mennä - menni
tehdä - tenni (csinálni)
kala - hal
vesi - víz
runko - rönk
yö - éj
mitä? - mit?
Tanuljunk finnül!
Ha elkötelezzük magunkat és úgy döntünk, hogy a finn kultúrából nem csak a vodkaivást és a meztelenül szaunázást szeretnénk közelebbről megismerni, hanem megtanulnánk a világ egyik legnehezebb nyelvét, több lehetőségünk is van ezt megtenni. Nem egy nyelviskola van Magyarországon, ahol oktatják a finnt, persze vigyáznunk kell, hiszen előfordulhat, hogy a nem elégséges jelentkezői létszám miatt nem indul el a kurzusunk. Könnyű dolgunk van, ha véletlenül pont az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának valamelyik szakán tanulunk, hiszen az egyetem Finnugor Tanszéke – ugyan limitált helyekkel – de tárt karokkal várja a szakon tanulni vágyókat. A nyelvoktatás mellett kínálnak az ország kultúrájával, irodalmával és történelmével kapcsolatos kurzusokat és emellett még számos egyebet is, például ha elég elszántak vagyunk, jelentkezhetünk a finnugor történeti mondattan órára is. A tanszék oktatói között számos ismert nevet találunk, például Bereczki András professzorét, aki többek között a Finnugor Történelmi Társaság vezetőségi tagja és nem csak a finn, hanem az észt nyelvvel és néppel kapcsolatos tárgyakat is tanít, így biztosak lehetünk, hogy ha elszántságunk kitart, a legjobb oktatást kapjuk. Előfordulhat, hogy nem vagyunk bölcsészek, de még egyetemisták sem. Semmi baj! A Kalevala Baráti Kör is indít finn nyelvtanfolyamokat, sőt jelképes tagsági díj befizetése után részt vehetünk rendezvényeiken, megismerhetünk nálunk élő finneket és élvezhetjük a velük való társalgást, akár finn, akár magyar nyelven. Az egyetlen fontos dolog, amit a nyelvtanulónak tudnia kell: dolgozatnál nem csalunk. És ez nem vicc.

