nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Levelek a Középnyugatról
Tegyük Amerikát újra naggyá? Kötelező szegregáció helyett önkéntes elkülönülés

Trump kampányának hívószavai gyakran kimondatlanul is a fehér többséget célozták. Ami az egyik embernek dicső múlt, a másiknak kegyetlen elnyomás – az adatok pedig azt mutatják, a fehérek háromnegyedének nincsen színesbőrű barátja...

Takács Bogi | 2017. január 6.
|  

Múlt héten említettem, hogy Trump kampánya gyakran egészen nyíltan a kirekesztésre épített. De ugyanezt meg lehet oldani anélkül is, hogy részleteznénk, hova és kik ellen kell falakat építeni. A republikánusok gyakran hagyatkoztak az implicit jelentéstartalmakra is. Ennek legjelesebb példája Trump kampányszlogenje, amiről mára már elmondhatjuk, működött. De miért is?

Szegregált amerikai filmszínház fehér és színesbőrű bejárata 1939-ben. Megszépül a múlt?
Szegregált amerikai filmszínház fehér és színesbőrű bejárata 1939-ben. Megszépül a múlt?
(Forrás: Wikimedia Commons / Amerikai Kongresszusi Könyvtár)

Amerika, te csodás?

Make America Great Again, azaz „Tegyük Amerikát újra naggyá,” szólt Trump elnökjelölti kampányszlogenje. Ebben a mondatban látszólag semmi hivatkozás sincsen kisebbségekre, vagy akármilyen identitásra. A szlogen arra hív fel, hogy gondoljunk vissza a dicső múltra, és olyan lesz megint minden – de itt képbe kerülnek az eltérő egyéni tapasztalatok. Ha egy fekete szavazó gondol vissza Amerika múltjára, az első dolog, ami eszébe jut, az szinte bizonyosan a rabszolgaság. Az őslakosok valószínűleg arra gondolnak, hogy a fehér telepesek mindent megtettek, hogy elpusztítsák őket. Bárki, aki nem heteró, azt idézheti fel magában, hogy néhány évvel ezelőtt meg sem házasodhatott volna, egészen a közelmúltig pedig örülhetett, ha életben hagyják.

A Wounded Knee-i mészárlás néhány túlélője, 1891
A Wounded Knee-i mészárlás néhány túlélője, 1891
(Forrás: Wikimedia Commons / Amerikai Kongresszusi Könyvtár)

De mire gondolnak a többségi társadalom tagjai? Az iskolai történelemoktatás finoman kerüli az amerikai történelem kevésbé dicső momentumait, a fehér többségnek pedig rendszerint még családi vagy barátoktól hallott tapasztalata sincsen a kirekesztésről. A régóta tiltott hivatalos faji szegregáció helyére az önkéntes elkülönülés lépett.

2016-ban körbejárta az amerikai internetet a Washington Post cikke, és a hozzá tartozó infografika: “A fehérek háromnegyedének nincsen színesbőrű barátja”. (Az adatok a Public Religion Research Institute közvéleménykutató és társadalomtudományi intézet felméréséből származnak.) Ha a barátok csoporthovatartozását nézzük, a különbség még élesebb: a felnőtt fehér amerikaiak barátainak 91%-a szintén fehér. Más kisebbségi csoportokban kevésbé érvényes az összefüggés; a fekete amerikaiak barátai átlagosan 83%-ban feketék. Még nagyobb az eltérés, ha azt nézzük, kinek hány százalékban vannak barátai a másik csoportból: a fekete amerikaiak barátai 8%-ban fehérek, a fehérek barátai viszont csak 1%-ban feketék, ez majdnem egy nagyságrendnyi különbség. (A többi százalékot a más rassz- és etnikai csoportok teszik ki.)

Fekete gyerekek pitét esznek. Kikkel fognak barátkozni?
Fekete gyerekek pitét esznek. Kikkel fognak barátkozni?
(Forrás: Wikimedia Commons / US Environmental Protection Agency)

Klasszikus amerikai tévés-filmes sztereotípia az „egyetlen fekete barát,” de ezek szerint az adatok szerint a helyzet a valóságban még rosszabb. Ezt először igen nehezen tudtam értelmezni, mert nekem még a többségében hófehér Középnyugaton élve is egészen más személyes tapasztalataim vannak, de idővel rájöttem, hogy ez nem véletlenül adódik így. Az amerikai fehér emberek nagy része aktívan kerüli a faji és etnikai kisebbségek tagjait. És mivel furcsa akcentusom van és vallási okokból nem járok fedetlen fővel, sokan közülük engem is kerülnek, hiába vagyok szőke kékszemű. Hogy lehet ez?

Vigyázz, mert fajosítlak!

Az angolszász társadalomkutatásban külön téma a racialization – a szónak nincs egyértelmű magyar megfelelője, pedig magyar kutatók is foglalkoznak a témával, főleg a roma kisebbség helyzetével kapcsolatban. Szó szerint kb. úgy fordíthatnánk, 'fajosítás' vagy 'rasszosítás', ha ez nem hangzana igen furcsán. A racialization az a folyamat, aminek során a másik ember tőlünk való különbözőségét faji különbségnek tudjuk be.

Egész társadalmi csoportokat is lehet „rasszosítani”, ez annyit tesz, hogy a többség az alapértelmezett fehér rassztól eltérően azonosítja őket. A történelem során akár egészen váratlanul is megváltozhat egyes csoportok státusza: a 2001 szeptember 11-ei terrortámadások után a korábban gyakran a fehérek közé sorolt arabok igen hamar átkerültek a színesbőrűek vagy valamilyen homályosan definiált „azok” közé. Az amerikai zsidókkal kapcsolatban az elmúlt ötven évben épp ellenkező irányú folyamat játszódott le, és a „másfajták” közül javarészt átkerültek a fehérek közé (értelemszerűleg a fekete, ázsiai stb. származásű zsidókra ez nem vonatkozik).

„Mojse az orrával vezeti a zenekart” – zsidókat karikírozó amerikai kottaborító 1906-ból
„Mojse az orrával vezeti a zenekart” – zsidókat karikírozó amerikai kottaborító 1906-ból
(Forrás: Wikimedia Commons)

Mindehhez azért hozzá kell tenni, hogy Amerika szívében, a Középnyugaton az embereknek rendszerint csak igen ködös elképzeléseik vannak arról, mik azok a zsidók, arabok, muszlimok. Amikor elkezdtem az egyetemen dolgozni, és naponta elvesztem a campus épületlabirintusában, igen hamar rájöttem, hogy minél „etnikaibb” a viseletem, különös tekintettel a fejfedőmre, annál hamarabb akar mindenki a segítségemre sietni. Hímzett kapedli? Színes kendő? Rögtön jön a kérdés: „Keres valamit, segíthetek?” Először tetszett a dolog, de idővel rájöttem, hogy mindenki gyanúsan ideges. Nem is annyira segíteni akartak, mint szemmel tartani...

Rasszként kezelt muszlimok

A rassz Amerikában talán a legerősebb társadalomszervező fogalom. Kulturális-vallási vagy osztálykülönbségeket is rendre rasszkülönbségnek tudnak be; például a fehér, a vallást gyakran felnőttkorban felvevő muszlimokat a többségi társadalom inkább színesbőrűként kategorizálja, mint fehérként – nyilván nem külsejük, hanem öltözködésük alapján –, és ennek megfelelően kezelik is őket. Nem sok értelme lenne azt mondani, hogy a fehér, angolszász származású muszlimok színesbőrűek, de mégis rasszista diszkrimináció éri őket. Ilyenkor jól jön a racialization fogalma: abban gyakorlatilag mindenki egyetért, hogy a muszlimok racialized, azaz fajként kezelt csoport. Ez kicsit hasonló ahhoz, mint ahogy Magyarországon az etnikum szót szinte kizárólag a kisebbségekre használjuk, és ilyen tekintetben pejoratív jelleget is nyert – pedig a magyar etnikum is etnikum, csak a többségre nem szoktunk ebben a fogalomrendszerben gondolni.

Csak akkor szokás rákérdezni, milyen rasszhoz tartozik a beszélgetőpartner, ha valamilyen nyilvántartásba kell felvinni a választ – orvosi rendelőben, kórházban... Tapasztalataim szerint gyakran ilyenkor is inkább tippelnek, minthogy konkrétan rákérdezzenek, bármennyire szabálytalan is ez. Ha nem egyértelmű a helyzet, a többségi társadalom szokásai (legalábbis a Középnyugaton) gátolják, hogy konkrétan rákérdezzenek a másik ember rassz- és etnikai hovatartozására. Viszont ez a hovatartozás erősen meghatározza, hogyan viszonyulnak az emberek egymáshoz, szóval egészen furcsa keringő-jelenetek adódhatnak, ahogy az egyik fél próbálja kipuhatolni, miféle a másik. „Öööö, honnan jöttél?” „Iowából...” „Na és korábban hol laktál?” „Itt Kansasben...” „Na de előtte?” és így tovább, majd jön a látványos fellélegzés, amikor végül elhangzik a „Magyarország”. Oké, így már minden világos – vagy mégsem? Legközelebb arról is szót ejtek, milyen különbségek vannak az amerikai rassz- és etnikai csoportok között a tekintetben, mit tudnak a tagjaik Magyarországról – és miért!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 Untermensch4 2017. január 9. 20:20

@aphelion: Magas labda volt de abban az értelemben tényleg jogos a ma élők személyes tapasztalatait említeni hogy aki a élt a szegregációs időszakban és a buszon át kellett adnia a helyét az vszeg hasonlóan érzékeny mint akit nem retúr utaztattak a háborúban marhavagonban és menetelő egyenruhás politikai aktivistákat lát, még ha ezek totálisan fegyvertelenek is, Trump meg szofisztikailag az "egész" amerikát nagyítaná, lehet hogy a latino-ellenes rasszimus elve "jobb piac" mint a feketéket piszkálni, hiszen azok legalább "rendes nyelven" beszélnek, még ha szlengesen is, az Alamo-i emlékhely meg lassan demográfiai okokból mintha átcsúszna mexikóba...

" Trump demagógiája nem fogja fényessé varázsolni a rozsdás épületeket, sőt..." (Magas labda? Majd építenek fából könnyűszerkezetes, nem rozsdásodót, ingatlanos a csóka... :) )

Elvileg (de lehet hogy nagyon elvileg) az usa, méreténél fogva kiad egy nagy piacot. Legalábbis korábban azért sem kellett nagyon széles látókör a nagyvilágra egy akármilyen kezdő vállalkozásnak mert a "think big" által is nagyon nagyra kellett nőni hogy a saját piacot kinője vki. Olajimportőr országként persze nem lehetett elzárkózni a globális világtól (és szuperhatalomként sem érdemes "nem kitölteni a teret" amihez könnyen van kapacitás, mostanában meg olajexportőrbe fordul a dolog, lehet hogy van olyan kalkuláció ami szerint kivitelezhető vmiféle paradigmaváltás. No nem hiszem hogy az egységsugarú szavazók ilyesmiket latolgattak, a "régen minden jobb volt" demagógiát megenni egyszerűbb és kellemesebb.

Lehet hogy az új korszak egy hasonlóan szédületesen hangulatfokozó eseménnyel kezdődik mint az izolacionizmus utáni pearl -nél. Amennyit változtak a "civilek lebombázása" -közvéleménykutatásra adott válaszok Guernica és Nagaszaki között, a mai sokkal kiforrottabb pszichológiai és marketingtudás korában...

6 aphelion 2017. január 9. 16:09

@Untermensch4: "A rabszolgaság "teljes felszámolása" utáni apartheidre sem biztos hogy olyan "régen minden jobb volt"-hangulatban emlékeznek vissza az érintettek."

Tudom, csak azért ez elég magas labda volt, hogy konkréntan az *egyéni* tapasztalatokkal egy mondatban említette a rabszolgaságot a cikkíró. Ha Pearl Harborról vagy a Holokausztról van szó, azzal kapcsolatban még lehet pár ma élő embernek egyéni tapasztalata, de talán nekik se egyből az ugrik be, ha mondjuk egy Nintendo vagy Porsche reklámot látnak...

"Nem rasszisták is érthetik úgy hogy "Legyenek megint frankó gyárak, ne pedig lepukkant gettók tele munkanélküliekkel"."

Hát remélem is hogy voltak nemrasszisták is Trump szavazói között, ha már ilyen sok lett belőlük...bár ha nem is rasszisták, attól még okosnak nem okosak, Trump demagógiája nem fogja fényessé varázsolni a rozsdás épületeket, sőt...

5 Untermensch4 2017. január 9. 15:26

@aphelion: "Mármint kivéve a fiatalabb, 1863 után született egyéneket :P"

A rabszolgaság "teljes felszámolása" utáni apartheidre sem biztos hogy olyan "régen minden jobb volt"-hangulatban emlékeznek vissza az érintettek. Mármint a fekete érintettek. Az 1960-as évek után születetteknek pedig vszeg ugyanúgy elmondják a korábbi generációs őseik a "régi jó sztorikat" ahogyan a ma is élő kortársaktól még hallhatunk világháborúsakat. Meg van egy két frissebb, régebbiekkel egybevágó tapasztalat is, pl L.A.-ben zavargások is voltak amikor felvételen megörökítettek egyszer egy túl agresszív rendőri intézkedést.

Meg 1863 után a "nem rasszisták" is csak vissza akarták "szabadítani" a feketéket "őseik földjére", de jobb híján Libériába. Az egy tuti sikersztori. Az egyetlen olyan usa-fan állam ahol kifejezetten örülnének ha megszállnák őket és exportálnának hozzájuk egy kis demokráciát, csak sajna se stratégiai-politikai jelentősége, se ásványkincse nincs elég szegény országnak...

"Ne má' hogy kínaiak meg koreaiak gyártsák, amit régen Detroitben meg Flintben gyártottak!"

Nem rasszisták is érthetik úgy hogy "Legyenek megint frankó gyárak, ne pedig lepukkant gettók tele munkanélküliekkel".

4 aphelion 2017. január 9. 14:15

"itt képbe kerülnek az eltérő egyéni tapasztalatok. Ha egy fekete szavazó gondol vissza Amerika múltjára, az első dolog, ami eszébe jut, az szinte bizonyosan a rabszolgaság."

Mármint kivéve a fiatalabb, 1863 után született egyéneket :P

De Trumpot amúgy sem az érdekelte, hogy a fekete, vagy részben nem fehér ősökkel rendelkező, vagy csak simán nem rasszista szavazóknak mi jut eszébe. Egyértelműen a fehér rasszistáknak szólt a kampánya, Amerikán pedig szerintem leginkább a Rust Beltet értette, amiről a múltkori cikk szólt. "Ne má' hogy kínaiak meg koreaiak gyártsák, amit régen Detroitben meg Flintben gyártottak!"

3 Janika 2017. január 8. 15:10

A szlogen picit mást jelent. A "Tegyük újra Amerikét naggyá" fordítás nem pontos, mivel ez nem T1 felszólítás, hanem E2 esetleg T2. Azaz "Tedd újra Amerikát naggyá".

Ez jóval direktebb felszólítás, mint a tegyük...

A cikk nem említi, hogy Reagan a "Let's make America great again" szlogennel kampányolt, (ez a T1 - tegyük újra...)

en.m.wikipedia.org/wiki/Make_America_Great_Again

Ezzel Trump egyszerre utal a Reagan-i korra, amikor nagy volt Amerika ill. arra a cselekvésre ami naggyá tette.

2 Untermensch4 2017. január 7. 09:16

@Irgun Baklav: Milyen jó magyar "merjünknagyoklenni"-kampányszöveg lenne ez: "Tegyük a világot egy nagy forgóajtóvá!" :)

1 Irgun Baklav 2017. január 6. 21:39

„A szlogen arra hív fel, hogy gondoljunk vissza a dicső múltra, és olyan lesz megint minden – de itt képbe kerülnek az eltérő egyéni tapasztalatok. Ha egy fekete szavazó gondol vissza Amerika múltjára, az első dolog, ami eszébe jut, az szinte bizonyosan a rabszolgaság.”

Azért ez a szlogen ennél egy picit ütősebb, mert többfajta értelmezési lehetőséget tesz lehetővé, amelyek közül néhánnyal akár kisebbségi vagy filoafroamerikai republikánus szavazók is részben azonosulhatnak. Ha akarják, ők a „nagyszerű idők” tekintetében gondolhattak a reagani aranykorra, amikor „dübörgött a gazdaság” ('83 és '85 között), Amerika a nyugat vezető ereje volt (és lenyomta a szovjeteket), Detroitban még hasítottak az autógyárak stb. (Rabszolgaság meg nyílt diszkrimináció a feketék ellen pedig már nem volt [annyi, mint a hatvanas évek előtt].)

A rasszista vagy szalonrasszista szavazó meg gondolhatott az '50-es évek Amerikájára, amikor még a koszlott n****k nem foglalták el a számára fenntartott helyeket a buszon (és pláne nem foglalták el a Fehér Házat).

Információ
X