Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Erre biztat egy mandarin tolmács, aki szerint a kínai nyelv dallama páratlan – ráadásul ismerete egyre nagyobb potenciált hordoz magában.
Ahol 1,3 milliárdnyi embernek kell megtalálnia a közös hangot, ott igen nagy szükség van a megfelelő közvetítőnyelvre. Nos, Kína ebben a helyzetben van. Közismert, hogy a legelterjedtebb, legtöbbet használt nyelvjárás a kínaiak által beszéltek közül a mandarin – az azonban már kevésbé ismeretes, hogy a „köz nyelvének” politikailag korrekt, hivatalos neve pŭtōnghuà. A szó annyit tesz: hétköznapi, egyszerű, közös nyelv.
Ahogy a Guardian cikke felhívja rá a figyelmet, nem elhanyagolható egy ilyen nagy lélekszámú közösség lingua francáját ismerni: aki kínaiul és angolul is tud, gyakorlatilag a világ felével képes megértetni magát. Üzleti és politikai szempontból is fontos lehet tehát, hogy a szemfüles ember megtanulja – ha nem is a nyelvjárásokat, de legalább a közös nevezőt – a pŭtōnghuà-t.
Nekem ez kínai – sejtet valamit abból, hogyan is viszonyulunk a nyelv nehézségéhez mi itt Közép-Európában. Félelmünk azonban alaptalan, véli a cikk. Hiszen maga a nyelv nem bonyolult, csupán mi vélekedünk így róla. Paddy Ashton mandarin tolmács szerint például nincs még egy ilyen dallamos nyelv – és ez nagyban segítheti is az elsajátítását.
Igaz, nehézségeket is okozhat. Akinek jó füle van, nagyobb sikerrel tesz különbséget a különböző hanglejtéssel kiejtett szavak között, márpedig előfordul, hogy csupán ezen múlik egy-egy mondat értelme. A tolmács beszámolója szerint megesett, hogy a nem megfelelő hanglejtés miatt értették félre kérdését. Ahelyett ugyanis, hogy utazott-e már repülőn, azt kérdezte egy tisztes kínai hölgytől, hogy ült-e már repülő péniszen.
Az írásjelek megtanulásához persze nem elég a jó fül, pontosabban semmire sem megy vele a nyelvtanuló. A kínai íráshoz elsősorban kiváló memóriára van szükség. Aki azonban kitartó – mondja Ashton – csodás kincsekhez juthat hozzá a kínai nyelv ismeretével: hozzáférhet a világ egyik legnagyszerűbb, gazdag történelmű kultúrájához, és kapcsolatba léphet egy rendkívüli ütemben fejlődő és teret nyerő nemzettel.





