A természetben sok állat nem a szemével, hanem hangjelzések segítségével tájékozódik. A bálnák, delfinek, denevérek kifinomult térfelismerő rendszerrel rendelkeznek: ultrahangok segítségével tapogatják le környezetüket.

Ez adta az ötletet egy spanyol kutatócsoportnak, akik úgy gondolták: az ember is képes az ilyesmire. Éppen ezért kísérletezni kezdtek a különböző hangokkal, és kidolgoztak egy módszert, ami jelentősen megkönnyítheti a vakok tájékozódását a térben. Visszhangok segítségével.

A leghatékonyabban egy csettintő hang használható: ha a nyelvünk hegyét a szájpadlásunkhoz illesztjük, majd csettintünk vele (mintha valami különlegesen finomat ettünk vagy ittunk volna), magunk is kipróbálhatjuk.

A kutatók az eredményeiket az Acta Acustica tudományos magazinban publikálták, és máris sikerről számolhatnak be: többen is elsajátították a módszerüket, amelyet a mindennapokban alkalmazni tudnak. Kérdés, hogy a nyelvvel csettintés valóban képes-e a közlekedést megkönnyítő bot vagy a társaságot is jelentő vakvezető kutyák kiváltására, és elég biztonságérzetet ad-e az érintetteknek.