nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kezdődik a tél
Sznobok a berekben

A sznobok vajon kutyabőrös nemesek vagy őket majmoló emberek, esetleg cipészek? Nancsi néni konyhájából Cambridge-be jutván mindenre fény derül.

Wenszky Nóra | 2016. november 30.
|  

Korábban egy olvasói levél kapcsán már írtunk Fekete István jól ismert regényéről, a Tüskevárról, és ennek feltételezett hatásáról az ifjúság homoszexualitására. A regény folytatása, a Téli berek nem szokott kötelező olvasmány lenni, bár érdekes kortörténeti dokumentum. Megtudhatunk sok mindent belőle például a trágya-előirányzatról és az akkoriban alkalmazott vetésforgóról. A két főhős a könyv közepén már el is jut a berekbe, ahol nem kisebb izgalmakon mennek keresztül, mint a könyv első kötetében. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a könyv egyik jelentős szereplője, a „testes gazdász” néven emlegetett főagronómus nem csupán az állattartáshoz és a növénytermesztéshez ért, hanem nyelvészeti ismeretei is vannak.

Ez a trágya van előirányozva...
Ez a trágya van előirányozva...
(Forrás: Wikimedia Commons / Ian Paterson / CC-SA 2.0)

A gazdász a műben rendszeresen leszólja volt feleségét, akit egy beszélgetés során „emeletes sznob”-nak titulál. Tutajos, a regény ifjú főhőse nem érti a szót, és kíváncsian rákérdez, hogy mit jelent a szó. A magyarázatot meg is kapja, ám a kíváncsiskodásban még tovább megy. Lássuk innen a regény szövegét!

„– De miért éppen „sznob”-nak nevezik?

– Ezt véletlenül tudom. Angol szó, de latin eredetű, mint ahogy a római kultúra bölcsőjét is Athénban ringatták, az athénit meg a föníciaiak, etruszkok, egyiptomiak, babiloniak, zsidók és a fene tudja, miféle nációk. Ez a szó mégis Angliából ered, mert pár évszázaddal később Angliában is csak azok a gyerekek tanulhattak, akik nemesek voltak, vagy sok pénzük volt. Márpedig Angliában sokkal előbb épültek gyárak, mint nálunk, és az angol gyárosok korlátlanul zsebelték be az angol fontmilliókat, tekintet nélkül a munkások testi és lelki érdekeire. Ezek a milliók azután annyira meghatották az előkelő kollégiumok előkelő és nemes professzorait, hogy felvették az aranytól csengő nevű sör- és posztógyáros-csemetéket is, de a felvételi naplókban a neveik után odaszúrták – mivel valamivel mégiscsak meg kellett jelölni ezeket az értékes, de nem nemes egyéneket –, szóval odaírták, hogy „sine nobilitate”, azaz nem nemes. Így aztán a kecske is jóllakott, a nagytiszteletű tanári kar is, és a káposzta is megmaradt: a tudásszomjas iparmágnás-ifjúság. Később már csak annyit írtak a nevek mellé, hogy s. nob., végül: snob. Most már érted?

– Igen, István bátyám.

– Na, látod, ilyen okos nagybátyád van, de kérlek, ilyen dolgokat máskor ne kérdezz, mert akkor belesülök, és akkor mérges leszek!”

(Fekete István (é.n.) Téli berek. Nesztor. 157–158. o.)

A kecske is megmaradjon
A kecske is megmaradjon
(Forrás: Wikimedia Commons / Blaise Mann / CC0 01)

Nemes vagy nemtelen?

A magyarázat igen tetszetősnek hangzik. Miért is ne lehetne a szó rövidítés? Az már csak hab a tortán, hogy a sztori jó alkalmat nyújt a kapitalizmus burkolt bírálatára. A régebben született olvasóban, akit a termelési előirányzatok már amúgy is messze ringó gyermekkorának világába repítettek, felsejlik az osztálynapló, benne a rejtélyes származási kategória rubrika. Szóval könnyen elhinnénk a magyarázatot. De az ördög nem alszik, nézzünk bele néhány szótárba!

István gazda magyarázatát alátámasztja a Bakos-féle Idegen szavak szótára, mely szintén a sine nobilitate 'nemesség nélküli' latin kifejezést adja meg a szó forrásának. Ugyancsak ez szerepel Tolcsvai Nagy Gábor Idegen szavak szótára című művében. Lehet, hogy igaza volt a testes gazdásznak?

Nos, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) a nemzetközi szócsalád alapjának az angol snob szót nevezi meg, viszont ezt tisztázatlan eredetűnek tartja. Sőt azt is megjegyzi, hogy a szónak korábban 'cipész, varga, polgár(ember)' jelentése volt az angolban. Hogy kerülnek ide a cipészek? Ha a latin kifejezés rövidítése volt a szó, mi közük lehet hozzá pont a vargáknak?

Pakisztáni sznob
Pakisztáni sznob
(Forrás: Wikimedia Commons /Steve Evans / CC 2.0)

Vélemények a ködös Albionból

Lássuk, mit mondanak ezek után az angol nyelvű források – hiszen abban legalább mindenki egyetértett, hogy a sznob szó Angliában keletkezett. Az Oxford szótárak honlapján remek összefoglaló cikket találunk a szó történetéről. Itt újabb magyarázatok is felbukkannak: nem feltétlenül iskolákban (egyenesen Oxfordban vagy Cambridge-ben), hanem talán személyszállító hajók utaslistáján, vagy nagyobb fogadások esetén a meghívottak listáján szerepelt a rövidítés. A cikk valóban leleményesnek tartja a magyarázatot  – csak igen valószínűtlennek.

Hiszen az írásos forrásokban először a 18. század vége felé bukkant fel a snob szó, és cipészt vagy cipésztanoncot jelentett. A Cambridge-ben tanuló diákok valóban használni kezdték a szót. Ám minden olyan embert snobnak tituláltak, aki nem diák volt. A 19. század elején kezdett kialakulni a szó 'nemesség nélküli' jelentése. Eleinte mind a tisztességesen dolgozó munkásokat, mind a társadalmi ranglétrán felkapaszkodókat ezzel a névvel illették. Később viszont már csak azokra használták a kifejezést, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi rangnak, és lenézik a náluk alacsonyabb rangúakat. A cikk nem zárja ki, hogy a sine nobilitate kifejezés hatással volt a szó jelentésének alakulására, ám a cipészes vonulat gyakorlatilag kizárja, hogy a latin kifejezés lenne az elsődleges forrás.

Jobban tette volna, ha csöndben marad: István gazda szerepét Eperjes Károly alakította
Jobban tette volna, ha csöndben marad: István gazda szerepét Eperjes Károly alakította
(Forrás: Wikimedia Commons / VEHIR.HU / CC BY SA-3.0)

Az Online Etymolgy Dictionary még részletesebb magyarázattal szolgál az ismeretlen eredetűnek tartott snob szóról. Itt az 1781-es dátumot adják meg az első előfordulásnak. A 1796-ban 'polgár, kereskedő' jelentéssel jelent meg a szó a cambridge-i szlengben. Az irodalmi nyelvből 1831-től adatolható 'közrendű vagy alacsonyabb osztályhoz tartozó ember', míg jó tíz évvel később már megjelenik a 'magasabb rangúakat majmoló személy' jelentés is. Ebben az értelemben használja Thackeray is 1848-ban megjelent The Book of Snobs (Sznobok könyve) című művében. A szó mai jelentése 1911-től adatolható. Ebben a forrásban a latin sine nobilitate elő sem fordul.

Fájó szívvel tehát azt mondhatjuk, jobb lett volna, ha István gazda megmaradt volna a termelési előirányzatok, elletések és vetésforgók világában. Hiszen így  – akarva-akaratlan  – félrevezette a tudásra szomjazó ifjakat, és az élményekre szomjazó olvasókat is.

Források, olvasmány

Bakos Ferenc (2002) Idegen szavak és kifejezések szótára

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

What is the origin of the word 'snob'?

Sánta Gábor: Téli berek. A szintézis regénye


Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
38 Sultanus Constantinus 2016. december 8. 19:54

@El Vaquero: Az, hogy létezik egy művelt nyelvhasználaton alapuló norma, a nagy területen és egymástól távoli országokban beszélt nyelveknél, mint a spanyol és az angol, még hasznos is lehet, mert előbb-utóbb az emberek nem értenék meg egymást. Bár az angol példája ezt sem támasztja alá (mondjuk én eléggé nehezen tudom elképzelni, hogy egy amerikai olyan könnyen megértene egy extrém durva brit akcentussal beszélőt).

37 El Vaquero 2016. december 8. 15:57

@Sultanus Constantinus: mondanám, hogy az angolnak túl sok dialektusa van, és azért nem nyelvművelnek annyira, de hát a spanyolnak is sok van, és ott nyelvművelnek. Valószínű tényleg a hagyománnyal áll összefüggésben. Esetleg még az lehet az oka, hogy az angolszász nemzetek pragmatikusak, nem izmoznak elméleti dolgokon, meg egységesítésen, egyszerűen mert nem látják, hogy lenne valami haszna, és igazuk van, mert nincs neki. Inkább keresik a pénzt, meg élik az életüket mindenféle elmélet, egységesítés nélkül.

36 Sultanus Constantinus 2016. december 8. 10:36

@El Vaquero: Az angolnál szerintem azért nem veszik komolyan a nyelvművelőket, mert nincs a nyelvművelésnek hagyománya, és hivatalosan nem is létezik. De lehet, hogy fordítva: azért nincs hagyománya, mert sosem vették komolyan. A spanyolnál meg épp az ellenkezője: bár szintén van két réteg, az egyik, akiket abszolút hidegen hagy a saját anyanyelvük (ez általában a tanulatlanabb réteg), a másik meg a hagyománykövető nyelvművelő, nekik a Spanyol Királyi Akadémia amit mond, az szentírás. A spanyoloknál több száz éves hagyomány a nyelvművelés (bár az utóbbi években már kezd enyhülni az előíró szemlélet), talán még a római időkre vezethető vissza. A déli nyelvjárásokat beszélők közül sokan még ma is elhiszik, hogy ők "rosszul beszélnek spanyolul".

35 El Vaquero 2016. december 8. 05:52

@nadivereb: hagyományosan volt egy ilyen jelentésbeli különbség a CV és a resume között, ebben nem tévedsz, de a modern nyelvjárásokban (értsd: nem nagyon idős emberek, mint a királynő) az akadémiai körökön kívüli anyanyelvi beszélők ezt nem tartják fontosnak így megkülönböztetni. Ahogy El Baclavo írja, 99%-uknak nem releváns. Általában csak általános önéletrajzot emlegetnek (azt is csak álláskereséssel kapcsolatosan), és az egyik földrészen elmennek resume irányába, míg a többin a CV-t használják. Amerikán kívül a brit angol terjedt el (abból is csak a sztenderdnek tartott dél-angol nyelvjárás mára teljesen elavult RP-s formája), ezért a nem angol anyanyelvűek 99%-ban a CV-t használják, tehát teljesen felesleges ezen a resumé-s kérdéskörön fetrengeni. A brit angol elterjedtsége kapcsán korrigáltam egyébként a korábbi nézeteimet. A nyesten, meg különböző fórumokon többször leírtam korábban, hogy morbidnak tartom, hogy mindenhol, mindenki a brit angolt majmolja (ezen most végig a tankönyvi RP angolt értem), mikor egyrészt mára kis globális súllyal bíró, kisebbségi és elavult nyelvjárás, másrészt az átlag ember, ha angol nyelvvel találkozik, az 99%-ban amerikai angol lesz. Ez a gondolatmenet helytálló is egymagában, elméletileg teljesen támadhatatlan. Viszont pár éve figyelem ennek a megvalósulását otthon, és egy ideje itt Albionban is, és arra jutottam, hogy ez még sincs így a gyakorlatban (a nem angol anyanyelvűeknél). A valóság az, hogy az átlag ember a mindennapjaiban semmilyen angollal nem találkozik (ezen a ponton számítottam el magam), mivel a globális amerikai szórakoztatóipar termékeit a saját nyelvi bubborékban élve, a saját anyanyelvén fogyasztja, nem angolul. A zene sem kivétel, mert az ugyan nincs leszinkronizálva, meg a szöveget sokszor meg is tanulják, de nem értik miről szól (vagy bikicsunáj szinten marad az egész, vagy szavakat azonosítanak, áj vanna bí vitju béjbi szintjén, de az már ködös, hogy pontosan mit jelent). Angolul annyit tud az embek zöme (tehát itt most nem az angolosokról van szó, meg nem a nyelvészekről, vagy nyelvészeti érdeklődéssel bíró laikusokról), amit iskolában nyelvkönyvekből belevernek, az pedig brit angol lesz, mert a nyelvkönyvek, szótárak 99%-át oxfordiak és cambridge-iek írják, és a nyelvvizsgáztatást is nagyrészt ők tartják a kezükben, szerte a világon, ennek tradícionális okai vannak, még a brit gyarmati rendszer idejére nyúlik vissza. Csak nagyon szűk szakmai vagy hobbista réteg hajlandó egyáltalán anyanyelvi angol anyagokkal foglalkozni eredetiben, legyen az film, sorozat, zene, könyv, újság, játék, akármi, de ők emaitt nem csak az amerikai formákat ismerik, hanem a többi angol nyelvjárást eltéréseit is ismerik legalább ilyen fokban (ausztrál, ír, stb.). Ennél fogva a nem angol anyanyelvűeknek az amerikai angol (vagy bármilyen nem tankönyvi RP angol, pl. észak- vagy nyugat-angol) túl egzotikus, sokszor emészthetetlen és ismeretlen. Itt Angliában is csak egy embercsoportnak nem tűnnek természetellenesnek pl. amerikai formák, kettőt lehet tippelni kik azok. Persze, hogy az angolok (meg az írek, skótok, walesilek). Pedig az ember azt gondolná, hogy ez fordítva van, hiszen az lenne logikus, hogy mivel az övékétől eltér (mára már sokszor nem is annyira), akkor ők legyenek ellene legjobban, őket zavarja legjobban és pont nincs így. Azért tartja az angol természetesnek az amerikai nyelvi formákat, mert ők tényleg angolul fogyasztják a globális világ kulturális dolgait, és megszokták, hogy mindenhonnan az ömlik, gyerekkoruktól fogva jól ismerik, lényegében olyan nekik, mintha egy velük közvetlenül szomszédos vidék dialektusa lenne, hiába nem az. Emellett jól ismerik a nem amerikai nyelvi formákat is, épp ugyanezen okból, ezért az ilyen nyelvjárási eltérések is pont őket zavarják a legkevésbé. Ráadásul sok amerikai forma (szóhasználat, kiejtési forma, helyesírási variánsok megtalálhatók helyi dialektusokban, pl. nyugat-angol, ír, skót, stb.). Nyugodtan ki lehet próbálni, pl. ez a resume jó példa, egy igazi angolnak a szeme nem rebben, ha resume-t mond neki az ember, vagy úgy adja be valahová az önéletrajzát, hogy resume-nak van címezve. Nem kötnek bele. Jó, persze itt Angliában is vannak Nyelvvédő Jóskák, meg Nyelvstratégiaiintézetes Aladárok, akik rosszalják nem helyi formákat, mivel az szerintük helytelen, de nekik nem angol anyanyelvűként úgyse lehet megfelelni, és mindig is szúrni fogja a szemüket, ha valaki külföldi, akkor is, ha RP kiejtéssel beszél, meg akkor is, ha resume helyett következetesen CV-t mond/ír. Ennek az utóbbi rétegnek nem is érdemes megfelelni, már annál az oknál fogva sem, mert tipikusan teljesen tanulatlan emberek (nem csak hogy adott esetben nem diplomás, de semmilyen szakmai képesítéssel vagy szaktudással nem rendelkezik tipikusan), nagyon alacsony presztízzsel rendelkeznek (ilyen Szalacsi-féle, polgárjenős, meg győzikés szint), és statisztikialig csak ezrelékben kifejezhető embertömeget jelent, még hibaszázaléknak sem mondanám, a jelentőségük gyakorlatilag is eltörpül, már annál az oknál fogva is, hogy olyan helyen élnek és dolgoznak, ahol az átlag, nem angol külföldi, túrista vagy bevándorló nem valami sűrűn fordul meg, persze ez nem jelenti azt, hogy kisebb mázlival nem lehet néha beléjük futni, semmi nem lehetetlen ugyebár.

34 Irgun Baklav 2016. december 8. 00:28

@nadivereb: Na jó, egy szótárban* megemlítik azt is, hogy kifejezetten az egyetemi szférában (kutatóknál) és az amerikai szóhasználatban a vita / curriculum vitae használatos közleménylistával stb. kiegészített önéletrajz értelemben is. De ez csak egy igen szűk szegmens számára érdekes, 99% számára úgysem releváns.

* www.macmillandictionary.com/dictionary/american/curriculum-vitae

33 Irgun Baklav 2016. december 8. 00:03

@nadivereb: Az, hogy a cv inkább brit, a résumé inkább amerikai használat, megerősítést nyer a szótári adatok alapján is.

MERRIAM-WEBSTER

CV (Popularity: Bottom 30% of words): ... 2. curriculum vitae

Résumé:

1: summary

2: curriculum vitae

3: a set of accomplishments <a musical résumé>

curriculum vitae:

a short account of one's career and qualifications prepared typically by an applicant for a position

OXFORD DICTIONARY:

cv (short for curriculum vitae):

A brief account of a person's education, qualifications, and previous occupations, typically sent with a job application.

Example: ‘if you feel that you have these skills then please send us your CV’

résumé:

1: A summary

2. (North American): another term for curriculum vitae

curriculum vitae:

A brief account of a person's education, qualifications, and previous occupations, typically sent with a job application

Example: ‘Letters of application should include a concise curriculum vitae and a brief outline of current and proposed research.’

___

Nyilván a "concise curriculum vitae" sem feltétlen arról szól, hogy részletesen taglalni köll benne a matchbox-gyűjtő szenvedélyedet, ha amúgy egy gyógyszerkutatási pályázathoz adod be mellékletként a prodzsekttím-tagok szívíjét.

Si tacuisses, philosophiæ doctor mansisses!

32 nadivereb 2016. december 7. 18:21

@nadivereb: "hagyatkozva" alatt "szorítkozva"-t tessék olvasni. Elkalandozott a figyelmem. :D

31 nadivereb 2016. december 7. 18:19

@lcsaszar: Lehet, hogy @El Vaquero: nak van igaza, de én úgy tudtam eddig, hogy a CV és a Resume eltér egymástól. Resume alatt általában azt értik, amit nálunk "rövid szakmai önéletrajz"-ként szoktak hívni: nagyon legfeljebb egy oldal, csak a közvetlenül a megpályázott pozícióval összefüggő dolgokra hagyatkozva. A CV viszont egy full-blown önéletrajz, benne a tanulmányokkal, érdeklődési körökkel, szakmai elismerésekkel, etc.

30 El Vaquero 2016. december 7. 17:18

@lcsaszar: igen, a resume, vagy régiesebb, elegánsabb formában resumé vagy résumé, amerikai szóhasználat, míg a CV az brit, bár használják keresztben is, tehát nem kizárólagos formák. Kb. olyan, mint az either/neither vs. eether/neether, előfordul így is, úgy is, legfeljebb csak tendenciákat lehet kimutatni.

 

@jan: az angolszótárak a PhD kiejtésére csak /ˌpiː (h)eɪtʃ ˈdiː/-t adnak meg, Foede-t vagy Poede-t nem.

29 lcsaszar 2016. december 7. 16:56

@Sultanus Constantinus: OFF: régebben az angol önéletrajz Curriculum Vitae volt, manapság Resume. Ez vajon miért van így? British angol vs. amerikai nyelvhasználat?

28 jan 2016. december 7. 14:46

A menedzserpalánták sehogy sem mondják azt, hogy PhD, ők legfeljebb az MBA-t szokták mondani, úgy, hogy embíjé:)

Természetesen mind a péhádé, mind a píjédzsdí ejtés helytelen, hiszen a ph itt egyetlen hangot, egy f-et, esetleg hehezett p-t jelöl. A helyes kiejtés tehát:

magyarul: efdé, pédé, haladóknak: phédé (tehát gondosan meg kell heheznünk a p-t, érdemes tükör előtt gyakorolni, hogy könnyeden menjen, vagy legalábbis ne látsszon az erőlködés)

angolul: fídi (segíthet, ha a Jóbarátok Phoebe-jére gondolunk közben) vagy phídí (az angolok eleve hehezik itt a p-t, tehát nekik nem kell gyakorolni)

27 Sultanus Constantinus 2016. december 7. 12:46

Én pl. a betűszavakat úgy mondom, amilyen formában először találkoztam velük. Nálam a PhD [péhádé], mert írásban láttam először és így szoktam meg. (A "CV"-t meg sehogy sem mondom, mert az nálam "önéletrajz"...)

26 aphelion 2016. december 7. 11:19

@El Vaquero: Én sem vagyok benne biztos, simán lehetett a német vagy az orosz a közvetlen átadó nyelv. Persze akik a magyarban először használni kezdték, azok valószínű tisztában voltak vele hogy amerikai eredetű megnevezésről van szó -- de a lényeg igazából annyi, hogy az akkori szokást követve latinosan vették át (mint ahogy pl az operating system is operációs rendszer lett magyarul). Az utóbbi időben viszont az angolos átvétel lett a megszokott, ezért mondják a legtöbben angolosan a PhDt meg a CVt.

(Amúgy ha a "píézsdí" félművelt, akkor a "péhádé" is max háromnegyed-művelt, mivel az ott az elején "igazából" egy görög phí betű, a rómaiak is úgy vették át a philosophia szót...)

25 Untermensch4 2016. december 7. 09:55

@aphelion: @El Vaquero: Én óvatosan kötözködnék olyanokkal akiknek hadihajójuk van... :)

24 nadivereb 2016. december 7. 09:19

@Irgun Baklav: "Arra, hogy az általam félműveltként és felvágósként jellemzett menedzserpalánták félműveltek és felvágósak, nem a nyelvhasználatukból, hanem a mondanivalójukból és a viselkedésükből következtettem."

Viszont valamilyen oknál fogva egy teljesen általánosan elterjedt kiejtésmódot mégis hozzájuk kapcsoltál, ezzel pedig azt a kiejtésmódot is minősítetted. Valóban nem állítottad explicit módon, hogy a kettő között ok-okozati kapcsolat lenne, vagy hogy csak a félművelt menedzserpalánták mondják píéjcsdínek, de azért a leírtakból erre lehet következtetni.

Amúgy én is többször mondom píéjcsdínek, mint péhádénak, valószínűleg amiatt, hogy a nemzetközi kommunikációban csak előbbi használható, és mivel a magyarban is megértik, értelmetlennek érzem a váltogatást.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X