Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szerint jobb lenne, ha a törvényben különbséget tennének a kisebbségek között.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) állásfoglalása szerint is magas a 20 százalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöb, mint ahogy ezt az Európa Tanács megállapította a közelmúltban. Ugyancsak probléma, hogy a szlovákiai jogszabályok nem tesznek különbséget a nemzeti kisebbségek között – olvasható az Új Szó című szlovákiai magyar napilapban szerdán.
„Ez gyakorlatilag csak három kisebbség (magyar, ukrán és ruszin) számára teszi lehetővé a hivatali nyelvhasználatot” – szögezi le az SZMK nyilatkozatában. Az állásfoglalás rámutat, hogy a helyzet rosszabb, mint Magyarországon: Szlovákiában a 13 elismert kisebbségből 10 szórványban él, és szinte mindenütt mélyen 20 százalékos arány alatti kisebbséget alkot. A kerekasztal szerint jobb lenne, ha a törvényben különbséget tennének a kisebbségek között.
Az SZMK javasolja, hogy Szlovákia térjen vissza az 1968-as alkotmánytörvény filozófiájához, amely szerint négy, történelmileg és regionálisan több területen is erősen jelenlevő kisebbséget kellene elismerni (magyar, ruszin, ukrán és német), figyelembe véve specifikumaikat. Ez a megoldás más európai államokban is bevált, és nem volna diszkriminatív. Finnország, Németország vagy Olaszország mellett Szlovéniában is bevezették, ott az olaszoknak és a magyaroknak van különleges státusuk.
A kerekasztal rámutat arra is, hogy az európai nyelvi charta érvényesülésének figyelemmel kísérését is más módon kellene megoldani, minden kisebbség esetében külön bizottság vizsgálhatná azt. Az SZMK felhívja a szlovák kormány figyelmét arra, hogy továbbra sincs megoldva a kisebbségi szervezetek támogatásának kérdése.