Az analfabétizmus, amelyet az ENSZ egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenségként definiál, az egyénre nézve súlyos következményekkel jár (többek közt a munkaerőpiacon), s a gazdasági élet fejlődésének is akadályozója. Az írás-olvasás általánossá válása létfeltétele volt a modern ipari társadalmak kialakulásának, miként most a globalizációnak is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a világon beszélt több ezer nyelv közül mindössze két-háromszáznak van írásbelisége.

Szakértők általában háromféle analfabetizmust különböztetnek meg: elsődlegest, másodlagost és funkcionálist. Az első esetben az illető soha nem tanult meg írni és olvasni, a másodikban megtanult ugyan, de gyakorlat híján elfelejtette azt, míg a funkcionális analfabetizmus azt jelenti, hogy valaki tud ugyan írni és olvasni, de nem képes egy elolvasott szöveget megérteni és annak tartalmát elmondani.

Az ENSZ 1957-ben közzétett első felmérése szerint akkor az emberiség mintegy 44 százaléka bizonyult írástudatlannak. 1978-ra ez az arány 32,5, 1990-re 27, a múlt század végére pedig 16 százalékra csökkent. S bár az írástudatlanok abszolút száma évről évre nő, arányszámuk az összlakosságon belül mindenhol csökken. Az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja 1990 óta küzd azért, hogy a világon minden gyermek iskolába járhasson, több mint százmillió fiatal azonban még mindig nem élhet ezzel a jogával.

A XXI. században az írástudatlanok legnagyobb arányban továbbra is Afrika, Ázsia és Dél-Amerika kevésbé fejlett országaiban élnek. Európában mintegy 96 százalékos az írástudók aránya a felnőtt lakosságban, azonban nagyok az eltérések, az analfabetizmus még komoly probléma Közép- és Kelet-Európában.

Magyarországon a XIX. század végén a lakosság fele analfabéta volt, jelenleg száz-kétszázezerre tehető azon honfitársaink száma, akik egyáltalán nem tudnak írni-olvasni. A felnőtt népesség legkevesebb 6-7 százaléka funkcionális analfabéta, azaz súlyos szövegértési problémákkal küszködik, nem olvas sem újságot, sem könyvet, más becslések szerint a felnőttek 25-30 százaléka sorolható ide.

E napon az UNESCO kitüntetéssel jutalmazza azokat a szervezeteket, amelyek sokat tettek hazájukban az analfabetizmus felszámolásáért. Az alfabetizálás világnapján az UNESCO évről-évre felszólítja a világ országait az írástudó társadalom megteremtésére.