-
bloggerman77: Ha az újkornál régebbi eredetű magyarokat vesszük számba, akkor nem tisztázott, hogy még a...2012. 05. 25, 22:36 Magyarok Baskíriában?
-
bloggerman77: Azért arról ne feledkezünk meg, hogy a cári birodalom területére a 18-19. században igen n...2012. 05. 25, 22:31 Magyarok Baskíriában?
-
tkis: Na most szerintem nem én vagyok süket. Ha ez igaz, akkor a kölni mindig a suksükölni-vel r...2012. 05. 25, 20:47 Suksükölni szexi?
-
scasc: Nem tudom, a nyesten volt már sokkal durvább illusztráció (a szövegben meg semmi gáz nincs...2012. 05. 25, 20:12 Bugrisok és buzik
-
Pesta: Nem kurucinfós eredetileg. A csoportképzésben igazad van. Vagy négy-öt éve nem olvasom egy...2012. 05. 25, 19:56 A határon túlról külhonba
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség?
Négy néphagyomány került fel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) veszélyeztetett szellemi kulturális örökségeinek listájára kedden a Kenya fővárosában, Nairobiban zajló konferencián. A szervezet az elé terjesztett 51 jelölt közül 50 szellemi kulturális örökséggé nyilvánítását fogadta el.
A védetté nyilvánított néphagyományok között van a kínai dzsunka építésének technikája, amely Kína déli részén alakult ki, de ma már csak három műhelyben építenek ilyen jellegzetes kis vitorlás hajókat.
Szintén kevesen vannak a kínai fanyomtatás teljes technikáját ismerő mesterek: mindössze tizenegyen maradtak, s mindegyikük ötven év felett jár. A fametszetek készítésének hagyománya szintén felkerült az UNESCO listájára.
Hasonlóképpen veszélyeztetettnek találták, épp ezért védetté nyilvánították a Kínában élő ujgur kisebbség mesrep elnevezésű tradícióját. Ezt az ünnepet aratás végeztével ülik meg, és egyebek közt a hagyományok átadományozását szolgálja. Az ujgurok ilyenkor táncolnak, énekelnek. Az iparosodás és a városokba irányuló elvándorlás azonban a régi szokások eltűnéséhez vezetett, az ünnepségen megjelenő énekesek és akrobaták pedig már nem értik a mesrep igazi esszenciáját - áll az UNESCO bizottságának indoklásában.
Az elvándorlás Horvátországban is hozzájárult ahhoz, hogy Dalmácia hátországában - Dubrovnik környékén - a preszláv ojkanje ének eltűnőben van, így ez is védett lett.
Az UNESCO bizottsága 31 ország összesen 51 jelöltjének előterjesztéséről döntött ülésén, és végül 50 szellemi kulturális örökséget vett fel a listára. Közéjük kerültek a spanyol embertornyok, amelyeket Katalónia városaiban építenek nagy ünnepeken, felvették a spanyol flamenco táncot, a pekingi operát, a kínai akupunktúrát, valamint a francia konyhaművészetet is.
A szervezet katalógusába iktatták a mediterrán konyhát, amelynek szellemi örökséggé nyilvánításáért Spanyolország, Görögország, Marokkó és Olaszország is lobbizott. A keddi bejelentést óriási spagettipartival ünnepelték Rómában. A város polgármestere kóstolta meg az első tál tésztát, amit olasz paradicsommal, bazsalikommal és extraszűz olívaolajjal készítettek.
Sikerrel pályázott a felvételre a belga Alost város 600 esztendős karneválja, egy perui rituális tánc és az azerbajdzsáni valamint iráni szőnyegszövés művészete is. A bizottság elfogadta szellemi kulturális örökségként a török olajbirkózást, a kolumbiai marimba zenét, valamint az ősi hagyományokra visszatekintő solymászatot is, amelynek jelölése mögött tucatnyi ország, köztük Csehország állt.