-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hawaii kutatók a kis kardszárnyú delfin egy nőstény példányát vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy az céljához képes igazítani hallását.
A delfinek a hangok világában élnek, a visszhangokra alapozzák navigációjukat és vadászatukat, ezért hallásérzékelésük rendkívül kifinomult. A mostani kutatásban az is kiderült, hogy egyes fajok állítani is tudják érzékelő képességüket.
Amikor a megfigyelt állat hangos zajra számít, „letekeri” a hallását –számoltak be róla a kutatók a Hongkongban megrendezett nemzetközi akusztikai konferencián.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Paul Nachtigall kutatásvezető, a Hawaii Egyetem munkatársa Kinával, egy betanított kis kardszárnyú delfinnel (Pseudorca crassidens) dolgozott. Öt évvel ezelőtt vette észre először, hogy Kina feltehetően „szabályozni képes hallási szintjét”. Ezt követően orosz kutatótársával, Alekszander Szupinnal nyomon követték hallását, miközben a delfinhölgy a náluk megszokott hanglokációs eljárással vadászott.
„(Kina) egész feje egy fül, számos útvonalat bejár benne a visszaverődött hang, mire a valódi fülhöz elér” – magyarázta Nachtigall.
A kutatók Kinába szenzorokat ültettek, amelyekkel mérték agyának elektromos aktivitását, miközben az állat az általuk keltett hangokra reagált. Először egy semleges, normál erősségű hangot játszottak le a delfinnek, majd azt követően szinte azonnal 170 decibeles, öt másodpercig tartó pulzáló hangokat. Egy idő után Kina megtanulta, hogy a normál hangot a puskalövéshez hasonló erősségű zaj követi, és lehalkította hallását. Így a következő kísérletekben már ezzel a tompított hallással várta a második hangeffektust.
A kutatók szerint a hanglokációval navigáló tengeri emlősök azért fejleszthették ki magukban a gyorsan átigazítható hallást, hogy megvédjék magukat saját berregésüktől és kattogásuktól, amelyet a helymeghatározáshoz használnak.
„Az általuk keltett hangok nagyon erősek, akár a 230 decibelt is meghaladhatják, majd utána azonnal egészen csendes visszhangot is meg kell hallaniuk” – mondta Nachtigall a BBC hírportáljának. A kutatók azt remélik, hogy eredményük segíteni fog a veszélyeztetett tengeri emlősök védelmében.