Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Szégyenletesnek minősítette a Sme című liberális szlovákiai napilap Miroslav Lajcák feltételeit, amelyek teljesítése után Pozsony hajlandó lenne tárgyalni a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításáról, ahogy azt az EBESZ szorgalmazza.
A Sme szerdai kiadásában emlékeztet: a szlovák és a magyar miniszterelnök tavaly szeptemberben közös nyilatkozatban kötelezte el magát, hogy a módosított szlovákiai államnyelvtörvény ügyében mindkét fél figyelembe veszi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának minden ajánlását.
Knut Vollebaek hétfői pozsonyi tárgyalásai során emlékeztette a szlovák felet: szükségesnek tartja a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, hogy az egyensúlyba kerüljön az államnyelvtörvénnyel. Lajcák erre reagálva fogalmazta meg feltételeit: Pozsony csak akkor hajlandó erről tárgyalni, ha Budapest abbahagyja a nyelvtörvénnyel kapcsolatos állítólag dezinformációs kampányát, illetve hogy javítja a magyarországi kisebbségek jogállását.
„Ezek a feltételek szégyenletesek” – írja a Sme. Rámutat: az államnyelvtörvénnyel kapcsolatban a szlovák kormányzat állandóan azt hangoztatta, hogy Szlovákia belügyéről van szó, védi az állampolgárok jogait, hogy államnyelven juthassanak az információkhoz. Most amikor a főbiztos azt kéri a szlovák kormánytól, hogy védje a kisebbségek nyelvhasználati jogait is, „ez egyszerre már nem a köztársaság belügye, hanem Magyarországtól függő dolog”.
„Ebből teljesen világos, hogy a szlovák kormány aszerint áll hozzá a polgári jogok védelméhez, milyen nemzetiségűek az állampolgárok. Az állampolgárok ilyen megkülönböztetése a (szlovák) köztársaság számára szégyen” – zárja jegyzetét a szlovák napilap.