-
El Vaquero: Lehet égő bevallani, de ez a negélyez(ett) szót magyar anyanyelvű létemre nem is ismertem,...2013. 06. 19, 18:49 Milyen az, aki negélyezett?
-
Abani: Nem lenne lassan elég, a finnugris hazugságokból? A kota és a ház Borbola János www.levent...2013. 06. 19, 18:21 Közös eurázsiai alapnyelv?
-
GoldziherOrient: "Az orientalisztika területéről jobbára csak az kerül be a közérdeklődés körébe, ami - a n...2013. 06. 19, 17:26 Pánturkizmus és cionizmus
-
Krizsa: A Wikipedia nem említi, hogy Vámbéry héberül is tudott volna. Valszeg tudott. De ha arabul...2013. 06. 19, 17:22 Pánturkizmus és cionizmus
-
GoldziherOrient: @Ahita: nyelvrokonság ügyben nem vitatkozom, vannak erra nálam nagyobb Fejesek is az oldal...2013. 06. 19, 17:12 Pánturkizmus és cionizmus
– Vagylak
– Érez-e a nyelv késztetéseket?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Mi köze az óind irodalmi nyelvnek a szamovárhoz, és hogyan függ össze ez azzal, hogy valaki a másik neméhez vonzódik, vagy a sajátjához?
Az itt használt átírásban a mássalhangzó jele alá tett pont azt jelenti, hogy hátrahajtott nyelvheggyel ejtik, a kör pedig azt, hogy a mássalhangzó szótagalkotó. A csillag azt jelzi, hogy rekonstruált, nem adatolt alakról van szó.
Az Indiában beszélt indoeurópai nyelvek, az úgynevezett ind nyelvek ősének irodalmi formája a szanszkit. Eredeti alakja संस्कृत saṃskr̥ta, ami azt jelenti, hogy ’összerakott, megformált’: a sam jelentése ’együtt’, a kr̥ pedig a ’csinál, alkot’ ige töve. A kr̥ az indoeurópai alapnyelv *kʷer- ’csinál’ tövéből származik, a sam pedig a *sem- ’azonos, együtt’ tőből.
Ugyanez a tő jelenik meg az oroszból a magyarba is bekerült szamovár, szamizdat szavakban. A szláv nyelvekben a szam- tő az ’egyedül, maga’ jelentést vette fel. A szamovár esetében a var- ’fő(z)’ tővel alkot összetételt, a szó tehát eredetileg valami olyasmit jelent, hogy ’magától főző’. A szamizdat a szamosztojatyelnoje izdatyelsztvo ’önálló (értsd: független) kiadó’ rövidítése. Ugyanez a szláv szam- elem van meg a számszeríj szóban.
A cikk az ajánló után folytatódik
Az elem *sm̥- alakváltozatához kapcsolódott a *-tero- melléknévképző (mely egyébként középfokú melléknevekben szokott előfordulni), így jött létre a *sm̥-tero-, melyből a görög ἕτερος [heteros (korábban [haterosz]) alak született: ennek jelentése ’egyik, másik’. Ez került a magyarba az olyan hetero- kezdetű szavakban, mint a heterogén ’különböző, eltérő dolgokból álló’ vagy heteroszexuális ’a másik nemhez vonzódó’. Utóbbiból aztán már a magyarban született meg a rüövidebb, azonos jelentésű heteró alak.
Az elem *som- alakváltozatából fejlődött a görög ὁμός [homos] ’ugyanaz’, mellyel olyan homo- kezdetű szavakban találkozhatunk, mint a homogén ’ugyanolyan vagy hasonló dolgokból álló’, homoszexuális ’a saját neméhez vonzódó’. Ennek homóvá rövidült változata kevésbé használatos, mint a heteró, viszont sajátos, népetimológiára emlékeztető fejlődéssel ebből származik a homokos, szintén azonos jelentésben.
Forrás

