(Café blog) Chatelni mindenki tud. A chatelés puszta időtöltés, szórakozás, egy könnyed kaland, jelenthet végeláthatatlan nappalokat és éjszakákat a monitor előtt, de az egész műveletet elintézhetjük pár percben is. A chat egyszerre lehet a munkavégzés szerves tartozéka és baráti kapcsolatok – olykor laza – ápolásának leghatékonyabb formája.
A chat izgalmas ismerkedésre is alkalmas. A népszerű chatszobák hemzsegnek az unatkozó és a chatelést már hivatásszerűen űző polgároktól egyaránt. Semmitmondó szövegtengerektől erotikusan túlfűtött flörtöléseken át a magvas beszélgetésekig minden témakörre kialakítottak terepet lelkes felhasználók, és kevésbé lelkes, ámde józanul gondolkodó fejlesztők. Böngésző alapú chat vagy kliensen működő chat, teljesen mindegy – a felhasználóknak kommunikálniuk kell, mégpedig gyakran tömegesen, mese nincs, az igényeket ki kell elégíteni.

Soká éljen az exhibicionizmus

Tavaly november óta tudjuk, hogy a szándékosan véletlenszerű online audiovizuális chatelésre is igény mutatkozik. A képlet egyszerű. Unalmas perceikben behívjuk a chatroulette.com oldalt, bekapcsoljuk a webkamerát, majd pár másodperccel később számukra teljesen ismeretlen emberekkel beszélgetünk gyakorlatilag bármiről. Hogy ki ő, mit csinált öt perccel ezelőtt, a világ melyik pontján él, mi érdekli és mi nem, teljesen mindegy. Ott van előttünk a pofa, mi pedig vagy megilletődünk és bontjuk a vonalat, vagy beszállunk: helló, én vagyok, mondjad!

Elsőre nem kapcsolt a „hívás”, de másodikra némi szünet után egy tizenéves srácot pillantottam meg a monitoromon. Vad kétkezes integetés fogadott, amit egy ostoba mosollyal és kézfelemeléssel próbáltam viszonozni, szerencsére sikerrel. Ez onnan derült ki számomra, hogy 1. nem tette le, 2. rám köszönt. Már majdnem mondtam, hogy elnézést a zavarásért. Hiába, először chatrulettezem.

Gyorsan kiderült: az újdonsült partnerem német, középiskolás, éppen náthás, és az elmúlt harminc percben én lennék a negyedik vagy ötödik instant cimborája, de nem is számolja már. Mondtam neki, hogy éppen a szolgáltatást tesztelem, írnék róla pár sort, ezen dolgozom, ilyenek. Feltettem a szokásos kérdéseket: hogy tetszik neki a chates rulett, mióta ismeri, hogyan szerzett róla tudomást és egyáltalán, mire jó ez. Talat (így hívják) kifejtette, hogy amióta a suliban valaki feldobta a Chatroulette linkjét a helyi webes üzenőfalra, az angolul beszélők közül egyre többen bátorkodnak kipróbálni, mert fun, és vannak jó csajok meg hülye maszkos formák is, meg bármit mondhatsz, úgysem látod többé a másikat. Több kérdésem nem is volt. Jobbulást kívántam neki, ő pedig megígérte, hogy elolvassa az anyagot (a Google szerint így kezdődik majd: Jeder chatten können.). Elégedetten bontottam a vonalat.

Tanuljuk meg: csetrulettezik

A Chatroulettet először bizonyos Andrej Ternovszki találta fel, másodszor pedig a New York magazin, a New York Times és az ABC-n futó Good Morning America. Az előbbi amerikai lap február ötödikén közölt egy részletes cikket a jelenségről, a tévéműsor tizenharmadikán ment le, a NYT pedig ugyanezen a napon felfedte a világnak a különös szolgáltatás ötletgazdáját. A médiavisszhangnak köszönhetően ebben a pillanatban is élesen emelkedik a felhasználók tábora.

Andrej mindössze 17 éves, egy moszkvai középiskolában tanul, és az oldalt pusztán kedvtelésből rakta össze még a télen. Mint elmondta, a felület összeállítása egyáltalán nem volt könnyű, bár mivel 11 éves kora óta kódolgat, különösebb nehézségei sem akadtak. Reklámtevékenységet egyáltalán nem végzett, az indulás után a felhasználói bázis magától emelkedett előbb ötvenre, majd százra és így tovább.
A népszerűség növekedésre persze a szolgáltatótól kapott számlában is megmutatkozott, ráadásul állandóan csiszolgatnia kellett a kódot is, plusz bővítgetnie a hardverparkot. „Élvezem a munkát, egyfajta játéknak fogom fel” – mondta a New York Timesnak Andrej, aki egyébként mind a mai napig saját maga reszelgeti a rendszer működéséért felelős szoftvert. A Chatroulette most éppen hét darab csúcskategóriás szerveren fut Frankfurtban, és másodpercenként 7 gigabit sávszélességet köt le. A szájt naponta körülbelül 500 ezer látogatót fogad, egy tipikus estén 20 ezren chatruletteznek a hálón. A felhasználók döntő többsége amerikai, nyilván a médiaeseményekből kifolyólag.

Persze ahol az anonimitás biztosított, előbb vagy utóbb felüti a fejét a net esszenciális tartozéka: a pornó. Andrej tud róla, hogy az oldalt egyesek erotikus vágyaik kielégítésére próbálják meg használni, és ennek egyáltalán nem örül. A szolgáltatást elvileg csak 16 éven felüliek vehetik igénybe, de ezt persze lehetetlen ellenőrizni, a partner kiválasztása pedig abszolút véletlenszerű – így bármelyik pillanatban előfordulhat, hogy a monitoron erősen korhatáros tartalom jelenik meg teljesen váratlanul, még tenni sem tudunk ellene. Igaz, később jelenthetjük a helytelen viselkedést, amely (vélhetőleg, mert regisztráció nincs) IP-alapú eltiltást vonhat maga után.
Andrej azt is elmondta, hogy ha valaha is üzleti vállalkozást indít, első cégét az Egyesült Államokban tervezi megalapítani. Könnyen előfordulhat, hogy komoly segítséget kap hozzá: Fred Wilson, egy jól ismert amerikai nagybefektető máris lázasan érdeklődik a fiatalember munkája iránt.