A politikus bízik abban, hogy erre a népszavazásra még az idén sor kerülhet.

„Biztosak lehetnek abban, hogy ez a népszavazás sikeres lesz. Ez a népszavazás ugyanis arról szól, hogy akarjuk-e a szlovák államiságot, vagy valaki Felvidéke leszünk" – jelentette ki Slota azzal, hogy az aláírások gyűjtését még a nap folyamán megkezdik.

A szélsőséges nacionalista párt azután lépett elő ezzel a kezdeményezéssel, miután a parlament második olvasatba utalta a Híd magyar-szlovák párt által kidolgozott törvényjavaslatot, amely egyebek között azt  szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékról 15 százalékra csökkentsék.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.

A törvénymódosításokat mind a két ellenzéki párt – Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és az SNS – elfogadhatatlannak tartja. Szerintük ez támadás az ország alkotmányos rendje ellen. Néhány koalíciós képviselő is kifogást fogalmazott meg, így a jogszabály elfogadása, illetve végső formája nem biztos.

„Szilárd meggyőződésem, hogy néhány hónap alatt sikerül összegyűjtenünk a szükséges 350 ezer aláírást, hogy Ivan Gasparovic államfő kiírhassa a népszavazást. Úgy vélem, hogy a nyári szünidőig ez sikerülni fog" – mondta Slota.

Az SNS álláspontja szerint a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése „a magyarosítást szolgálja" és „a szlovák nemzet érdekeinek elárulása".

Szlovákiában az elmúlt években több népszavazást is kiírtak, de azok – érdektelenség miatt – rendre megbuktak. Kivételt csak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról kiírt népszavazás képezett, amelyben a választók igent mondtak a belépésre.