Ami igazán nagy előrelépést jelent az eddigiekhez képest, hogy szinte minden rendezvény nyitott: nem csak a szövetség tagjai, hanem külsősök, érdeklődők is részt vehetnek rajta, hiszen a rendezvények helyszínéül olyan teret választottak a szervezők, ahol tömegek fordulnak meg, hallássérültek és hallók egyaránt – tájékoztatta az MTI-t a Budapesti Siketek Szervezete.

A programok 17 órakor kezdődnek a Fogasház Kulturális Befogadótérben: a látogatók egyebek mellett siket stand-up-comedy-t láthatnak jelnyelven, élvezhetik a Góbi Rita Társulat Kibábozódás című tánc-performanszának egy részletét Nyisalovits Zsuzsanna előadásában, de jelnyelvi karaoke, filmvetítés és workshop is színesíti a programokat.

A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a hallássérültek (siketek) világnapját. A fő cél, hogy felhívják a figyelmet a hallássérültek sajátos kommunikációs problémáira, és az ennek következtében fellépő életminőségbeli hátrányok megoldására mozgósítsák a társadalmat és a döntéshozó szerveket.

A „hallássérült” kifejezés a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magában foglaló gyűjtőfogalom. Siketnek kell tekinteni azt a személyt, akinek a hallásküszöb értéke mindkét fülön 80 decibel felett van, nagyothalló az, akinél ez az érték 60-80 decibel közé esik. Világszerte 250 millió ember szenved hallássérüléstől, közülük 70 millió csaknem teljesen süket. A világban mindenütt jellemző az időskori halláskárosodás, újabban azonban egyre több hallásromlás nem az életkor, hanem a környezeti zajártalom számlájára írható.

Magyarországon a lakosság csaknem tíz százaléka, azaz majdnem egymillió ember él valamilyen fokú halláskárosodással, közülük mintegy hatvanezer siket, s háromszázezer a súlyosan nagyothalló. A siket gyerekek intézményes, állami oktatása 1891-ben kezdődött el Budapesten. 1907-ben alakult meg a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), amely az érdekképviseleti feladatokat látja el.