Egy, a Wikipediára hajazó internetes enciklopédiát indított a kubai kormány, melynek célja, hogy a világot saját ideológiai szemüvegén keresztül mutassa be. Látszólag az ötlet fából vaskarika, mert mégis hogyan lehet egy elméletileg bárki által szerkeszthető tudásadatbázist egy – talán pontosan nem is definiálható – világkép, szemléletmód korlátain belül tartani?

Az EcuRed – az elnevezés az enciklopédia szerint a „kubai online enciklopédia” spanyol kifejezés rövidítése – mindenesetre azt mondja magáról, hogy filozófiája a „tudás demokratikus célú, nem profitorientált összegyűjtése és bővítése”. Persze a példaként szolgáló Wikipedia is hasonló céllal jött létre, csakhogy azt – ahogy általában az internet nagy részét – Kubából csak a kiválasztott kevesek olvashatják. Az EcuRed ezzel szemben elérhető lesz a helyiek többsége számára a világhálót jelentő kormányzati intraneten is.

Arról ellentmondó adatok állnak csak rendelkezésre, hogy hány magánfelhasználónak van bármiféle internet-hozzáférése a karibi szigetországban, a legoptimistább számok szerint a penetráció 15 százalék körüli: egyelőre ez a legfeljebb 1,6 milliós csoport az enciklopédia potenciális helyi szerkesztő- és olvasóközönsége. Azt, hogy külföldről is elfogadnak-e regisztrációt, nem tudni – az oldal hírünk írásakor, alighanem az indulásról szóló és a nemzetközi sajtóban felkapott hír miatt, nem érhető el –, azt viszont igen, hogy a változtatások előzetes adminisztrátori jóváhagyás után jelenhetnek csak meg.

Jelenleg a kubai enciklopédiában közel 20 ezer szócikk található. Ezek közül a Reuters az Egyesült Államokról szólót emeli ki, melyben többek között az áll, hogy az „korunk imperialista nagyhatalma, mely a történelme során erőszakkal vett el területeket és természeti kincseket más országoktól, hogy azokat saját vállalkozásai és a monopóliumok hasznára fordítsa”. A tudástár hosszú anyagot közöl Fidel Castróról és öccséről, Raúlról is.

Az EcuRed amúgy nemcsak az inspirációt vette a Wikipediától, de a szócikkek egy részét is. A Magyarországról szóló anyag például a spanyol nyelvű Wiki-címszó átemelése, csak éppen rövidebb annál: a kubai változat csupán a történelmünk vázolásáig jut, és abban is csak tizenkilencedik század kezdetéig. Ez persze nem feltétlenül jelent befejezetlenséget, lehet, hogy odaát úgy gondolják: nálunk a 19. században megállt az idő.