-
tenegri: Azért nem lenne rossz, ha kiderülne, hogy honnan származik ez a történet, ki gyűjtötte fel...2012. 05. 25, 18:56 Magyarok Baskíriában?
-
Pierre de La Croix: Az azonosítás ellen szól, hogy a közvetítő területek - a Magyar Királyság és Velence - épp...2012. 05. 25, 18:06 Bugrisok és buzik
-
Pierre de La Croix: @kalman: Legalábbis van (volt) olyan történelmi elmélet, amely a bogumil (és patarénus) er...2012. 05. 25, 17:38 Bugrisok és buzik
-
zegernyei: @Roland2: Ugyanaz, mint a Kárpát-medencei magyaroknak, amikor kitalálták, hogy ők törökök,...2012. 05. 25, 16:49 Magyarok Baskíriában?
-
zegernyei: @nemtulnehez: Azok az egyesek nagyon lazán vették az orosz forrásokat, így aztán nem tudjá...2012. 05. 25, 16:45 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Pol Pot és a vörös khmerek neve összeforrt a népirtással, de azt kevesebben tudják, hogy a diktatúra egyik legnagyobb áldozata a kevéssé ismert – és majdnem kiirtott – csam nép volt. Kik is azok a csamok, és miért üldözték őket?
Azt sokan tudják, hogy a vörös khmerek különösen kegyetlen diktatúrával kormányozták Kambodzsát a 70-es évek második felében.
Utólag a történészek többsége úgy látja, hogy az amerikai szőnyegbombázások – mert nem csak Vietnamot és Laoszt bombázták – nagy szerepet játszhattak Pol Pot hatalomra jutásában.
Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a legelfogadottabb számítások szerint a pusztítás négy éve alatt 1,4-2,2 millió ember veszthette el életét. Ez nagyjából a lakosság egyötödét jelenti, akiknek a felét kivégezték, a másik fele pedig betegségben vagy éhínségben halt meg. A történészek egy külön szót is létrehoztak a vörös khmerek tetteinek megnevezésére, ami az autogenocídium, azaz „önnépirtás”. Ez a kifejezés azonban csak részben helyes.
Az igaz, hogy a vörös khmerek saját népüket is kegyetlenül irtották. Bárkit, akinek köze volt a korábbi kormányzatokhoz, a diplomásokat, az értelmiségieket, sőt, már a szemüvegesség vagy a városi lakcím is elég ok volt az üldöztetésre. Ezzel azonban közel sem ért véget a kipécézettek listája. A nemzeti és vallási kisebbségek szintén kiirtásra voltak ítélve, és a csamok ezért voltak különösen hátrányos helyzetben. Nem csak teljesen más nyelvet beszéltek, mint a khmer többség, de ráadásul még muszlimok is voltak. Becslések szerint 500 ezer csam áldozata lehetett Pol Pot népirtásának, és ezek alapján ők számítanak az egyik leginkább érintett csoportnak.
A csamok megsemmisítése szerencsére nem járt sikerrel. Ma összesen félmillióan élhetnek, többségük ma is Kambodzsában, egynegyedük pedig Vietnamban. De kik is a csamok?
A cikk a hirdetés után folytatódik
A csamok többsége ma is egy malájjal rokon ausztronéz nyelvet beszél. Feltételezések szerint Borneóról érkezhettek az Indokínai-félszigetre talán már az i.e. 2. évszázadban, de az i.sz. 7. évszázadban már kínai dokumentumokból is ismert jelentős kereskedelmet folytató birodalommal rendelkeztek. Hatalmuk fénykora a 9-12. századokra eset, majd lassú hanyatlás következett. Az egykor hatalmas birodalom utolsó maradványa, Panduranga – nagyjából Vietnam mai tengerparti Ninh Thuận tartománya – 1832-ben vesztette el végleg önállóságát.
Indokína másik nagy középkori birodalmához, az Angkor fennmaradt romjairól híres khmer birodalomhoz hasonlóan a csam birodalom vallása is a hinduizmus volt, melyre egy rövidebb ideig a buddhizmus is hatott. Az arab kereskedőknek köszönhetően a 10. századtól az iszlám is el kezdett terjedni, de ennek előretörése csak 1471 után gyorsult fel.
A csam nyelv egyik legközelebbi rokona az acseh nyelv, melyet a hét évvel ezelőtt cunamival sújtott indonéziai Acseh tartományában beszélnek. Ennek egyik oka, hogy miután a vietnami birodalom 1471 megdöntötte a csam birodalmat és délre szorította, a csam király elküldte fiát, hogy királyságot (szultánságot) alapítson Acseh mai területén. A 4 milliós acseh népet a csam menekültek leszármazottainak tekinthetjük.
A csam uralkodók a 17. században tértek át az iszlámra, és ettől kezdve a köznépre is a muszlim vallás volt a leginkább jellemző, bár még ma is vannak hindu és buddhista csoportjaik is. Az utóbbi két vallás gyakorlása főleg a vietnami csamoknál elterjedet.
A csam birodalom nemcsak a vallást kapta Indiától, de az írást is. A csam az egyik legkorábbi indokínai nyelv saját írással. Az írás első emlékei a i.sz. 4 századra datálhatók, bár ezek még rossz helyességű szanszkrit feliratok. A későbbi emlékeken váltakozik a két nyelv, de a 8. századtól már a tisztán csam nyelvű feliratok dominálnak.
Bár a csam egy ausztronéz nyelv, a hosszú indokínai történelme miatt nagyban hatottak rá a környező ausztroázsiai nyelvek (vietnami és khmer): ezek tonálissá válásában is nagy szerepet játszottak. A mai csamok vietnami és kambodzsai csoportjai nemcsak földrajzilag különülnek el, írásmódjukban is eltérnek. Míg Vietnamban máig elterjedt a keleti csam írás, addig a kambodzsai muszlim csamok gyakran inkább az arab abécét használják.