A dzsihád szót a magyar sajtó gyakran a terrorista robbantások szinonímájaként használja. Mások szerint teológiai fogalom, a hívő lelkiismereti küzdelmeire utal. Hol az igazság?

Gazdagon díszített Korán Tunéziából (Forrás: Wikimedia Commons / Habib.mhenni )

Harc, de pontosan miért?

A dzsihád szó a mai standard arab nyelvben küzdelmet, törekvést jelent, számos különböző kontextusban használják – jelenthet az iszlámtól teljesen független harcot, erőfeszítést is. A szó eredeti jelentése is hasonló, azon lehet vitatkozni, a küzdelem feltétlenül fegyveres harc-e. A Koránban mindenesetre legtöbbször a háborúval kapcsolatban kerül elő a dzsihád, mint vallási fogalom. A nyugati nyelvekben általában a muszlim vallási értelmében használják a szót... igen ám, csakhogy ez sem egyértelmű! Az iszlámnak ugyanis számos különböző irányzata létezik, ezek a történelem során is változtak, alakultak. Így a dzsihád fogalmával kapcsolatban is több, olykor egymásnak ellentmondó értelmezés született még a muszlim teológusok körében is, és akkor még arról nem is beszéltünk, mit értenek az egyszerű hívők dzsihád alatt.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Sokan sokféle okból hamisítottak hadíszokat: egyesek saját mesterük dicséretét szerették volna a próféta szájába adni, mások pedig egészen konkrét anyagi előnyöket reméltek. Így olyan egészen furcsa mondások is születtek, mint például a „Tartsatok fehér kakast otthonotokban” vagy az „Átkozottak a sakkozók”. Nem csoda, hogy idővel egész tudomány alakult ki a hadíszok megbízhatóságának tanulmányozása körül.

A dzsihádnak több különböző felosztása is létezik. A legközismertebb a kis és nagy dzsihád közötti különbségtétel: a kis – vagy más néven külső – dzsihád a harc az iszlám ellenségei ellen, a nagy – más néven belső – dzsihád pedig az egyén küzdelme saját rossz késztetései ellen. Ez a felosztás azonban nem a Koránból ered, hanem egy hadíszból, azaz egy Mohamed (Muhammad) prófétának tulajdonított és később feljegyzett mondásból vagy cselekedetből. Eszerint a próféta úgy vélekedett, a nagy dzsihád „a[z Isten-] szolga küzdelme a vágyával”. Számos vita tárgya, hogy melyik hadísz mennyire megbízható, és már a próféta kortársai is igyekeztek elkülöníteni a valódiakat a hamisaktól. A megbízhatóság ellenőrzésére jegyzik fel minden hadíszhoz a hagyományozási láncolatát is: ki hallotta kitől? A nagy és kis dzsihád közötti különbségről szóló hadísz láncolatában azonban szerepel egy olyan tanítvány, akiről ismert, hogy sokat hibázott az átadásban és olykor el is titkolta a forrásait. Ennek ellenére muszlimok is gyakran idézik ezt a különbségtételt.

Népszerű még egy négyes/ötös felosztás is, ez későbbi vallásfilozófusok nevéhez fűződik – többek között a 12. századi Ibn Rusd, Európában közismert nevén Averroës írásaiban is szerepel. Eszerint a következő dzsihád-fajták léteznek: a szív dzsihádja, a nyelv dzsihádja, a toll dzsihádja, a kéz dzsihádja és a kard dzsihádja. A szív dzsihádja a jó harca a rossz ellen az ember saját lelkében. A nyelv dzsihádja a hitszónoklat, a hit szóbeli védelme és másoknak átadása. A toll dzsihádja ehhez hasonló, csak nem szóban, hanem írásban; van, ahol ezt a két kategóriát össze is vonják. A kéz dzsihádja a vallásos cselekedetekkel kapcsolatos: ide tartozik az adakozás, a mekkai zarándoklat és így tovább. Végül a kard dzsihádja a fegyveres küzdelem az iszlámért, Nyugaton leginkább ezt szokták a dzsihád alatt érteni.

Ibn Rusd Raffaello Athéni iskoláján is szerepel. (Forrás: Wikimedia Commons)

A korai vallási gondolkodók szinte kizárólag a háborúval kapcsolatban tárgyalták a dzsihádot, de a fogalom az idők során egyre több békés értelmezést is nyert. Mindenesetre emellett a háború vallási kérdéseivel is sokat foglalkoztak, és részletesen szabályozták a megengedhető viselkedést. Két okból lehet háborúzni: önvédelemből, vagy a gonosz ellen. (Az vitatott kérdés, mi számít pontosan gonosznak, és lehet-e elsőként támadni.) Még ekkor sem lehet bármit megtenni, nem szabad például női és fiatalkorú civileket ölni.

Szent harcosok?

Az arab nyelvben, csakúgy, mint más sémi nyelvekben, a szavakat gyökökből képzik. A gyökök általában három mássalhangzóból állnak, és konkrét jelentéssel bírnak. A ragozás vagy szóképzés a gyökmássalhangzók közé helyezett magánhangzókkal történik. Emellett lehetnek még toldalékok a szó végén és elején is. A mu-a-i- egy személy, aki valamilyen tevékenységet végez, a dzs-h-d a ’küzdelem’. A kettőt összerakva megkapjuk azt, hogy a
mudzsahid egy ’személy, aki küzd’. A „küzdelm”-et mint főnevet úgy kapjuk meg, hogy a gyököt az -i-a- mintába illesztjük be: dzsihád.

Aki a dzsihádot végzi, az a mudzsahid. A nyugati sajtóban ezt a kifejezést leginkább az afganisztáni és pakisztáni fegyveres lázadókra használják, de tulajdonképpen bárki mudzsahid, aki bármelyik fajta dzsihádot gyakorolja. A szó egyben gyakori muszlim vezetéknév, a magyar Megasztár első szériájában is szerepelt a pakisztáni származású Mujahid Zoltán.

Szovjetek ellen harcoló afgánok az 1980-as években (Forrás: Wikimedia Commons / Erwin Franzen / CC BY-SA 1.0)

Kérdés, mit értenek a hétköznapi muszlimok a dzsihád alatt – inkább fegyveres harcot, vagy inkább lelki erőfeszítést? Mint annyi minden másról, erről is születtek közvéleménykutatások. A Gallup 2001 és 2007 között harmincöt ország muszlim lakosságát kérdezte vallási témákról, köztük a dzsihádról. Amikor a válaszadóknak definiálniuk kellett a dzsihád fogalmát, a többség számos országban nem a háborúra hivatkozott, hanem a vallási kötelességek betartását hangsúlyozta. Kivétel volt Indonézia, ahol a megkérdezettek többsége említette a harcot vagy az élet Isten szolgálatában történő feláldozását. A válaszadók jelentős kisebbsége említette a harcot emellett még Pakisztánban, Iránban és Törökországban is.

Mecset Indonéziában (Forrás: Wikimedia Commons / fitri agung / CC BY 2.0)

Youtube-dzsihád

A dzsihádot akár a Youtube-on is lehet vívni. A nasídok megzenésített vallásos tartalmú versek; rendszerint az éneket csak ütőshangszerekkel kísérik, mert a muszlim vallás tiltja a többi hangszert. (Létezik egy hadísz, amiben a hangszereket a próféta a házasságtöréssel és az alkohollal együtt említi, és ebből több vallási gondolkodó arra következtet, hogy a hangszerek szintén tiltottak. Mások ezt az érvelést nem fogadják el, vagy csak bizonyos fajta hangszerekre vonatkoztatják.)

A dzsihád-nasídokhoz készült videók gyakran tartalmaznak csatajeleneteket. A következő videóban a badri csatáról készített film részletei láthatóak: ebben az i. sz. 624-ben zajlott ütközetben Mohamed próféta hívei és a mekkai kereskedők csapatai csaptak össze. A muszlimok háromszoros túlerővel szemben is győzedelmeskedtek, és az ütközetet a Koránba is említi. A badri csata a mai napig az Isten segítségével vívott háború prototípusa, például idén a líbiai felkelők is ennek az évfordulóján rohamozták meg a fővárost, Tripolit.

Természetesen nem csak háborús témájú nasídok léteznek. A következő népszerű nasíd a bűnbánatról és Isten szolgálatáról szól, a hozzá tartozó videó főhőse pedig káros szenvedélyeivel, köztük a dohányzással küzd: ez is egyfajta dzsihád. (Meglepetésre holland feliratos változatot is találtunk belőle.)

További olvasnivaló

Fethullah Gülen török szunnita muszlim vallástudós a dzsihádról (magyarul!)

Dzsihád-nasíd amerikai kosztümös filmmel

Száz hamis hadísz (angolul)

Dzsihád az angol Wikipédián