-
Pierre de La Croix: @kalman: Legalábbis van (volt) olyan történelmi elmélet, amely a bogumil (és patarénus) er...2012. 05. 25, 17:38 Bugrisok és buzik
-
zegernyei: @Roland2: Ugyanaz, mint a Kárpát-medencei magyaroknak, amikor kitalálták, hogy ők törökök,...2012. 05. 25, 16:49 Magyarok Baskíriában?
-
zegernyei: @nemtulnehez: Azok az egyesek nagyon lazán vették az orosz forrásokat, így aztán nem tudjá...2012. 05. 25, 16:45 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
-
Krizsa: @Sigmoid: Az "egyközpontú elméleten", hogy az emberi faj egy helyről származik, tehát nem ...2012. 05. 25, 16:27 A mátrixtól a szellemig, avagy logikus-e...
-
nemtulnehez: @tenegri: A kritika jogos, viszont nincs lenyegi ellentmondas.. vsz. a hunok torokul is be...2012. 05. 25, 15:46 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Ha az embernek nem is mindig, a számítógép számára hasznos lehet a TV-nézés: egy frissen kifejlesztett brit szoftver képessé teheti a gépünket arra, hogy a műsort követve a tévés jelnyelvi tolmácsoktól „eltanulja” a jelnyelvet – tudósít a New Scientist.
Az elképzelés tulajdonképpen kézenfekvő – és még csak nem is kell párnázott fotelbe ültetnünk a számítógépünket, hogy velünk együtt lesse végig az esti adást. A szoftver, amelyet az oxfordi és a leedsi egyetem kutatói dolgoztak ki, egy a kézmozdulatokra épülő algoritmus segítségével dolgozik. Meghatározza a képen látható kezek helyzetét, és ezt kapcsolja össze a megfelelő jellel – számol be cikkében az ismeretterjesztő lap.
A jelnyelv persze nem pusztán egymás után rakosgatott elemek sora, így a programnak bonyolult feladatot kellett megoldania: a szövegkörnyezet kérdését. A jelnyelv(ek)ben ugyanis, magyarázza a New Scientistnek Mark Everingham, a kutatás egyik vezetője, sokat módosít az egyes jelek használatán a kontextus. „Így például egészen más jel használatos a vágni kifejezésre, ha az ember fát vág vagy ha egy rózsát vág le.”
A szoftvernek tehát számba kellett vennie és elemeznie az adott jel különböző előfordulásait ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő jelentést az adott beszédhelyzetre és szövegkörnyezetre. Lényeges segítség volt a szoftver kialakításakor, hogy a jelek értelmezését összekapcsolták a – számítógépes úton már értelmezhető – szöveges aláírással, ami szintén a siketek TV-nézését könnyíti meg, akárcsak a jelnyelvi tolmácsolás.
A kidolgozott elméletet továbbgondolva a surrey-i egyetem kutatói, Helen Cooper és Richard Bowden a videoanyagok elemzése során már a leggyakrabban előforduló szavakat is felmérték. Mindkét kutatás, magyarázza Everingham, igencsak messzire mutathat: a kezdeti sikerek után ugyanis akár olyan számítógépes avatarokat (digitális figurákat) is ki tudnak majd dolgozni, amelyek képesek lesznek folyékonyan tolmácsolni a műsorokat a siket nézőknek.
Az eredmények kétségkívül jelentősek és előrelépést jelenthetnek a korábbi, igencsak akadozva közvetítő avatartolmácsokhoz képest, teszi hozzá a kutató. Más kérdés persze, hogy mennyire tudja majd egy-egy ilyen digitális tolmács váratlan helyzetekben feltalálni magát, vagy alkalmazni a jelnyelv használatakor oly nagy szerepet játszó mimikát.

