Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
A digitalizálás utolérte Isaac Newtont is: a brit tudományos társaság, a Royal Society közzétette a neten a tudós munkatársának visszaemlékezéseit.
A világ egyik legrégebbi, imponáló hagyományokkal rendelkező tudományos közössége, a brit királyi tudós társaság, a Royal Society már többször bizonyította, hogy konzervatív elveit fenntartva is igyekszik lépést tartani a világ változásaival, s ennek egyik friss bizonyítéka, hogy digitalizálási projektjük keretében egy újabb, a tudománytörténet számára hallatlanul fontos, eddig a nagyközönség előtt jórészt elzárva tartott, nagy értékű szövegkorpuszt tettek elérhetővé a neten: Isaac Newton barátjának és munkatársának, William Stukeley-nek 1752-es kéziratos visszaemlékezéseit. A legendákkal némiképp szembe menve, némiképp megerősítve azokat – tudjuk, egy alma esett Newton fejére –, olyan momentumokról olvashatunk, milyen úton is jutott el Newton a gravitáció létének és működésének felismeréséig, majd miképpen beszélt erről, illetve a felfedezésről.
A most már mindenki által olvasható eredeti, Newton egész életéről beszámoló szövegek megmutatják – közölte az esemény kapcsán Keith Moore, a Royal Society vezető könyvtárosa –, hogy milyen beszédmódot használt a tudós, és miért tette ezt így egy vallásos közegben. Ha az nem is igaz, hogy az alma lehullása vezette el Newtont korszakalkotó felfedezéséig, ennél sokkal fontosabb, hogy miképp beszélt erről, milyen értelmezési és szövegkörnyezetbe helyezte: „Az almának a bolygót idéző gömbalakja, illetve természetesen a fáról történő lehullás roppant erős utalása Ádám és Éva bibliai történetére kézenfekvő és kifejezetten kívánatos volt a hívő Newton számára a magyarázat kapcsán.” Vagyis – ahogy egyébként a jegyzetekből is kiderül – Newton tudatosan és kedvvel használta ezt a metaforikus történetet. Ez igaz is volt a beszámoló szerint, de nem reveláció formájában, hanem azért, mert a gravitáció problémájával már rég foglalkozó, meditációra hajlamos tudós megtalált egy nyelvet, egy megközelítésmódot a kertben ülve, amin megfogalmazta tapasztalatait és kutatásainak eredményeit.
A Royal Society nemcsak amiatt dicsérhető, hogy a tulajdonában lévő felbecsülhetetlen értékű tudományos dokumentumokat feltöltik az internetre, hanem azért is, mert ezt kifejezetten szép, áttekinthető, könnyen kezelhető, sok funkciót tartalmazó, átgondolt koncepció alapján létrehozott weboldalon teszik.
(Talán az érdeklődés hatására, talán más okok miatt, mind a Royal Society főoldala, mind a kézirat Full 3D-s verziója igen nehezen jön be, érdemes a könnyen betöltődő Silverlight-változatot vagy a könnyen hozzáférhető (Accessible) módot választani a megtekintéshez.