Levelükben a kisebbségi vezetők – a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap hétfői híradása szerint – kettős mérce alkalmazását vetik a kormány szemére, amely a litván helységnevek lemázolására azonnal reagált. Az igazságügyi és a külügyminiszter elítélte a történteket, és az országos média is tudósított róluk, miközben a német kisebbség által lakott településeken évek óta zajló hasonló incidensek a jelek szerint nem érdeklik az illetékeseket.

Az opolei vajdaságban 17 településen vannak lengyel-német nyelvű helységnévtáblák. A helyi német kisebbség szervezetének májusi közgyűlésén az opolei vajda kisebbségügyi meghatalmazottja úgy vélekedett, hogy közönséges garázdaságról, nem pedig diszkriminációról van szó. Hangsúlyozta, hogy lengyel településneveket is lemázoltak.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Henryk Kroll, a német kisebbségi szervezet korábbi vezetője egyetértett ezzel a véleménnyel, és utalt arra, hogy a garázda cselekményekben német kisebbségi fiatalok is részt vettek. „Nem sikerült megmagyaráznunk az átlagembereknek, mennyire fontosak ezek a táblák. Túl nagy visszhangja van ezeknek az incidenseknek, a falusi emberek pedig szeretik a nyugalmat” – mondta a lapnak.

Kroll szerint utódai a választási kampányra való tekintettel melegítették fel az ügyet. Az aláírók közül ketten is indulnak az októberi parlamenti választásokon. „Nem értem, mire jó ez a levél. Hiszen az ügyben nem az igazságügyi vagy a külügyi tárca, hanem a belügyminiszter az illetékes, aki néhány nappal ezelőtt találkozott Opoléban a német kisebbség képviselőivel. Úgy vélem, hogy a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a német kisebbség sikere, de a lengyel államé is, amely hozzájárulását adta ehhez” – tette hozzá.