A keddi döntés értelmében a 2008-ban elfogadott törvény, amely lehetővé tette az ilyen adatok gyűjtését és tárolását, jelen formájában nem egyeztethető össze a német alkotmánnyal. A fő kifogás az, hogy a törvény sérti a távközlési titokhoz fűződő jogokat.

Az adatgyűjtést és –tárolást lehetővé tevő törvény alapján az illetékes hatóságoknak jogukban állt az e-mail– és telefonforgalomból, valamint az internethasználatból származó adatokat gyűjteni és hat hónapon át tárolni. Az adatok bűnüldözési célokra, valamint veszélyhelyzet elhárítása érdekében hívhatók le. Eme gyakorlat ellen több mint 35 ezer német állampolgár nyújtott be keresetet.

A karlsruhei alkotmánybíróság ítélete mindazonáltal nem zárja ki az adatok tárolását. A bírák nem vonták kétségbe annak az európai uniós elvnek a megengedhetőségét, amely a Bundestag által elfogadott törvénynek is az alapját képezi. Csakhogy – mutattak rá az indoklásban – az adattárolás „különösen súlyos beavatkozást jelent, amelynek mélységére eddig nem volt példa a jogrendben”. Emiatt szükségesnek tartják, hogy az adattárolás csak a legszigorúbb feltételek mellett legyen végezhető. Márpedig a törvény jelen formájában nem ír elő ilyen feltételeket.