-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk egy olyan szóról kérdezett, amit még mi sem hallottunk. A szó nyomán a keleti határszélről Ausztriáig jutottunk, és közben disznókkal is találkoztunk.
Nagyszüleink, dédszüleink sokszor használnak egy-egy olyan szót, amivel sehol máshol nem találkozunk. Ezeket mi magunk sem nagyon használjuk, talán csak akkor, ha például a nagymamánkkal beszélünk. Dani nevű olvasónk kérdése is egy ilyen szóra vonatkozik.
Anyukám falujában egy különös szót használtak, ha valami nem ízlik, tetszik. Ez a maksolás.
pl.: Nagyon nem maksolta a reggeli rántottát.
A falu neve: Bojt, Hajdú-bihar megyében található, az utolsó előtti falu az országhatártól.
A kérdésem az, hogy honnan eredhet ez a szó?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A maksol szót mi még sosem hallottuk, így első utunk a szótárakhoz vezetett. Ám A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában (TESz.) hiába keresgéltünk az m betűnél, semmi hasonlót nem találtunk. Mivel olvasónk említette, hogy a maksol szót egy határ menti faluban hallotta, felütöttük az Új magyar tájszótárt (ÚMTsz.) is – és sikerrel jártunk. A maksol címszó a smakkol szóhoz irányított bennünket. Ez ugye már több olvasónknak ismerősen hangzik?
A smakkolnak több alakváltozatát is rögzíti az ÚMTsz.: a maksolt Szegedről és Hajdúszoboszlóról, a makkolt a romániai Nagyszalontáról, a rövid á-val ejtett mȧskolt a Pest megyei Kókáról, a smakolt a Dél-Dunántúlról. A Magyar Nemzeti Szövegtár 2-ben viszont csak a smakkol szerepel, 25-ször, a többi alakváltozat hiányzik. A maksol szó tehát már megvan – a smakkol alakváltozata ez Kelet-Magyarországon. De honnan ered szó?
A szó elterjedtebb, smakkol alakja szerencsére már benne van a TESz.-ben. A szó bajor-osztrák eredetű, a schmacken [smaken] ~ schmecken [smeken] ’ízlik, tetszik’ átvétele. A szó nem csak a magyarba, hanem a szerbbe, horvátba, szlovákba és csehbe is átkerült, hasonló jelentéssel.
Vajon miért van olyan sok alakváltozata a szónak? Az eredeti alak szó eleji mássalhangzó-torlódása szokatlan a magyarban. Főként német vagy osztrák eredetű szavakban találkozunk sm- szókezdettel – például smaci, smafu, smarni, smink, smirgli, hogy csak az ismertebbeket említsük. A TESz.-ben összesen 12 sm-mel kezdődő szót találunk, és az Osiris-féle Helyesírásban is kevesebb, mint fél oldalnyi az ilyen szavak listája.
A makkol ’(sertés) makkot fogyaszt’ ige képzett szó, az ismeretlen eredetű makk ’tölgy vagy bükk termése’ szóból. A tölgy- és bükkmakkot ínséges időkben az emberek is fogyasztották, de főként a kondát hajtották ki az erdőre makkolni.
A szokatlan szókezdet feloldása a magyarban többféleképpen ment végbe. A makkol változatból egyszerűen törlődött az s – tehát semmi köze a makk főnévhez. A maksol és mȧskol alakokban az s inkább a szó belsejébe vándorolt, hangátvetéssel. Csak a smakol és a legelterjedtebb smakkol őrizte meg az eredeti szókezdő hangsort.
Végül szóljunk a maksol mondatbeli helyéről. Olvasónk példájában a maksol tárgyas ige. A Magyar Nemzeti Szövegtár példáiban viszont a smakkol tárgy előtt nem fordult elő egyáltalán, hanem a tetszik szóhoz hasonlóan a valakinek valami smakkol szerkezetben: „Az orvosnak nem smakkol a beteg láztalan didergése”. Ennek ellenére elképzelhető, hogy az olvasónk által említett faluban valóban tárgyas igeként használják a maksolt.
Csakúgy, mint olvasónk példájában, az ÚMTsz.-ban is tagadó mondatban találkozunk a szóval: „Na, nem maksol a lebbencs lelkem?”. A Magyar Nemzeti Szövegtárban felsorolt mondatok túlnyomó többségében is a nem smakkol szókapcsolat fordult elő. Emellett néhányszor a nekem smakkol, illetve a minden smakkol kifejezésekben találjuk ezt az igét, másféle mondatokban csak elvétve. Így azt állapíthatjuk meg, hogy a maksolnak annyira nem maksol, ha állító mondatban kell megjelennie.