Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Hiányolják a német nyelvű tévéadást a magyarországi német kisebbségek. Bár joguk lenne a műsorokhoz, nem tudnak megegyezni a nagyobb szolgáltatókkal.
Több régióban is megoldatlan, hogy foghatóak legyenek német nyelvű televízióadások – közölte a soproni és az országos német önkormányzat egyik tagja az MTI-vel. Brenner Koloman közleménye szerint „több régióban is megoldatlan a német nyelvű adások vétele, különös tekintettel a szinte monopolhelyzetet élvező UPC és T-Home körzeteire”.
Az országos német képviselet legutóbbi ülésén azt állapították meg, hogy Dél-Magyarországon (ahol szintén jelentős a német nemzetiségi lakosság aránya), „a kisebb szolgáltatókkal a probléma rugalmasan kezelhető”, ugyanakkor Budapest környékén vagy Nyugat-Magyarországon azt tapasztalják, hogy „a nagy szolgáltatók visszaélnek helyzetükkel és nem biztosított a német nyelvű adások vétele”.
Brenner Koloman – aki az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója (FUEV) német munkacsoportjának elnöke – arra hívta fel a figyelmet: az Európa Tanács nyelvi chartájában is szerepel, hogy az anyaország közszolgálati műsorait, tehát esetükben az osztrák ORF és a német ARD, ZDF műsorait hozzáférhetővé kell tenni azokon a településeken, ahol jelentős számban élnek a német nemzetiséghez tartozók. Erre Magyarország az európai nyelvi charta ratifikálásával kötelezettséget is vállalt – jegyezte meg.