Az Ung-vidéki település önkormányzata múlt évi utolsó tanácskozásán olyan határozatot fogadott el, mellyel a városban működő szervezeteket, intézményeket és vállalkozásokat a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó 184/1999-es számú törvény előírásainak következetes betartására szólította fel.

Az újság kelet-szlovákiai tudósítója, Leczo Zoltán szerint a határozat előterjesztője a képviselő-testület egyik tagja, a tavalyi helyhatósági választásokon a Magyar Koalíció Pártja (MKP) színeiben mandátumot szerzett Barkó Attila volt. A minimális többséggel elfogadott határozat a városi intézmények számára előírja a kétnyelvűséget, a településen működő különböző intézményeket és vállalkozásokat a fent említett törvény intézkedéseinek betartására szólítja fel. Ugyanakkor arra is kéri a nagykaposi üzletek tulajdonosait, hogy az egyes kereskedelmi egységek megnevezését és a szolgáltatások leírását ezután az államnyelven kívül magyarul is tüntessék fel.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A Nagykaposi Városi Hivatalban kapott tájékoztatás szerint a településen működő vállalkozásokat jelenleg nem kötelezhetik arra, hogy működésük során használják a magyar nyelvet is, mivel az önkormányzati testület erre vonatkozó általános érvényű rendeletet eddig nem fogadott el.

Az elmúlt évben Nagykaposon kihelyezett utcanévtáblák kétnyelvűek, a rendszeresen megjelenő városi újság magyar és szlovák nyelven írott cikkeket tartalmaz, a település honlapjának szlovák, illetve magyar nyelvű verziója is elérhető.

Az önkormányzati testület ülésein a képviselők viszont évek óta csupán szlovákul tárgyalnak a város ügyes-bajos dolgairól, a településen a tájékoztatást segítő táblákon szintén csak az államnyelven írott feliratok olvashatók, és a városban járva számos olyan boltot és kereskedelmi egységet találni, mely a cégtábláján kizárólag szlovák nyelven kínálja szolgáltatásait.

Nagykaposnak a 2001-es népszámlálási adatok szerint majdnem 10 ezer lakosa van. A lakosság több mint 60 százaléka magyar nemzetiségűnek vallotta magát.